DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! A helyzet az, hogy még egyszer szeretném megkérni önöket, főleg a kétharmadot, hogy fontolják meg ezt a javaslatot, már csak azért is, mert a bizottságban egyértelműen kiderült, hogy önök közül sokan nem olvasták el, hogy mi a javaslatunk. Bizonyos bölcsődékről beszéltek, ez a javaslat nem erről szól.
Ez a javaslat arról szól, hogy végre a magyar parlament azon nemzeti parlamentek sorába tartozhasson, amelyek megpróbálják a működésükben a normális munkahelyet lekövetni. Ez azt jelenti, hogy a normál működési módhoz közelítsen az, ahogy itt ülésezünk, de legfőképpen az, ahogyan szavazunk. Ez nagyon sok mindenen segítene, többek között például az átláthatóságon, hogy ne az éjszaka leple alatt kelljen olyan vitákat megbeszélni, amire, mondjuk, a magyar társadalom többsége is vélhetően kíváncsi lenne. Másrészt meg jót tenne a családoknak is - hogy ezzel is érveljek -, úgy az édesanyáknak, mint az édesapáknak, hiszen egyetlenegy családnak sem tesz az jót, ha teljesen kiszámíthatatlan munkarendben kell heteken és hónapokon át dolgozniuk.
Ráadásul szeretném arra felhívni a figyelmüket, hogy ez a nők politikai részvételének is jót tenne, hiszen nagyon sok nőtársam pontosan azért nem választja a politikai hivatást, mert egész egyszerűen, még ha be is kerülnének a parlamentbe, mondják, akkor sem tudnák azt teljesíteni, hogy napokat és éjszakákat, éjszakákat és napokat, és újra napokat és éjszakákat töltsenek itt el, távol a családjuktól, távol a gyereküktől.
Teljesen világos, hogy a magyar parlamentnek nem kerülne túl nagy erőfeszítésébe úgy megszervezni az ülésrendet némi előregondolkodással, hogy bizonyos alapvető szabályokat betartson. Nemzetközi szinten, bátran állíthatom, hogy ez már rengeteg parlamentnek sikerült, Magyarországon semmi olyan rendkívüli körülmény nincsen, ami ezt meggátolná.
Ráadásul mindannyian tudjuk, hogy a politikusi élet extrém helyzeteket is produkál. Nagyon sok időt töltöttünk el együtt úgy itt az ülésteremben, hogy nem volt már óvoda, nem volt már iskola, vagy például idén, amikor a költségvetési vita pont az őszi szünet idejére esett. Azt gondolom, hogy az sem egy megfelelő állapot, hogy ilyenkor azok a képviselők, akiknek gyerekük van, gyakorlatilag nem tudják hová elhelyezni őket.
Idén az LMP parlamenti frakciója egy családi napköziszerűséget nyitott a saját frakcióirodájában, miután a Háztól nem kaptunk egy helyiséget sem arra, hogy a gyermekeink ott legyenek a közelünkben, mert igen, édesanyák vagyunk, édesapák vagyunk, és egész egyszerűen nem volt lehetőségünk máshová elhelyezni a gyermekünket.
Kiállunk azért az LMP-frakcióval, hogy legalább egy olyan helyiség legyen ebben a parlamentben, ahol adott esetben egy gyermek szükségleteit ki lehet elégíteni, ahol egy édesanya meg tudja szoptatni a gyermekét, vagy tisztába tudja tenni, vagy ilyen extrém helyzetekben adott esetben felügyelet mellett a gyermekek lehetnek, amíg a szülők dolgoznak bent az ülésteremben. Azt gondolom, hogy ez azért fontos, mert ha a magyar parlament nem mutat példát ebben, akkor mit várjanak azok az emberek, akik ebben az országban más munkahelyen dolgoznak, olyan munkahelyeken, amelyek nincsenek ennyire szem előtt, amelyek nincsenek totálisan bekamerázva, és ahol teljes kiszolgáltatottságban vannak.
Ha a magyar képviselők olyan helyzetben vannak, hogy a legalapvetőbb elvárásokat sem teljesítik a családosok számára, akkor mit várjon az az ember, aki nem ezen a helyen dolgozik? Azt gondolom, hogy a magyar parlamentnek példát kellene mutatnia, és azt gondolom, hogy a számos többi nemzeti parlamenthez hasonlóan a magyar parlamentnek is legalább minimálisan családbarát módon kellene működnie.
Azt gondolom, hogy egy magát családbarátnak nevező kormánynak alapvető feladata lenne, hogy a kétharmadát arra is felhasználja, hogy legalább azokat a legszükségesebb átalakításokat elvégezzék itt az Országgyűlésben, ami ehhez közelít.
(17.50)
Az, hogy önök nem tették meg, inkább önökről szól, az, hogy az LMP-frakció javasolta, az viszont mindenképpen jelzésértékű üzenet. Azt kérem önöktől, hogy ha tényleg komolyan gondolják egy picit is azt, hogy önök családbarátok, akkor támogassák ezt a kezdeményezést, és támogassanak olyan törvényeket, hogy Magyarországon a nők a munkahelyükön (Dr. Kovács Zoltán: Beszéljétek meg otthon!) sokkal családbarátabb módon tudjanak munkát végezni. (Taps az LMP padsoraiban.)
