DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy ön is új ítéleteket hozott ide a parlament elé napirend előtti felszólalásában, és nagyon pontosan idézte, tisztelt képviselő úr, nap mint nap olvashatunk különböző hírekről. Én még kettőt találtam a múlt héten. Az egyiknél a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt állt egy ügy, amelyben az OTP Bank és egy devizahiteles ügyében döntött, és ott inkább a bank érveit fogadta el, míg egy autóhiteles ügyében a Fővárosi Törvényszéken inkább az ügyfél, az adós érveit fogadta el a bíróság, és az ő javára hozta meg a döntését. Ebből is látható, hogy nagyon-nagyon szerteágazó most már a bírósági gyakorlat.
2500 devizahiteles ügy folyik a bíróságokon most már, de lehet, hogy már valamivel több is, hiszen a szám napról napra nő. A Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumában a tárgyalás alatt lévő ügyek 56 százaléka devizahiteles ügy, ezt azt jelenti, hogy a többi ügy is lassabban halad, hiszen minden bírói tanács devizahiteles ügyekkel van elfoglalva. Ezért várjuk nagyon december 16-án a Kúria döntését, bízunk benne, hogy egy irányba tudja terelni a különböző ítéleteket.
De nemcsak a rendes bíróságokon, nemcsak a Kúrián, de az Alkotmánybíróságon is téma a kormány értelmezési indítványa nyomán a devizahitelezés ügye, illetőleg ahogy ön is mondta, Luxemburgban is, pontosan a fogyasztói szerződések kapcsán a luxemburgi székhelyű európai uniós bíróság is vizsgálja ezt az esetet. A múlt héten is volt egy közbenső döntés, hiszen a végső döntés későbbre várható, de láthattuk, hogy a bíróságon az Európai Bizottság amikor az iratismertetés során a saját véleményét elmondta, az nagymértékben egyezett a magyar kormány által elővezetett véleménnyel, miszerint igenis vizsgálniuk kell az egyedi tagállami bíróságoknak, hogy tisztességesek-e azok a feltételek, amelyeket az árfolyamrés vagy az egyoldalú szerződésmódosításon keresztül az egyoldalú kamatemelés tekintetében a bíróságok alkalmaztak. Ezek azok a kérdések, amik a leginkább foglalkoztatják most is a közvéleményt és fontosak a kormány számára.
Hadd mondjak egy gondolatot az alkotmánybírósági indítványról! Azt kívántuk az Alkotmánybíróságtól kérni és azt is fogalmaztuk meg a jogértelmezési indítványunkban, hogy az előző alkotmány is és a mostani alaptörvény is a tisztességes piaci magatartás követelményeit előírja a versenyszabályok között az alkotmányban, de ez a mostani alaptörvényben egy szinttel magasabb polcra helyeződött, hiszen most már két éve az alaptörvény az erőfölénnyel való visszaéléstől is védi a fogyasztókat, és különösen a fogyasztók érdekeire tekintettel kell Magyarországnak mindig a törvényeit meghozni, és nyilvánvalóan az alaptörvény alapján a törvényeket értelmezni is. Bízunk benne, hogy az alaptörvény alapján értelmezi ezeket a devizahiteles konstrukciókat az Alkotmánybíróság, és állást foglal az alkotmányosság, illetve alaptörvénysértő mivoltával kapcsolatban, illetve az állami beavatkozás alkotmányos kereteit is meghatározza, hiszen az idén februárban a devizahitelezéssel az Alkotmánybíróság egyszer már foglalkozott, s az akkori határozatát azért hozta, mert megtámadták a végtörlesztést, hogy az nem volt alkotmányos. Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy a kormány akkori javaslata a végtörlesztésre teljes mértékben alkotmányos volt, megfelelt az alkotmányos előírásoknak, és ennek kapcsán egy részét a devizahiteles problémának értékelte az Alkotmánybíróság, de nem az egészét. Mi azt kérjük, hogy a februári értelmezését terjessze ki az Alkotmánybíróság
Bízunk benne, hogy a Kúria, az Alkotmánybíróság és a luxemburgi bíróság, vagy még inkább a Bizottság véleményének az ismeretében kialakul, hogy pontosan mi a hatályos magyar jogi szabályozás. Hiszen nagy bajban lett volna a kormány, ha úgy fogad el egy devizahiteles mentőcsomagot a két kijelölt sarokoszlop között - az egyik az, hogy mindenképpen ki kell vezetni a jelzálogalapú lakossági devizahiteleket, a másik pedig hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a devizahitelesek -, nos ezek között egy jogi konstrukciót létrehozhatott volna úgy a kormány, hogy a későbbiekben a most hatályos vagy a korábban hatályos jogszabályokat a bíróságok úgy értelmezik, hogy azok ellentmondásban vannak a kormányzati mentőcsomaggal.
Ezért volt fontos számunkra, hogy tisztázza a Kúria, tisztázza az Alkotmánybíróság a fennálló jogi helyzetet. Bíztunk benne, hogy két hónap alatt sikerül a bankoknak és az adósoknak is megállapodni, hiszen akkor az ő megállapodásuk sok mindent felülírt volna, de ez nem jött létre. De nagyon fontos, hogy valóban a tisztességes gyakorlatba belefér-e az, hogy az egyik fél diktálja a feltételeket, és nincsenek sem a szerződésben, sem az általános szerződési feltételekben, sem jogszabályban rögzítve azok a különböző gazdasági vagy más események, amelyekre hivatkozással a bank - mint az egyik fél - módosíthatja a követelményeket. A bank egyértelműen erőfölényben van, ezt kell nekünk jogegyenlőséggé tenni a két fél között.
Köszönöm szépen. (Taps a KDNP soraiban.)
