HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Most rögtön elöljáróban el szeretném mondani, hogy lesz egy rövid, átfogó értékelés, amit fogok mondani a törvényjavaslattal kapcsolatban, de tekintettel arra, hogy rengeteg részletszabályt módosít az OTRT-n belül az előttünk fekvő törvényjavaslat, ezért az egyebekben kicsit az általános vita szabályainak kereteit feszegetve szeretnék valóban részletekbe menően kérdéseket feltenni, illetve véleményt megfogalmazni.
Amikor elolvastam az egész törvényjavaslatot, az az alapvető kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy az OTRT ilyen jellegű módosítására valójában miért is van szükség. Röviden két nagy csoportba tudnám osztani, vagy a válaszomat két nagy részre tudom bontani, hogy kik lesznek ennek a törvényjavaslatnak a nagy vesztesei, és kik lesznek a nagy nyertesei.
A nagy vesztes értelmezésem szerint egyértelműen maga a magyar táj lesz, hiszen jelentős, eddig jócskán használt övezeti kategóriák, országos és térségi övezeti kategóriák elvesznek, eltűnnek, kikerülnek a fogalomrendszerből, tehát az ezekhez kapcsolódó értékvédelem is kikerül, ugyanakkor felpuhulnak olyan kategóriák, olyan lehetőségek, amelyek eddig csak korlátozottan voltak benne a törvényben. Ugyanakkor viszont ennek a törvénynek a felpuhulásával - tehát amikor egyoldalúan károsodni, roncsolódni fognak bizonyos dolgok, bizonyos értékek -, a másik oldalon pedig nyilvánvalóan a nyertesek jelentős előnyhöz fognak jutni.
Így is lesznek, akik jelentős előnyhöz fognak jutni. Kik lesznek a legnagyobb nyertesei? Azok a nagyüzemek lesznek - például mezőgazdasági nagyüzemek, nagy infrastruktúra-hálózatok építői, üzemeltetői -, akiket szintén előnybe fog hozni most a törvény, illetve egyértelműen az ingatlanfejlesztők azok, akik az eddigi korlátozásoktól sok esetben mentesülni fognak.
Ezek után tényleg fel kell tenni a kérdést, hogy tulajdonképpen mi is a célja ennek a törvényjavaslatnak. Miért így? Miért ez? Miért most került elénk? Az előbb itt azt hallhattuk egy kormánypárti előterjesztőtől, hogy azért, mert ez a ma elérhető legnagyobb konszenzus. De kivel akar konszenzust kötni? Kivel akar megállapodást, egyezséget kötni a kormányzat? Mert a magyar tájban lakó emberekkel, a kisemberekkel, a falun lakókkal biztosan nem, hiszen nem az ő érdeküket szolgálja ez a törvényjavaslat, mint ahogy a természeti környezetünk érdekét sem szolgálja semmilyen módon ez a törvényjavaslat.
Most akkor lássuk azokat a részleteket, amelyeket az előbbiekben is elmondtam! Az első nagy javaslatcsomag, ami az OTRT fogalommeghatározását módosítja, a következő. Először is az “ásványi nyersanyagvagyon-terület” módosul, mert eddig “ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület” volt, de ebbe már bekerülnek olyan területek is, amelyekről van tudomásunk, tehát hogy ott nyersanyagvagyon van, de még gazdálkodás nem folyik rajta. Ezeket is védeni rendeli a törvényjavaslat; ez jó, csak kérdés, hogy kinek a kárára teszi ezt.
Az “egyedi építmények” fogalma kikerül, az “elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal” fogalma kikerül. Itt az emberben rögtön felmerül a budapesti római-parti gát kérdése, valami miatt ez egy érdekes jelenség, hogy ez pont innen most kikerül. Ugyanakkor az “erőmű” fogalma pontosításra kerül, amennyiben a “szélerőműpark” fogalma is már bekerül - ez többször visszatérő motívum a törvényjavaslaton belül. Többek között az egyik nagy nyertese a törvényjavaslatnak a szélerőműparkokat üzemeltetők és tulajdonló szervezetek.
