DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott indítvány kapcsán, azt hiszem, három dolgot érdemes megemlíteni. Az első: egy olyan európai bírósági döntésről van szó, amely az előterjesztés szerint november 12-én született meg, ebből következően valóban indokolt, hogy most tárgyaljuk ilyen módon ennek az indítványnak a következményét a költségvetésre. Úgy gondolom, van még egy tanulsága, nevezetesen az, hogy ez a bírósági döntés jóváhagyta azt a megállapodást, annak a megállapodásnak a költségvetési hatásait, amely még 2006-ban köttetett a MOL és a magyar kormány között. Ennek eredményeképpen van most egy ilyen, úgy mondom, hogy visszavezetési kötelezettsége a kormánynak, hiszen az Európai Bizottság 2010-ben hozott döntése került most a bíróság által felülvizsgálatra, illetve ennek az ellentéte a bíróság által megállapításra. Azaz a rendben lévő megállapodást hagyta jóvá immáron a bíróság, szemben az Európai Bizottság 2010-ben hozott döntésével.
A második, amit érdemes megállapítani ezzel az indítvánnyal kapcsolatban, az az, hogy egy formális eljárásrendet tart be az indítvány kezelője, előterjesztője, a kormány. Úgy gondolják a zárószavazás előtti indítványban, noha a kiadási főösszeg módosulna, a hiány összege módosul, és a Költségvetési Tanács jóváhagyását még most nem ismerjük; az indoklás úgy szól, hogy majd a Tanács, ha ezt a módosító indítványt megszavazza az Országgyűlés, a holnapi nap során fogja a véleményét kialakítani arról, hogy magát a költségvetés-módosítást szabad vagy nem szabad az Országgyűlésnek elfogadnia. De lássuk be, hogy eléggé formálisnak tűnő eljárás, ami most kialakult. Azaz nem tartalmi és nem érdemi a Költségvetési Tanács véleménynyilvánítása ebben a kérdésben, noha úgy gondolom, érdeminek és tartalminak kellene lennie a Költségvetési Tanács véleményformálásának ebben az ügyben, hiszen érdemben módosítja az ez évi költségvetés kereteit a kormány benyújtott módosító indítványa.
Meg vagyok győződve arról, hogy nem lesz nagy meglepetés a holnapi költségvetési tanácsi véleményezése ennek a javaslatnak. Igazándiból legalább egy picit figyelhetett volna a kormánytöbbség arra, hogy ne hozza ilyen kényszerhelyzetbe a Költségvetési Tanácsot, vagy egy tágabb időintervallumot hagyjon számára arra, hogy kialakítsa a véleményét, azaz ne ultimátumszerű egy nap alatt kelljen a tanácsnak véleményt formálnia ebben a kérdésben. Szerintem nem használ a magyar demokráciának az, ahogyan megkonstruálta az, aki ennek az egész javaslatnak a kormány részéről történő beterjesztését... - amúgy 28-ai dátummal került aláírásra. A parlament tárgyalását a mai napon, a holnapi napon a Költségvetési Tanács tárgyalását, majd a szerdai napon egy külön ülésnap keretében a javaslatról történő döntést javasolja az Országgyűlésnek. Azt gondolom, sokkal körültekintőbben kellett volna ezt a kérdéskört összerakni, hogy ne egy ilyen furcsa kényszerhelyzet megteremtésére kerüljön sor az Országgyűlés részéről.
Van valóban egy harmadik eleme ennek a javaslatnak. Nevezetesen, hogy vajon miért kell ezzel az összeggel a hiányt növelni, miközben arra volt büszke a kormánytöbbség ebben az évben mindvégig, hogy horribilis nagyságú tartalékok állnak rendelkezésre a költségvetésben arra az esetre, ha nem úgy alakulna minden, mint amilyen módon egyébként szerintük alakulni fognak a folyamatok. Azaz több száz milliárd forintos tartalékok esetén miért kell egy harminc-egynéhány milliárd forintos tétellel immáron költségvetési hiányt, költségvetési főösszeg-módosítást is az Országgyűlés elé hozni? Valószínűleg egyébként azért, megengedem magamnak ezt a feltételezést, hiszen erre a választ senki nem adta meg eddig még, remélem, ma elhangzik a válasz, mert a tartalékokat már más célokra kívánja felhasználni a kormánytöbbség, és nem pedig ezt az összeget abból fedezni, noha - még egyszer mondom - ennek több mint a tízszerese áll rendelkezésre tartalékként az elfogadott éves költségvetésben. Körültekintő gazdálkodással, ráadásul úgy, hogy ezt a kezdeményezést egyébként lehetett ismerni, és nagyjából azt is lehetett tudni, hogy még ebben az évben meg fog születni az Európai Bíróság döntése ebben a kérdésben, azaz figyelembe lehetett volna venni a tartalékok költésénél ennek a kiadásnak a várható bekövetkeztét, bár láthatóan nem ez volt a meghatározó sem a kormányzat, sem a kormánypárti parlamenti többség részéről a gondolkodásban.
Éppen ezért gondolom azt, hogy nem helyes eljárásról van szó, nem megfelelő a dolog kezelése, noha természetesen az Európai Bíróság döntését mindenkinek tudomásul kell vennie. Így a magunk részéről is a bíróság döntésével nem, az eljárással viszont vitatkozunk, ahogy ezt a magyar parlament elé terjeszti a kormány, illetve a kormánypárti többség meg kívánja szavazni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)
