DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Itt az ombudsmantörvény módosításáról van szó, amelynek a zárószavazás előtti módosító javaslatai között találunk egy igen érdekeset. Mégpedig azt, hogy a kínzás és más kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód és büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyve, rövid nevén az OPCAT-jegyzőkönyv, amelyhez csatlakoztunk, és amelyet sokat sürgettük, hogy csatlakozzunk egyébként, és ez örömteli, hogy megtörtént, ezen jegyzőkönyv egy bizonyos pontja nem lép hatályba a zárószavazás előtti módosítás szerint, mégpedig a 39/B. § (3) bekezdés d) pontja.
Na most, az a problémám ezzel nekem, hogy ennek az egyezménynek az én hatályos jogtáramban fellelhető szövegezése szerint nincs 39. §-a. Tehát kérem Répássy államtitkár urat, aki éppen most ment ki, hogy mondja el, vagy valaki mondja el ebben a Házban, hogy miért ne lépjen hatályba egy olyan rendelkezés, ami nem létezik, vagy legalábbis nem látható. Hozzáteszem, szándékában valószínűleg arról van szó, hogy egy fenntartást tesz a magyar állam, tehát egy picit a sarkára állás irányába mozdul el a magyar törvényalkotás. És megpróbálunk most már végre nem automatikusan, mechanikusan átvenni nemzetközi egyezményeket, hanem ha vannak stratégiai szempontjaink, és bizonyos szempontból az érdekeinket valami sérti, vagy nem azonnal veendő át, mert nem vagyunk felkészülve, akkor ezt megtesszük.
Visszajött államtitkár úr, és akkor megkérdezem tőle is, hogy a 39/B. § (3) bekezdése az általam látható jogtárszövegben nem lelhető fel, 37 cikkből áll maga az OPCAT-egyezmény. Gondolom, kapok valami magyarázatot rá, hogy miért nem találom én ezt benne, mit akarnak önök végül is alapvetően hatályon kívül helyezni vagy nem hatályba léptetni.
Hozzá kell tegyem egyébként, az ombudsmantörvény módosításának tartalmát, irányát támogattuk, mert a jövő nemzedék biztosa és a nemzetiségi jogok szószólója számára teremtett meg egy kicsit erősebb jogosítványokat, többletjogosítványokat az eredeti felálláshoz képest. Amikor az ombudsmani rendszerhez hozzányúltak, akkor egyrészt elmondtuk azt, hogy a Szent Korona-eszmeiség, a történeti alkotmányosság rendszerében nem nagyon értelmezhető az intézmény. De mivel a hatalommegosztás elvét valamilyen módon, még kis morzsákban visszatükrözi a jelenlegi rendszerben, bár már igencsak összezsugorították ezt a hatalommegosztási rendszert, tehát Montesquieu is forog a sírjában, de sajnálatos módon eleink is, tehát azok a királyaink, akiknek az időszakában nagyon komoly törvények születtek a hatalom közös gyakorlásáról a király, a nemesség és a rendek között... - na, most ezt teljesen felmorzsolták.
Az ombudsman maradt egy ilyen utolsó mohikánok egyikeként arra, hogy Alkotmánybírósághoz forduljon például olyan törvények esetében, amelyek alaptörvényt sértőek. Mint ismeretes, a közvéleménynek jelezzük, elvonta az alaptörvény azt a lehetőséget az egyes országgyűlési képviselőtől és mindenkitől, hogy utólagos normakontroll érdekében Alkotmánybírósághoz forduljon, 25 százalékos szintre emelték ezt, ezáltal eleve lehetetlenné tették azt, hogy a jelenlegi ellenzék bármely tagja egyedül alkotmánybírósági kontrollt kérjen. Pedig lenne bőven, bőven lenne olyan törvény, ami miatt úgy gondoljuk, hogy Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnunk.
(18.10)
Én egyébként javasoltam egy másik lehetőséget is, amit önök elutasítottak. Most a zárószavazás előtt vagyunk, és én nagyon szeretném elgondolkodtatni önöket annak a döntésnek a helytelenségéről, hogy miért nem támogatták azt a javaslatomat, amely úgy szól röviden, hogy mivel bárki fordulhat az ombudsmanhoz kérve az ő Alkotmánybíróság előtti fellépését, ezért legyen ennek egy formalizált rendje. Legyen egy 30 napos válaszadási kötelezettség, indokolt formában, egy teljesen átlátható, emberbarát, és - a jó államról beszélnek rengeteget - a jó állam ideáját valamilyen formában erősítő és a nemzeti együttműködés rendszerének már önök által rég elfeledett ideáját is némiképpen felelevenítő megoldás lett volna. Nem tetszett önöknek, nem támogatták, pedig igen sokat lobbiztam, bevallom őszintén, még az államtitkár úrnál is, de úgy látszik, hogy Vas Imre erőteljesebb lobbija hatott (Dr. Vas Imre dr. Répássy Róberttel beszél.), akkor is hatott, és most is valószínűleg éppen arról győzi meg az államtitkár urat, hogy miért nem jó az, amit mondtam. Pedig szerintem igazam volt.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
