TUKACS ISTVÁN
TUKACS ISTVÁN
TUKACS ISTVÁN, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Amíg a bizottság eljutott a többségi véleményhez, azért meghallgatott jó néhány kisebbségben maradt véleményt is a tervezettel kapcsolatban. Ezek három csoportba oszthatóak.
Egyrészt azt kellett most már “rutinszerűen” ismételnünk, hogy a költségvetésnek ez a fajta módosítgatása - amit ezek szerint a költségvetési bizottság ellenzéki tagjai is ugyanígy értékeltek - nem elegáns, nem áttekinthető és nem követhető. Különösen sérelmezte a kisebbségben maradt képviselők köre azt, hogy miután költségvetési hiányt eredményez majd ez a fajta akció, amelyben egy alapot hozunk létre, majd azt pénzzel látjuk el, akkor vajon az hogyan egyeztethető össze azokkal a célokkal, amelyek alacsony költségvetési hiányra törekszenek, és a hitelfelvételek lehetőség szerinti elkerülésére vagy újabb kamatterhek vállalására.
Azért kellett ezt a kritikát megfogalmaznunk, mert a költségvetés módosítása kormányzati részről most már rutin, és rutinnak próbálták feltüntetni ezt a módosítást is, mondván, ez csak technikai lebonyolítása annak, amit a parlament már ezelőtt két héttel eldöntött, hogy létrehoz egy ilyen alapot.
A kisebbségben maradt képviselők élénken érdeklődtek a források iránt, magyarul, hogy miből lesz ez a pénz, és mire fogja költeni az, aki ebben döntéshozó lesz. Egyáltalán kérdésként merült fel, hogy vajon kik hozzák majd a döntéseket ezekben az ügyekben, mert a kormány jelen lévő képviselője a bizottsági ülésen megerősítette, hogy az Ékes képviselőtársam által említett ilyen képzés meg működés költségein kívül természetesen ez a pénz lesz az, ami arra szolgál, hogy feltőkésítse úgymond a takarékszövetkezeteket. Amennyiben igen, akkor ezek üzleti típusú döntések, üzleti típusú döntéseket valakinek pedig hoznia kell ennek az alapnak a környékén. Ez az egész döntéshozatal egyébként kérdéses.
A másik csomópont az ellenzéki vélemények kialakításánál az volt, hogy a takarékszövetkezeteknek ezt a fajta kormányzati letenyerelését mi nem fogadjuk el. Az történt ugyanis, hogy egy törvény által kierőszakolt kényszerintegráció valósul meg, amit természetesen a takarékszövetkezetek nem akartak, ugyanakkor a folyamatosan emlegetett két - kettő - takarékszövetkezet, amelyeknél állítólag gazdálkodási problémák voltak, éppen hogy nem volt tagja sem a takarékszövetkezetek által kialakított integrációnak, amit saját maguknak csináltak, sem pedig nem volt tagja azoknak a védelmi alapoknak, amelyek arra szolgáltak, hogy az üzleti kockázatokat mérsékeljék.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági ülésen is megfogalmaztuk, hogy nem világos, mi történik ebben az ügyben. Különböző hírek kelnek szárnyra - és majd utalok a harmadik véleménycsomagra -, amelyek arról szólnak, hogy az úgynevezett törvény által létrehozott integrációs szervezet a Postában fog tulajdont szerezni 100 vagy 130 milliárd forintért. Ennek a forrásai is kétségesek, ez biztosan nem az a forrás, amit most magunk előtt látunk ebben az alapban, és az a dolog, amiért tulajdonképpen létrehozni vélik ezt az erőltetett integrációt, azért sántít nagyon, mert a takarékszövetkezetek eddig maguk intézték az integrációs ügyeiket és eredményesen.
És végül a vélemények harmadik csoportjára szeretnék kitérni. Akkor, amikor itt ilyen kereszttulajdonlás van tervezve a miniszter asszony által interpretálva a nyilvánosságban az integrációs szervezet - magyarul: a takszöveket tömörítő szervezet - és a Takarékbank egyik tulajdonosa, a Posta között, akkor ez számunkra többfajta kérdést rejt magában. Miért kell egy veszteséges, egyébként nagy állami céget ilyen módon megvásárolni a kisebbségi tulajdonrész által? Mi szükség van arra, hogy ez a tulajdonlás ilyen módon jöjjön létre? Mi történik majd a következő időben? Tehát itt a hálózatok, a Posta és a takarékszövetkezetek összeolvadása vagy együttműködése kapcsán szűnnek-e meg munkahelyek, szűnnek-e meg fiókok és így tovább? Végül is a fő kérdés, az alapkérdés az, hogy mi történik majd a folyamat végén.
A képviselőtársaink, akik a Posta-ügyletet sérelmezték, azt mondták, hogy jó lenne, ha a bizottság meghallgatná most már a Magyar Posta képviselőit, mert különféle stratégiák születtek a Posta működésére, amelyek nem látszanak teljesülni, hiszen ilyen ötletszerű tulajdonosváltások zajlanak az egyik legnagyobb állami cégben. Ezért tehát azt is kértük a bizottság elnökétől, hogy mindenképpen történjen meg a Posta szemügyre vétele a következő időszakban.
Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps az MSZP és a Jobbik padsoraiból.)