Most itt egy nagyon szubjektív kitérőt fogok tenni, de kénytelen vagyok, hiszen egyébként a törvényjavaslat számtalan olyan kategóriát egyébként megszüntet, ami eddig volt, és ami valamilyen módon ezt a helyzetet egy kicsit rendezte. A szélerőmű azon formájában, amit ma ismerünk, kifejezetten tájidegen, röviden: ronda. Egész egyszerűen azt gondolom, hogy igenis nagyon szigorúan át kéne gondolni, hogy ha egyáltalában bárhol Magyarországon ezt a fajta műszaki megoldást engedélyezzük, akkor azt hol engedjük, milyen formában, kiknek az érdekében tesszük ezt.
Hozzáteszem, hogy maga a szélenergia hasznosítása nagyon fontos dolog. A magyar Alföld tele volt kis erőművekkel - ezt most idézőjelben mondom, nagyon idézőjelben mondom -, amelyek malmok voltak, tehát kis erőművek voltak, jellemzően malmok működtetésére. Ez sajnos gyakorlatilag teljes egészében kiveszett a magyar tájról, pedig ez egy nagyon fontos, a táj léptékéhez abszolút alkalmazkodó és nagyságrendű építmény, amely akár egy-egy kisközösség energiaigényét nagyon jól tudná szolgálni. Tudjuk, hogy ezzel szemben az történt, hogy egy utolsó, városi térségben található ilyen kis szélmalom is elbontásra került egy plaza érdekében.
Kikerül a törvényjavaslatból a “hagyományos vidéki települési térség”, ami a 15 fő/hektár alatti nagyságrendet jelenti. Ugyanakkor kikerül a “kiegyenlítő intézkedés” mint fogalom is, ami ugye, az ökológiai folyosókat érő negatív hatások mérséklésére szolgáló intézmény volt. Nem értem, hogy miért került ki, ez egy működőképes rendszer, talán többször kellett volna vele élni. Ha esetleg az a javaslat adójának a véleménye, hogy eddig nem jól vagy nem eléggé volt kezelve ez a jog, akkor többször kellett volna vele élni.
Nagyon jó, hogy bekerül a “kiváló termőhelyi adottságú szántóterület” mellé a “jó termőhelyi adottságú terület is”, ugyanakkor kérdés, hogy a “kiemelt fontosságú honvédelmi terület” mellé egy pontosítás kerül, hogy nemcsak az építmények elhelyezésére, hanem “vagy ilyen tevékenység végzésére szolgáló terület” - például gyakorlópálya, nem tudom, ezt kérdésként teszem fel.
A “kulturális örökség szempontjából kiemelkedően kezelendő terület” is kikerül. Tudjuk, hogy ez egy nagyobb halmazt tartalmazott, úgy, mint a “világörökségi”, a “világörökségi várományos” és a “történeti települések”. Most ebből megmarad a “világörökségi” és a “világörökségi várományos terület”, de a “történeti településeket tartalmazó övezet” kikerül. Tehát azzal együtt, hogy megszűnik a “kulturális örökség szempontjából kiemelkedően kezelendő terület”, ez a történeti települési kategória megszűnik. Megmondom, egyszerűen nem értem, hogy miért. Mondja meg a tisztelt előterjesztő, hogy erre vajon miért volt szükség!
(12.30)
Új kategóriákat is beemel az infrastruktúra-hálózat kapcsán a törvényjavaslat, de például a széleróziónak kitett terület, továbbá a vízeróziónak kitett terület és a tájrehabilitációt igénylő terület fogalma megszűnik. Ezt sem értem, egész egyszerűen ez semmivel nem magyarázható; a tájvédelmi területi kategória is ledegradálódik az országos jelentőségűből a térségi jelentőségűbe - vajon miért? Nincsenek olyan magyar tájak, amelyeket országos jelentőségűnek lehetne minősíteni és olyan szinten lehetne védeni? Dehogyisnem, vannak. Csak mondok mindjárt további pontokat, amelyek ebben zavaró tényezők lehetnek, ezért érdemes ezt nem országos szinten kezelni, gondolom, ezért adja elénk ezt így a törvényjavaslat megfogalmazója, hiszen akkor nem lehetne egyes nagyobb építményeket ezen területeken elhelyezni. Megszűnik a térségi hulladéklerakó hely. Gondolom, azért ezeket a regionális hulladéklerakó helyeket próbálják valahol máshol definiálni.
