DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánytól érkezett záró módosítóban az szerepel, hogy a vízvédelmi feladatokat a továbbiakban nem a Környezetvédelmi Hatóság, hanem a vízügyi hatósági feladatokhoz kapcsolódóan a vízvédelemmel és a vízgazdálkodással együttesen foglalkozó hatóság fogja ellátni. E mögött a szemérmes megfogalmazás mögött tulajdonképpen az áll, hogy a kormány a vízügy maradékát is a BM-be költözteti.
Emlékszünk arra, hogy mintegy két éve a hatáskörök egy részét, főleg az árvízvédelemmel kapcsolatosakat a BM-be költöztették, és önök ezt azzal indokolták, hogy ez egy logikus feladatszétválasztás, merthogy például a vízminőség-védelem vagy a hatósági engedélyezések a környezetvédelmi államtitkárságnál fognak maradni, merthogy ott kell maradniuk. Ezt mondták akkor. A valódi indok persze nem ez volt, hanem az, hogy a kormány a saját vízstratégiájának teljesen ellentmondva egy katasztrófavédelmi logikájú, közmunkára alapozott ár- és belvízvédelmet képzelt el, és úgy gondolta, hogy a közmunkások jobb helyen vannak a BM-nél.
Nem túlzok, ha azt mondom, hogy akkor a vízügy kettéválasztását az egész vízügyi szakma és a tudomány egységesen ellenezte. Ha megkérdeznék őket, a BM-hez való telepítést is elleneznék, hiszen például a hatósági munkában a környezet- és természetvédelem, valamint a vízügy képez egy teljesen természetes logikai egységet. Azonban a kormányt láthatóan nem érdeklik a logikai és a szakmai érvek. Pintér Sándor tárcájának további erősítéséért azt sem tartják nagy áldozatnak, ha egy újabb ágazatot szétvernek a közigazgatásban.
Azt is látjuk, hogy ebben a törvényben tovább szűkítik a hatósági jogköröket az atomenergia-használathoz kapcsolódó engedélyezési és tájékoztatási eljárásban. Én ezt úgy értékelem, hogy ezen a területen egy nagy lépést tettek a rendeleti kormányzás bevezetése felé.
Egyébként van olyan pontja is a javaslatnak, amivel a Lehet Más a Politika egyet tud érteni. Ilyen például a védendő felhasználók körének a kijelölése a víziközmű-szolgáltatásban. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy az egészséges ivóvízre mint egy alapvető életfeltételre való tekintettel a lakosság teljes körét védendő felhasználónak kellene tekinteni, és a törvényi szabályozást is ehhez kellene igazítani. Úgy is mondhatnám, hogy anyagi vagy egyéb okok miatt senkit nem szabad kizárni a vízgazdálkodásból, egy bizonyos minimális ellátási színvonalnak állampolgári jogon mindenkit meg kellene illetnie ebben az országban. (Taps az LMP soraiban.)
