DR. GAUDI-NAGY TAMÁS

Teljes szövegű keresés

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Én magam is csatlakoznék ahhoz a hangvételhez és pozitív megközelítéshez, amit Hegedűs Tamás képviselőtársunktól hallottunk ezen egyezmény ratifikációs vitája kapcsán, bár igazából vita nincs szerencsére, mert azt hiszem, senki számára nem lehet vitatható, hogy Törökország stratégiai partnere Magyarországnak.
Ezt személyesen én is megtapasztaltam már egy alkalommal, amikor az Európai Parlament ifjúsági, helyesebben az Európai Ifjúsági Parlament isztambuli ülésén vettem részt. Tényleg egy különleges élmény volt egyrészt azt a szervezettséget megtapasztalni, amit az ember fő szabály szerint nem vár, legalábbis rossz beidegződések vannak Törökországgal szemben. Azt hisszük, hogy ott furcsa turbános emberek nem tudni, miket csinálnak, és sokan vannak. Körülbelül ezt sugározzák nagyjából Európa felé, illetve Európában is ezt hangsúlyozzák azok a politikai erők vagy úgymond gondolkodók, akik a valóságot szeretik eltorzítani. Ezzel szemben a valóság az, hogy meglehetősen kulturált és nagyon-nagyon jó hangulatú országról van szó, amely nagyon büszke, nagyon öntudatos, nagyon a helyén van, nagyon erősek, nagyon bíznak magukban. Nem kevesebbet tűztek ki Törökország oldalán, hogy a világ tíz legerősebb gazdaságú országai közé szeretnének pár éven belül belépni. És minden esélyük megvan erre valóban.
(20.30)
A Turkish Airlines, török légitársaság az elmúlt három évben folyamatosan a legjobb légitársasága volt a világnak. Tehát azért ez is egy árulkodó jel. Aki utazott már ezen a járaton, az tudja, hogy gyakorlatilag valóban ég és föld különbség van még a Lufthansa-járatokhoz képest is, de ez az élet sok más területén is megmutatkozik. Tényleg, nem akarok most hosszas elemzésbe belemenni, Hegedűs Tamás ezeket már felvázolta. Tehát mindenképpen érdemes volna oldani azokat a prekoncepciókat, azokat a beidegződéseket, azokat a téves felfogásokat, amelyek Törökországgal szemben mint előítélet fennállnak.
Kétségkívül a történelmi múltunkban volt 150 év, amikor nem feltétlenül baráti volt a viszony, de azért vegyük észre azt, történészek azért leírják, hogy alapvetően az a fajta megszállás, amit a törökök képviseltek Magyarországon, az nem mondom, hogy jó volt, helyes volt, üdvös volt, mert nyilván nem, komoly lakosságfogyás is volt, de nem a kipusztítás, felperzselés taktikáját alkalmazták, hanem tulajdonképpen meghagyták hitükben azért a magyarokat, kivéve persze, amikor rabszolgának adták el őket, mondjuk (Derültség.), ilyen előfordult. De a fő tendencia alapvetően az volt, hogy az adózásban, a vallásmegőrzésben és egyáltalán; tehát hogy mondjam, azért nem pusztult ki a magyarság. Bocsánat, ez nyilván némi bizonyíték arra… (Dr. Józsa István: Dehogynem.) Nagyon megcsappant a magyarság száma, csak hogy vegyük észre azt, hogy a Habsburg felszabadítók ideje alatt a Habsburg idézőjeles felszabadítók pusztítása a nemzet stratégiai intézményrendszere szempontjából sokkal drámaibb következményekkel járt. Gondoljunk a váraink felrobbantására például, amelyet kifejezetten a felszabadítók, a 300 évig ideiglenesen itt állomásozó felszabadítók okoztak, a Habsburgok, akik aztán ránk gerjesztették ’48-49-ben a különböző nemzetiségeket meglehetős sikerrel.
De visszakanyarodva Törökországhoz, én csak annyit tudok mondani, hogy szerintem az tud hitelesen Törökországról beszélni, aki egyrészt járt ott, és aki már egyszer járt ott, annak már nem lehet beadni azt a mesét, hogy itt valamifajta ellenséges, gonosz, hódító nép készül megint Európát a félhold alá hajtani. Egyébként azt is tudni kell, nyilván aki Atatürk pályáját ismeri, azért Törökország példát mutatott abból, hogy egy igazságtalan békediktátummal szemben felállt Törökország, és azt mondta, hogy nem hajtjuk végre, és ebből következően Atatürk mobilizálni tudta Törökország jóravaló erőit, és tulajdonképpen azt a gyalázatos békediktátumot, amellyel sokkal kisebbre zsugorították volna az országot, megállították fegyverrel. És utána egy olyan állam épült ki, egy olyan szekularizált állam, ahol gyakorlatilag visszaszorult a fundamentalista iszlám befolyása, persze sokak berzenkedését kiváltva.
Összességében egyébként még az egy szubjektív érzés szintén, hogy rendkívül pozitív módon viszonyulnak a magyarsághoz, rendkívül testvéri szeretettel. Még hozzáteszem, Azerbajdzsánban - amely rokon nép a törökökkel, nagyon közel állnak mind nyelvben, mind etnikailag - nemrégiben jártam, és szintén ezt a tapasztalatot tudom elmondani, hogy mind a törökök, mind az azeriek rendkívüli módon szeretnek, elfogadnak, kedvelnek minket, keresik a kapcsolatot, keresik a kulturális kapcsolatokat, keresik a gazdasági kapcsolatokat. Vannak is tanújelei ennek már Magyarországon és oda-vissza, de nyilván ezt lehet még fokozni.
Az Európai Unió és Törökország viszonyáról pedig annyit lehet elmondani, hogy úgy tűnik, hogy jelen pillanatban Törökországnak nincs szüksége az Európai Unióra, hiszen megáll a saját lábán, és abban a térségben, ahol Törökország tényező, ott meglehetős erőteljes szerepet játszik politikailag is, geopolitikailag is és gazdaságilag is. Tehát nem hiszem, hogy most nekünk azon kellene aggódnunk, hogy jaj, istenem, a törökök majd elárasztják Európát, ezért ne is működjünk velük együtt. Inkább fordítva van, igenis, működjünk velük együtt, mert lássuk bennük a tradicionális, értékmegőrző közösséget, amely közösség a saját kulturális identitás megőrzését jól kombinálja a modern világ eszközeinek a használatával, és egyben azért a vallás tiszteletét is gyakorolja.
Nyilván vannak problémák, nem lehet elhallgatni; például amit a kurd néppel kapcsolatban tapasztalunk, az nem túl előremutató, tehát itt azért nyilván bátorítani kell mint baráti ország Törökországot, hogy azért tessék rendezni a kurd nép sorsát, mert úgy gondolom, hogy így lehet igazából jó életet élni egy térségben, ha valaki nem kerekedik a másik nép fölé, még akkor is, ha kölcsönös sérelmek vannak. Tehát ennek szellemében szerettem volna csak kiegészíteni, amiket már hallottunk, és támogatásról biztosítani a magyar-török kapcsolatok fejlődését, továbbépítését.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem