DR. HOFFMANN RÓZSA
DR. HOFFMANN RÓZSA
DR. HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! December 5-e az önkéntesség világnapja. Ez a nap arra irányítja rá a közszereplők és a civil társadalom tagjainak a figyelmét, hogy életünk szerves részévé kell tennünk azt, hogy másokért cselekszünk, hiszen ez adja meg az életünk értelmét.
Arról szeretnék beszélni, beszámolni az Országgyűlésnek, hogy mit tett és mit tesz az oktatásirányítás azért, hogy iskoláinkból olyan fiatalság távozzék, amely tagjainak természetes, belső lelkiismeretből adódó kötelességtudata arra irányítja őket, hogy másokért önkéntesen mindig életük során cselekedjenek.
2011-ben törvénybe iktattuk azt az elvárást, hogy 2016-tól, azaz öt év múlva, innentől számítva három év múlva már csak úgy lehet érettségi vizsgát tenni, hogy előtte ötven óra közösségi munkát végeztek. Meglepően jól fogadta a középiskolás-társadalom, a pedagógusok és a szülők is ezt a kezdeményezést, amelynek a sikerei máris eléggé nyilvánvalóak. Hiszen - mint mondtam - három év választ még el bennünket a határidőtől, nem volt tehát semmi olyan sürgető kényszer, hogy a gyerekek elkezdjék ezt, mégis egy múlt heti adatgyűjtés eredményeképpen arról számolhatok be, hogy a középiskolásoknak már több mint 27 százaléka, összesen 80 400 középiskolás megkezdte vagy be is fejezte a közösségi munkáját. Tekintettel arra, hogy a mostani 12. és 11. évfolyamosoknak ez még nem kötelező, ezért, akik majd tenni fogják, azoknak több mint fele már belekóstolt a közösségi munkába.
Az oktatásért, a köznevelésért felelős államtitkárság és háttérintézménye, az Oktatáskutató Intézet sok módon segíti, hogy a közösségi munkára a megfelelő lehetőségeket a diákok megtalálják. Ezért honlapot működtetünk, társprogramot szerveztünk 2012-ben, nyolc nagy, vidéki városban volt már ezzel kapcsolatos tájékoztatás, és a honlapot naponta több mint háromezren felkeresik, több mint négyszázezer letöltés volt már erről a honlapról. Innen ötleteket, segítséget kapnak mindazok, akik ezt igénylik.
Mi több, a partnerszervezetek is önmaguktól kapcsolódtak be ebbe a hivatalosan még meg sem kezdődött programba, így örömmel számolhatok be arról, hogy Vas megyében Szombathelyen, Baranya megyében külön iroda foglalkozik a közösségi munka szervezésével, amelynek a szervezése, irányítása, kontrollja, tanácsadása majd a de facto április végéig megalakítandó Nemzeti Pedagógus Karnak lesz a tevékenysége.
Azok a fiatalok, akik eddig elvégezték vagy belekóstoltak a közösségi munka szépségeibe, mind-mind arról számolnak be, hogy ők maguk gazdagodtak ezáltal, szívesen csinálták, egy olyan világ tárult fel előttük, amelyet eddig nem ismertek, és a másokért végzett munka örömét ezek a fiatalok átérezték.
Engedjék meg, hogy ennek bizonyítására két rövid idézetet olvassak föl, amelyet nem fiatalok írtak, hanem olyan idős emberek, akiken segíteni tudtak ezek a gyerekek.
“Szinte csak a halál közelsége foglalkoztatta Dezső bácsit. Hiába kérdezgettem, nem tudott semmi olyat felidézni, ami az utóbbi időben kicsit is boldoggá tette volna. Eleinte annyi volt, hogy elmentünk hozzá, kezet fogtunk, meghallgattuk, aztán elköszöntünk tőle. A kézfogásból aztán kézszorítás és puszi lett, majd azt vettem észre, hogy szinte nem akarok hazamenni tőle. Nekem tartást adott a szolgálat, talán egy hivatást is kitűzött.” Ez a beszámoló meglehetősen jellemző a fiatalok körében.
Egy idős ember pedig azt mondta: “Én nem is gondoltam, hogy ezek a mai fiatalok ilyesmire is képesek.” Igen, képesek. Köszönet illeti őket, tanáraikat, szüleiket, mindazokat, akik hozzásegítették őket ahhoz, hogy megtapasztalják a másokért végzett munka gyönyörűségét, akik önmaguktól elmentek a dunai árvízben segíteni, akik egy-egy idős ember felkarolásában példaértékű munkát végeznek.
A köznevelésért felelős államtitkárság az élenjáró iskolákat az önkéntesség világnapja alkalmából köszönteni fogja.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiban.)
(13.10)
