DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A röviden kiotói protokoll vagy kvótakereskedelem tárgyában előterjesztett törvénymódosítás előterjesztésének a célja, hogy hazai szinten a szabályozási háttér egyszerűsítésre kerüljön, mivel 2013. január 1-jével indult az EU-ETS harmadik kereskedési időszaka egy, a korábbihoz képest jóval centralizáltabb és az Európai Unió szintjén egységesebb szabályozási környezettel. A legtöbb részterületet tehát közvetlenül alkalmazandó európai jogi aktusok szabályozzák. Ilyen értelemben egyetértek Bencsik képviselő úrral, hogy ezt akár lehetne egy technikai jellegű átültetésnek is tekinteni.
Ugyanakkor a törvényjavaslat technikai jellegű és az érvényes európai előírások átültetését garantáló rendelkezései mellett két lényeges és elvi természetű kiegészítést szeretnénk tenni, ami igazából nem érthető, hogy miért került ide ilyen formában.
A tervezet 3. §-ában módosított új 5. § (5) bekezdése leírja, hogy milyen feltételnek kell megfeleljen a klímaszámla-tulajdonos cég dolgozója. Ez azért érdekes, mert 2011-12-ben ugyan kilenc cég jelentkezett vásárlásra, de formai okokból senkivel sem jött létre adásvételi jogviszony. Tehát ha úgy tekintjük, lehet, hogy fiktív az a feltétel, ami itt szerepel, de mégis van egy szokásosnak talán jogi szempontból sem tekinthető klauzula. Azt írják le, hogy minek kell megfeleljen a klímaszámla-tulajdonos cég dolgozója. Létrejön egy olyan feltétel is, hogy csak olyan személy lehet számlakezelő, aki nincs eltiltva a közügyektől. Ez egy nagyon érdekes elvi kérdés, ugyanis egy vállalati tevékenység kerül be közügy-megítélési kategóriába. Nem kötődik a vállalati tevékenységhez közbizalom, ezért érthetetlen, hogy egy ilyen feltételt miért támasztanak.
Még érdekesebb viszont annak a kérdése, hogy hogyan lehet ezt igazolni viszonylag elég egyszerűen. A törvény két lehetőséget teremt. A kérelmező hatósági erkölcsi bizonyítványt nyújt be, ez gyakorlatilag könnyen teljesíthető. A másik már információkezelési szempontból érdekesebb. Az érintett személy engedélyt ad arra, hogy a bűnügyi nyilvántartásban őt a zöldhatóság ellenőrizze. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban a környezetvédelmi hatóság a bűnügyi nyilvántartó szerv adatbázisaiban kutatási jogot szerez. Ez egy olyan fordulat egy lényegében technikai jellegű pontosításnál, amellyel szemben mindenképpen fel kell lépni. Nem szabad egy technikai jellegű uniós módosításnál olyan kiskaput kinyitni, ami egyébként védett adatokhoz vezetne.
A másik ilyen észrevétel, hogy a tervezet 10. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a kvótabevétel 50 százalékát ne környezetvédelmi célra fordítsák. Ez véleményünk szerint nem megengedhető lazítása a kérdésnek, és a módosítása javasolt a részünkről, mégpedig olyan irányba, hogy a bevétel száz százalékát kelljen energiahatékonysági feladatokra fordítania a mindenkori kormányoknak.
Szeretném megjegyezni még a vita során - ami tartalmi jellegű észrevétel az e területen folytatott elmúlt hároméves kormányzati tevékenységhez -, hogy az Állami Számvevőszék 2011 őszén az 1119. számú jelentésében értékelte a légszennyezés és klímapolitika területén tett állami intézkedéseket. A kiotói protokoll szerinti második kereskedési időszak, mint ismeretes, 2008. január 1-jétől 2012. december 31-ig tartott. Szintén az Állami Számvevőszék foglalkozik egy másik 2013-as jelentésében a 2012. év kvótaeladásaival. E jelentés szerint 2011-ben és 2012-ben ugyan kilenc cég jelentkezett, mint az előbb már említettem, vásárlásra, de formai okokból senkivel sem jött létre adásvételi szerződés.
(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Az említett jelentésekből, valamint a klímatőzsdei folyamatokból jól látszik, hogy a második kereskedési időszak második felében a kormányváltást követően a kiotói egységek értékesítése gyakorlatilag megszűnt, leállt a magyar kormány részéről. Ez azért meglepő és sajnálatos, mert más EU-tagállamok még jelentős kvótamennyiséget értékesítettek ebben az időszakban. Tehát Magyarországot egyértelműen veszteség érte az önök kormányzati tevékenysége miatt. A kormányváltáskor még 300 milliárd forint értékűre becsülhető kvótavagyon volt, ez mára értékét vesztette, pedig az átadás-átvétellel együtt nem csupán a korábbi értékesítésekből megmaradt bevételi milliárdokat, hanem a kidolgozott, sok tízezer család energiaköltségeinek fenntartható módon való csökkentését garantáló zöldberuházási rendszert és számos kvótavevővel előkészített értékesítési szerződést adott át az előző miniszteri vezetés.
