ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elnök úr mondta, hogy jelezzük, melyik módosító ponthoz kíván az ember hozzászólni. Én az 1., 2., 3., 4., 5., 6. pontokhoz, amit már többen elmondtak, és a Varga Zoltán képviselőtársam által elmondottakhoz is.
Hörcsik Richárd elég impozánsan megfogalmazta, hogy a következő költségvetési időszakban Magyarország az európai uniós forrásokat hogyan kívánja felhasználni, és vele párhuzamosan a tárgyalásokon Magyarország milyen sikereket ért el annak érdekében, hogy ezt sokkal korszerűbben és hatékonyabban fel lehessen használni, mint az elmúlt időszakban.
Itt több képviselőtársam érintette az élelmiszer-feldolgozás kérdését, magam is Brüsszelben úgyszintén kitértem erre a kérdéskörre. Csóti György képviselőtársammal voltunk a múlt héten, csütörtök-pénteken Németországban, ahol a német-magyar gazdasági kérdésekről most már a 24. ilyen nagy konferencia volt, és ott úgyszintén kitértünk nemcsak az élelmiszerkérdésre, hanem a vízgazdálkodásra, az energiakérdésre, ami egészében úgy feszíti magát az egész Európai Uniót.
Szomorú az, hogy Kolber István képviselőtársam vélhetően annak idején, amikor a magyar parlament tárgyalta a nemzeti fenntartható fejlődés stratégiáját, keretstratégiáját, az általános vitában nem vett részt (Göndör István: Éjjel egyig itt volt.), hiszen ha nézzük a területfejlesztést, nézzük a nemzeti fenntartható fejlődés stratégiáját és azt a számos olyan stratégiát, amelyet az Európai Unió is hosszú távon a maga részén meg kíván fogalmazni és megfogalmazott már idáig is, itt szeretném elmondani, hogy maga a költségvetés, az uniós költségvetés egy hosszú távú stratégián belül a tényleges megvalósítási keretben - ami 2014-től 2020-ig szól, tehát középtávú - valósítja meg azokat az elképzeléseket, amelyeket tulajdonképpen a hosszú távú stratégia mentén egy-egy hétéves ciklusra maga az Európai Unió megfogalmaz, és adott esetben a költségvetéséből végre is hajt.
Tehát én nem kritikaként szeretném megfogalmazni, hanem Magyarország valóban ma már egyre több olyan stratégiával rendelkezik, keretstratégiával rendelkezik, amelyeket nekünk, mindannyiunknak itt a parlamentben és a következő időszak kormányainak is és képviselőinek is kellőképpen meg kell tölteni ahhoz, hogy valóban Magyarország a 2020-as európai uniós irányelvekhez is kellőképpen tudjon csatlakozni, és vele együtt a saját versenyképességét is tudja növelni és fokozni. Azokat az éghajlati kihívásokat, a vízgazdálkodás kérdését... - hiszen nem véletlen, itt nem kell csodákat tenni. Áder János köztársasági elnök hívta ide a világ összes országát - fogalmazzunk így - októberben, ahol élesen fogalmazódott meg a világ vízkészletének kérdése és az arra épülő nemzeti vagy európai uniós, vagy adott esetben más tájak vízvédelmi kérdése is.
Úgy érzem, hogy Magyarország ezen a területen elég hangsúlyosan fogalmazta meg a jövő nemzedéke megmentése érdekében is a vízkészletek kérdését, az élelmiszer-gazdálkodás kérdését, és nem véletlen határozott maga a magyar parlament a génmódosított vetőmagok kitiltásáról. Ezek mind azok a lépések, amelyek tulajdonképpen hosszú távon a jövő nemzedéke számára is a stratégia mentén, tehát 2030-ig megfogalmazzák azokat az értékrendeket, amelyek alapján ennek az országnak célként is haladnia kell.
Amikor a költségvetést a magyar parlament és az Európai Unió is elfogadja, akkor azok tulajdonképpen egy-egy szegmensei a középtávú végrehajtásnak, és erről szólt a magyar uniós forrásoknál az a tárgyalási folyamat, amely tulajdonképpen már önmagában a nemzeti fenntartható fejlődés stratégiájára építi a költségvetés következő időszakát. Itt akár az útfejlesztés kérdésében, akár az éghajlatváltozás kérdésében, a víz kérdésében, a vidékfejlesztés kérdésében, a hazai kis- és középvállalkozások támogatása kérdésében, a kutatás-fejlesztés, oktatás, innováció kérdésében pontosan ezek mentén fogalmazta meg maga a tárgyalódelegáció azokat az igényeket, amelyeket aztán sikerült kellőképpen az Európai Unión belül magyar oldalról, magyar szemszögből sikeresen a tárgyalások alapján végrehajtani.
Nem véletlen fogalmaz az Európai Parlament is a partneri megállapodások felgyorsításáról. Ő is érzi, az Európai Unió is érzi, hogy feszíti a versenyképesség Amerika, Kína és lehetne sorolni tovább, hogy mely irányokkal szemben, ezért az Európai Uniónak is és a nemzeti keretstratégiáknak is összhangba kell kerülniük, és vele együtt persze természetesen az uniós forrásoknak is ezt az összhangot maximálisan meg kell teremteni ahhoz, hogy valóban ezek tudjanak teljesülni, és ehhez hozzá kell rendelni a nemzeti költségvetési forrásokat is.
Ennyivel szerettem volna kiegészíteni, és higgye el mindenki azt, hogy egy keretstratégia hosszú távú célokat fogalmaz meg, annak a megtöltése a mindenkori kormányok, a mindenkori parlamentnek a hozzáállása meg a kérdésköre.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
