TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat három törvény módosítását foglalja magában, érinti a bányászatról szóló, a tervező és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráiról szóló, továbbá az országos területrendezési tervről szóló törvényt.
Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat alapvetően a területrendezés országos szintű tervének módosítására irányul, most is elsősorban erről fogok beszélni.
(11.50)
Az országos területrendezési terv vonatkozásában nem új törvény megalkotásáról van szó, hanem a meglévő törvény felülvizsgálatáról, mivel az Országgyűlés előírta a törvény ötévenkénti felülvizsgálatát. A törvény módosítását a kötelező felülvizsgálaton túl a 2008 óta bekövetkezett változások is indokolják, mivel az elmúlt öt évben több új országos szintű koncepció, terv és ágazati stratégia készült, valamint számos, a területrendezést közvetlenül érintő jogszabály módosult, amelyekkel az összhangot meg kellett teremteni.
A módosítással az országos terv célrendszere, szerkezete alapvetően nem változik meg, a hangsúly elsősorban a törvény keretjellegének erősítésén van. Az országos terv javaslatai konkrétak, mégis ezeket a terv nagy léptékéből következően inkább keretjellegűeknek tekinthetjük. A keretjelleg ez esetben azt jelenti, hogy az országos tervben foglaltak többszörös áttétellel a megyei területrendezési terveken és a településrendezési eszközökön keresztül válnak egyre pontosabbá és egy-egy földrészlet vonatkozásában is értelmezhető előírássá. Az országos területrendezési terv módosítását is tartalmazó törvényjavaslattal lehetőségünk van előre meghatározni, hogy milyen legyen az ország térszerkezete 20-30 év múlva. A térszerkezet alatt a műszaki infrastruktúra-hálózatok és a különböző rendeltetésű területek rendszerét értjük.
Az országos tervben az ország jövőképét vázoljuk fel, kevésbé társadalmi, politikai, inkább műszaki, fizikai értelemben. Jelen törvényjavaslat elfogadásával arról döntünk, hogy távlatban milyen sűrű legyen a gyorsforgalmi utak hálózata, mely térségeket és településeket érintve húzódjanak a főutak nyomvonalai, hol legyenek a gyorsforgalmi utakhoz, a főutakhoz és a vasúti törzshálózathoz kapcsolódóan új hidak, mely települések alkalmasak erőművek telepítésére és hol húzódjanak az energetikai infrastruktúra-hálózati elemek; mely területek tartozzanak az országos ökológiai hálózatba, hogy a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek mellett a jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek területfelhasználási szempontú védelme is megvalósuljon; hogy az ország mely térségei igényelnek megkülönböztetett figyelmet mint tájképvédelmi és világörökségi várományos területek. A megyei önkormányzatok maguk is rendelkeznek új megyei övezetek, például tanyás térségek lehatárolásáról. Valamint arról is döntünk, hogy miként alakuljon a térségi területfelhasználás és a műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendje, milyen övezeti előírások szükségesek, mivel a területrendezés ezeket az elemeket egyszerre és összehangoltan jeleníti meg.
Az országos területrendezési terv módosításának elfogadásával nem arról döntünk, hogy mely létesítményt mikorra és milyen pénzforrásból kell megvalósítani, hanem arról, hogy egy adott létesítmény számára helyet kell biztosítanunk az adott térségben vagy településen, illetve hogy területhasználati korlátozás bevezetésére szükség van az ökológiai rendszerek fenntarthatósága érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! Az országos terv elsődleges célja a fenntartható fejlődés szolgálata, amely a területrendezés vonatkozásában a műszaki infrastruktúra-hálózatok területi elhelyezésének és a térségi területfelhasználási igényeknek a környezet- és természetvédelemmel történő összehangolását jelenti. A területrendezési terv alapvető törekvése a fejlődéshez hosszú távon szükséges műszaki infrastruktúra-hálózatok helyének kijelölése, valamint a potenciálisan káros következményekkel járó fejlesztések, térségi területhasználati módok minimálisra csökkentése. Az országos terv előírásrendszere a kiegyensúlyozott területi fejlődést kell hogy szolgálja.
Az Országgyűlés elé került törvényjavaslat hosszú egyeztetési folyamat eredményeképpen nyerte el a végleges formáját. Érvényesült az alulról való építkezés elve is, hiszen a megyei területrendezési tervek készítése során szerzett tapasztalatok, pontosítási javaslatok az országos tervbe beépültek. Az Országos Környezetvédelmi Tanács is megtárgyalta a terv dokumentumait, és támogatólag foglalt állást a módosítás szükségességét illetően. A levelet lefordítottuk és megküldtük egyeztetésre valamennyi szomszédos országnak, érdemi véleményt eddig a szlovák kollégák küldtek. A területrendezés koordinációs feladatából következően kormányzati szinten is hosszas, két- és többoldalú egyeztetéseket folytattunk, amelynek során ütköztettük az eltérő igényeket és érdekeket. Mindezek eredményeképpen elmondhatom, hogy az országos területrendezési terv módosítási javaslatai kiegyensúlyozott, koherens rendszert alkotnak és a ma elérhető konszenzuson alapulnak.
A törvényjavaslat az országos szintű terv módosítása mellett egyben javaslatot tesz a bányászatról szóló törvény módosítására is, annak érdekében, hogy a megyei önkormányzatok a területrendezési tervben foglalt, bányászattal összefüggő követelményeket ügyfélként érvényesíteni tudják a bányatelek-megállapítási eljárásokban. A tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvény módosítása pedig, összhangban a hatályos és új polgári törvénykönyv egyesületekre vonatkozó előírásaival, lehetőséget biztosít arra, hogy a szakmai kamarák kiegészítő jelleggel gazdasági tevékenységet végezhessenek.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérem, hogy az Országgyűlés támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