Visszatérve a történeti települési területekre, ez azért problémás értelmezésem szerint, mert ez nemcsak településeket jelent, egy szép történeti települést, hanem történeti kerteket és jelentős régészeti lelőhelyeket is le lehetett ezzel fedni, illetve azoknak védőövezetet is lehetett adni. Ha nagy infrastruktúra-hálózatok kiépítésében gondolkodik a kormányzat, akkor én azt el tudom képzelni, hogy ezek bizony akadályt jelenthetnek, pláne ha az országos területrendezési tervről szóló törvényben van ez meghatározva, tehát nem csoda, ha ettől ódzkodik a kormányzat.
A tájképi egység, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület egy új kategória, viszont csak 2015-től lesz hatályos, tehát lesz pontosan egy év, ami egy olyan intervallum, amikor bizonyos kiemelt térségű övezetekben - lásd a Balaton-törvény vonatkozó szakaszai - megmaradhatnak a tájképvédelemre vonatkozó dolgok, de máshol nem maradhatnak meg. Ezt nem értem, hogy miért van így. Ezek alapján fog változni a mellékleteknek a sora is, tehát az, ami már kikerül mint övezeti kategória, értelemszerűen nem lesz külön mellékletként is feltüntetve.
Az erdőgazdasági térségek tekintetében eddig is tudtuk, hogy az volt, hogy 75 százalékban kell erdőgazdálkodási térségi kategóriába sorolni, ami ellen egyébként mi egy korábbi törvényjavaslatban már tiltakoztunk, de legalább abba még bele volt írva az, hogy városias övezet viszont nem jelölhető ki ebben a maradék 25 százalékban. Ezt most kihúzták. Vajon miért? Magyarul, erdőgazdálkodási térségben ezután, hiába szépen zölden fog majd mutatni a térképen, valójában 25 százalék erejéig városias térség is lehetséges. Tehát az ténylegesen, a való életében már messze nem lesz erdő. Ugyanez a helyzet a mezőgazdasági térség esetében is. Most mondják meg nekem, hogy kinek áll ez érdekében? Annak, aki olyan helyen szeretne ingatlant fejleszteni, ahol szép zöld veszi őt körül, például egy szép erdő veszi körül, mert másnak ez biztos nincs érdekében. Nekünk, magyar embereknek ez biztosan nem áll az érdekünkben, hogy a magyar erdőségeinket arra használjuk fel, hogy egyébként városias térséget jelöljenek ki ott, és lakóhellyé tegyük ezeket, hiszen már egyébként is eléggé roncsolódtak a magyar erdők.
A vízgazdálkodási térséget 90 százalékban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, tehát ez sem úgy van, ahogy mi gondoljuk, hogy ami vízgazdálkodási térség, az 100 százalékban az. Itt már ad egy engedményt a törvény a korábbi módosítás miatt, de ebben is volt egy olyan korlátozás, hogy de települési térség nem jelölhető ki. Na, ezt önök kiveszik. Vajon miért? Megint csak: kinek az érdekében? Cui prodest? Miért tetszik ezt csinálni? Ezt a vízgazdálkodási térséget települési szinten tovább puhítja a törvényjavaslat, miszerint a településrendezési tervben már nem 90 százalékban, csak 85 százalékban kell vízgazdálkodási területként jelölni, illetve beemeli még hozzá ezt az úgynevezett természet közeli területfelhasználási egységet is. Én megmondom őszintén, meghaladja a tudományomat ez a kategória, hogy vajon mit jelent az, hogy természet közeli területfelhasználási egység. Illetve ami eddig gyakorlati tapasztalat volt, az az, hogy golfpálya, mert az is természet közeli, de valójában azt tudjuk, hogy az ingatlanfejlesztésnek az első vagy nulladik lépése Magyarországon.
Az egyik kedvencem a borvidéki település szőlőtermő helyi katasztere, amelynek az I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészletbe eddig nem volt beépítésre szánt területnek minősíthető egyetlen négyzetcentiméter sem; na, most be lesz emelve a különleges mezőgazdasági üzemi terület, illetve ugyanez a helyzet a gyümölcstermő helyek esetén is. Eddig azonban, tudjuk, ezeken a területeken álltak kis gazdasági épületek, présházak, és pontosan azok a tájképvédelmi szempontból jelentős területek, amelyeket most gyakorlatilag elfelejt a törvény, vagy csak úgy ledegradál, tartalmaztak…
