DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Az imént elmondottak a büntető jogszabályok módosításával kapcsolatban egyáltalán nem pártpolitikai kérdést jelentenek, hiszen ez mindnyájunk számára ugyanolyan közös felelősség, ez nem lehet ugyanolyan kérdés, mint egy-egy politikai vita itt a Házon belül.
(13.50)
Azt mondjuk a törvénytisztelő állampolgároknak, hogy védd a törvényt, és a törvény is megvéd téged, de a törvényeket nem arra találtuk ki, hogy a bűnözőket védjék, hanem a törvénytisztelő állampolgárokat védjék. Nem helyes az, ha azt látják a törvénytisztelő állampolgárok, hogy azok a garanciák, amelyek azért lettek beépítve a jogszabályokba, hogy a törvények követőit védjék meg, a törvények megszegőit védik meg.
Ebben az esetben rendkívül kegyetlen, szívtelen és brutális bűnözőkkel állunk szemben. Több embert raboltak ki, gyilkosságokat követtek el rendkívül brutális, embertelen módon. Volt olyan, hogy egy ágynak a lábát tették egy idős, védekezésre képtelen embernek a mellkasára, és úgy ugráltak rajta mindaddig, amíg az illető meg nem halt. Részben ezek az emberek be is ismerték saját bűncselekményüket (Dr. Harangozó Tamás: Akkor miért nem…), beismerő vallomást is tettek, de sajnos úgy látszik, hogy a büntető-igazságszolgáltatás rendszerének még négy év alatt sem sikerült (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Miért nem adtatok elég pénzt a szakértőknek?), hogy a végére érjen és megfelelő ítéletet hozzon ki.
Éppen ezért nem pusztán az a mi lehetőségünk az Országgyűlésben törvényalkotási hatalommal felruházott képviselőknek, hogy a bíróságokra mutogassunk és tőlük várjunk megoldást, hanem nekünk is lehetőségünk van valamiféle megoldás meghozatalára. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Szégyen!) Itt a mai napon - akár egy napon belül is - ezt a kérdést olyan szempontból biztonsággal rendezhetjük, ha ezeket az embereket nem engedjük vissza november végén a társadalomba, nem engedjük vissza házi őrizetbe, nem engedjük, hogy a szomszédjaiknak, akik egyébként minden törvényt, a büntetőtörvényeket, az adótörvényeket, a szabálysértéssel kapcsolatos jogszabályokat is mind-mind betartják, ennek ellenére mégis rettegniük kelljen, hiszen nem nekik biztosítaná ebben az esetben a törvény a békés otthon tartózkodás és a békés élet lehetőségét, hanem a bűnözőknek biztosítaná azt, hogy hazatérhessenek otthonukba, és korlátozott mozgási szabadság mellett, de a börtönön kívül, a büntetés-végrehajtás rendszerén kívül tevékenykedjenek és ott éljék az életüket.
Ez a fajta javaslat nem kívánja a bíróknak semmifajta döntési lehetőségét megváltoztatni, nem kívánja megvonni tőlük bármifajta ítélet vagy határozat lehetőségét, csupán feljogosítjuk őket arra, hogy abban az esetben, ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak - így mondjuk, a bűnismétlés veszélye, az elrejtőzés veszélye, a tanúk megfélemlítésének veszélye, vagy annak a veszélye, hogy megpróbálják eltüntetni a bizonyítékokat, ezekben az esetekben, ha ezek az egyéb törvényi feltételek fennállnak -, akkor a bírónak lehetősége lesz arra, hogy négy év után is ezek az emberek előzetes letartóztatásban maradjanak.
Nem az a célunk nyilvánvalóan, hogy ilyen döntések szülessenek, hanem az a célunk, hogy minél hamarabb a büntetőeljárások véget érjenek, és ne kelljen négy évig, öt évig, sőt akár két évig sem ilyesfajta eljárásokat végigvinni. Erre volt egy korábbi javaslatunk, önök is ismerik, az ügyek áthelyezésével volt kapcsolatos, hiszen egy magyar bíróra átlagban 106 ügy jut, de ez rendkívül nagy szórást mutat: van, ahol vidéken csak 40-50 üggyel foglalkoznak, Budapesten pedig van olyan bíró, aki 150-160 üggyel kell hogy egyszerre foglalkozzon. Nyilvánvalóan ez az ügyek elhúzódását eredményezi, elsősorban Budapesten.
Ezért már a tavasz folyamán olyan jogszabályokat hoztunk, amelyek a fővárosi bíróságok leterheltségét - akár hatáskörben, akár illetékességben - csökkentették. Bizonyos típusú ügyek, mint például a külföldi ítéletek hatályának elismerése minden bírósághoz kerül, nemcsak a fővárosi bírósághoz. Szintén bizonyos ítélőtáblák hatásköri átrendezésével csökkent a fővárosi fellebbviteli bíróságok leterheltsége.
Ezenkívül 35 új bírói, 50 új tisztviselői és 20 új bírósági ügyintézői státust hoztunk létre, valamint 4 fő szakértőt. Ez idén 206 millió forint pluszforrás biztosítását jelentette, a jövő évi költségvetésben 618 millió forint van erre. Az ügyészségen 20 új ügyészi, 50 új ügyészségi megbízotti státust hoztunk létre, ez az idén már megvalósult 158 millió pluszforrást, a jövő évben 476 millió forint költségvetésben biztosított pluszforrást jelent.
Szintén a szakértői intézeteknek idén 35 millió forint, jövőre pedig 283 millió forint plusztámogatást adtunk, új műszerekre, átsorolásra, hogy magasabb bért kapjanak a szakértők, illetőleg új szakértői intézeteket tudjanak bevonni.
Szintén módosítottuk a büntetőeljárási szabályokat annak érdekében, hogy az ügyeket úgy sorolják, hogy annál hamarabb tűzzék tárgyalásra az egyes büntetőügyeket, minél régebb óta tart az adott eljárás. Ez összességében öt év alatt 6 milliárd forint pluszt jelent az adófizetőknek az ügyáthelyezés helyett. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)
Bízom benne, hogy az ellenzéki frakciók is támogatják ezt a javaslatot, ma el tudjuk fogadni ezt a döntést, és ezáltal az emberek jogállamba vetett bizalmát tudjuk megerősíteni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
