DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Először is jelezném, hogy minden ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, hiszen ahogy elnök úr említette, ezek egymással összefüggenek, ezt Karácsony Gergellyel közösen nyújtottuk be, majd Schiffer képviselő úr csatlakozott mindezekhez.
Gyakorlatilag arról van szó, hogy a kormány az eredeti előterjesztésben el kívánja törölni azt a korlátot, amely szerint 70. életévét betöltött személy nem lehet alkotmánybíró. A mi módosító javaslatunk ezt a szabályt kívánja kiemelni az eredeti törvényjavaslatból. Az általános vitában elmondtuk már azt többen - én magam is -, hogy ez gyakorlatilag egyértelműen beazonosíthatóan öt olyan alkotmánybírót érint, akik az elmúlt időszakban a Fidesznek a legkedvezőbb döntéseket hozták, illetve fogalmazhatnék úgy is, hogy a tevékenységük és az érvrendszerük a legközelebb állt a kormány és a kormánypártok tevékenységéhez és érvrendszeréhez.
Államtitkár úr akkor azzal indokolta a rendelkezés létjogosultságát és szükségességét, hogy az alaptörvény nem állít fel életkori korlátot, és ha ezt egy sarkalatos törvényben korlátozzuk, akkor ez alkotmányellenes helyzetet eredményezhet. Megmondom őszintén, nem tudom osztani államtitkár úr ezen megközelítését önmagában sem, hiszen sarkalatos törvények bontják ki az alaptörvény rendelkezéseit, azok tartalmazzák az egyes ágazati szabályokat, a részleteket, és úgy hiszem, hogy az Országgyűlés ugyanolyan többséggel elfogadott rendelkezései vonatkozásában legalábbis jelen esetben az alkotmányellenesség, az alaptörvény-ellenesség nem lenne kimutatható.
De azt is elmondtam, tisztelt képviselőtársaim, már az általános vitában, hogy ez az évrendszer már csak azért is sántít, ugyanis nem csupán az alkotmánybírák esetén él a 70 éves korhatár, hanem a legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék elnöke esetében is. Ott ugyanúgy nem rendelkezik az alaptörvény arról, hogy van életkori felső határ, viszont az ügyészekről, illetve a legfőbb ügyészről szóló törvény és az Állami Számvevőszékről szóló törvényben - megjelöltem az általános vitában még a paragrafusszámot is, hogy hol található ez - egyértelműen a 70. életév mint korhatár megjelenik.
Államtitkár úr akkor jelezte, hogy talán majd ezeket is módosítani kívánják, de ami nekem leginkább alátámasztotta azt, hogy az érvet később keresték az önök által előterjesztett megoldáshoz, az nem csupán az, hogy a miniszteri indokolásban egy szó, egy mondat nem szerepel arról, amit államtitkár úr elvi érvként és indokként felhozott, de azóta sem szerepel egyetlenegy olyan benyújtott módosító indítvány a parlament honlapján, amely megváltoztatná ezt a rendelkezést a legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék elnöke, illetve elnökhelyettese vonatkozásában.
Tehát az összefüggésre tekintettel egészen nyugodtan be lehetett volna nyújtani a kormány részéről egy ilyen módosító javaslatot, azonban ezt nem tette meg. Államtitkár úr gyakorlatilag jelezte az alkotmányügyi bizottság ülésén is azt, hogy nem is terveznek most ilyen tartalmú módosítót ide benyújtani, hanem majd egyszer talán külön törvényjavaslat formájában ezt megteszik. Ismerjük már ezt, tisztelt államtitkár úr, ezek szavak, amelyeket tettek soha nem fognak követni, vagy legalábbis általában nem szoktak követni.
Sokan azt várták annak idején, tisztelt képviselőtársaim, hogy az alkotmánybírák között a szakadék a baloldal és a jobboldal által jelölt alkotmánybírók közt húzódik majd, a gyakorlat azonban azt bizonyította be, hogy hadd fogalmazzak úgy, hogy a szakmai becsületükre kényes szakemberek és az arra kevésbé kényes szakemberek, illetve a jelölő iránti lojalitást előtérbe helyező bírák közt alakult ki ez a szakadék.
A hosszabbításnak tehát, azt gondolom, képviselőtársaim, semmilyen elvi alapja nincsen. Az elvi alapot, még egyszer mondom, később keresték hozzá ahhoz a rendelkezéshez, amelyet egyszerű hatalomtechnikai okokból kívánnak most elfogadtatni az Országgyűléssel. Azoknak a bíráknak a mandátumát hosszabbítja meg ugyanis - ahogy az elején is jeleztem - most a kormány, illetve az Országgyűlés segítségével a kormány, akik, mondjuk úgy, a második kategóriába tartoznak, azaz a szakmai becsületükre kevésbé kényes és a jelölő iránti lojalitást előtérbe helyező bírákra vonatozik tehát ez a szabály.
Éppen ezért, tisztelt Országgyűlés, az eredeti rendelkezést nem tudjuk támogatni, és azt gondolom, kellőképpen megérveltem azt, hogy az Országgyűlésnek miért volna indokolt támogatni azt a módosító javaslatot, amit képviselőtársaimmal nyújtottunk be.
Idő hiányában az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító javaslatról egy ismételt felszólalásban fogok beszélni. Köszönöm szépen, elnök úr.