(21.00)
Ezzel önök nem kezdtek semmit. Nem tudom, hogy gyakorlati vagy elvi okokból, de súlyos veszteségek érték emiatt az országot. Hasonló folyamat játszódott le az EU ETS kvóták ügyében is, ezen kvótavagyon értékesíthető része a kormányváltáskor körülbelül 10 millió egység volt. Ez az akkori tőzsdei áron számolva 54 milliárd forint értéket képviselt. Fontos tudni, hogy az első kereskedési időszak végén az árfolyam összeomlott, szinte megsemmisült az egységek ára. E tény ismeretének birtokában kellett a második időszak értékesítési politikáját kialakítani. Az EUA egységek tőzsdei ára a fukusimai erőműbaleset utáni 17 eurós egységárról folyamatosan csökkenni kezdett, és a kereskedési időszak végén 2,76 eurón állott meg. Ezt a mélypontot sajnálatos módon pont a lipcsei székhelyű európai energiatőzsdén a magyar kvóták értékesítése, eladása során érte el a piac. Tehát a magyarországi kvótaeladással sikerült realizálni a 2,76 eurós mélypontot. Ez meglehetős dilettantizmusra és arra utal, hogy a halogatás, hogy önök nem éltek az akkor előkészített, több tízmilliárdos bevételt hozó szerződések realizálásával, ezt eredményezte, hogy egy negatív csúcsot sikerült elérni.
Az önök kormánya állami kvótaértékesítéseit összesítve alig 14-15 milliárd forint bevételt ért el az elmúlt három és fél évben, ezzel több tízmilliárd forint a költségvetés bevételkiesése a hozzá nem értő értékesítési politika miatt, vagy valami más, nem tudom, Simicska Lajos, Közgép, Nyerges mit tudott ezen a területen látni, de valamiért itt nagyon nem sikerült értékesíteni a rendelkezésre álló kvótát. A szakmailag megfelelő értékesítés sok ezer hazai kis- és középvállalkozásnak jelentett volna biztos megrendelést és több százezer családnak megélhetést. Ugyanis, ha megfelelő bevételt ér el az ország a kvótaértékesítésben, akkor feltehetően többet fordíthat az épületfelújítási programra, amit önök szintén bűnös módon elhanyagoltak, három éve szinte semmi nem történik ezen a területen.
Pedig úgy gondoljuk, hogy ha az energiahatékonyságban, az energiaköltségek csökkentésében fenntartható módon akarunk lépni, akkor évente több százezer lakásnak, több százezer háznak, családi háznak, kiterjesztve az eddigi panelprogramot, felújítása, energetikai korszerűsítése indokolt. És ez mind a kvótabevétellel, mind az uniós forrásokkal kiegészítve munkahelyek tízezreit, összességében egy százezres nagyságrendű foglalkoztatás-, valódi foglalkoztatásbővítést tehet lehetővé. Tehát nem a közmunkaprogram, hanem az építőipar megrendelésállománya olyan mértékben bővül, hogy a foglalkoztatást is jelentősen fel tudja futtatni.
Szintén szeretnék kitérni arra is, hogy Magyarország lehetőségei a kvótakereskedelemben, illetve a klímavédelemmel összefüggésben jelentős tartalékokat képviselnek. A szocialista frakció véleménye az, hogy az elmúlt években tapasztaltnál sokkal intenzívebben érdemes Magyarországon foglalkozni a megújuló energiák felfuttatása területén például a geotermikus energia kitermelésének szabályozásával, az ezzel kapcsolatos jelentős beruházási kockázatok megosztásával. Ugyanis világviszonylatban kiemelkedően jó adottságokkal rendelkezik Magyarország, az úgynevezett hőmérsékleti gradiens a Föld belseje felé haladva Magyarországon sokkal nagyobb, mint másutt. Tehát nálunk már 3-4 ezer méter mélységben valószínűleg lehet találni olyan nagy entalpiájú közegeket, amellyel úgynevezett negyedik generációs geotermikus erőművek is telepíthetők lennének Magyarországra. Erre van már példa a világban, nemcsak Izlandon, ahol ez kézenfekvő, hanem például Törökországban is, ami egy különleges technológiai fejlesztés eredményeként saját fenti hőátadó közeg mélybe vezetésével azt eredményezi, hogy energiatermelésre alkalmas gőz jön föl, és ezt már mind villamosenergia-termelésre, mind fűtési energiaként jól lehet használni.
Biztos, hogy ezeknek a beruházásoknak a kezdeti értéke, kezdeti kockázata magas. De ha egy kritikus tömeget el tud érni az ezzel kitermelt energiamennyiség, akkor át lehet lépni azon a ponton, különösen, ha az uniós forrásokat erre lehet koncentrálni, más energetikai beruházásra meg nem nagyon lehet; atomerőművet nem lehet építeni európai uniós támogatással, mert az minden állam nemzeti hatáskörébe tartozik, hogy a nukleárisenergia-termelést bővítse. Ezzel nem akarok a nukleáris energia ellen beszélni, sőt igazából elismeréssel tudok szólni a tekintetben, hogy a jelenlegi kedvező szén-dioxid-kibocsátási adatai Magyarországnak véleményem szerint jelentős mértékben a Paksi Atomerőműnek köszönhetők, amelyik gyakorlatilag nulla szén-dioxid-kibocsátással termeli meg az ország villamosenergia-szükségletének mintegy 40 százalékát.
Tehát vannak olyan előzmények a magyar energetikában, amelyek jó bázist biztosítanak a kvótakereskedelem folytatására, de az is, hogy mondjam, kézenfekvő, hogy ezeket a realizálható eredményeket intenzíven használja ki a mindenkori kormányzat, azt energetikai, energiahatékonysági célokra használja fel.
Azt kérem még az utolsó 20 másodpercemben, hogy a benyújtandó vagy benyújtott módosító indítványainkat érdemben mérlegeljék. Ugyanis javítani kellene ezt a törvényt. Ha ez bekövetkezik, akkor tudjuk támogatni, egyébként egy támogató tartózkodással tudunk hozzáállni ehhez az előterjesztéshez.
Köszönöm, elnök úr.
