PÁL BÉLA
PÁL BÉLA
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Nagyon megnyugtató, hálásan köszönöm a tájékoztatást.
Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A törvényjavaslathoz benyújtott, 1-4. ajánlási pontban lévő módosító indítványokhoz szeretnék hozzászólni, hiszen mindegyik körülbelül ugyanazt a pontosítást, ugyanazt a célt szolgálja; de ezen belül is kiemelten az ajánlás 2. és 4. pontjában lévő, Harangozó Tamás, illetve Harangozó Tamás és Lendvai Ildikó által benyújtott módosító indítványokhoz.
Előzetesen, bevezetésképpen engedjenek meg annyit, hogy a törvényjavaslatot, amit eléggé kapkodva nyújtottak be az Országgyűlésnek, hiszen november 14-én belügyminiszter úr még arról beszélt, hogy nem készült semmilyen törvényjavaslat a helyzet rendezésével kapcsolatban, közben nyilván olyan helyzet állt elő, amit gyorsan kellett kezelni, így aztán képviselőtársaink adták be egyéni módosításként ezt a javaslatot. Ennek az 1-4. §-hoz fűzött indoklásával akár egyet is lehet érteni, hiszen a tél közeledtével különösen fontos, hogy az ország területén tartózkodó és idegenrendészeti, menekültügyi eljárást követően az őrzött szálláshelyekről, közösségi szállásokról vagy befogadóállomásokról elbocsátott külföldiek se legyenek kénytelenek közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölteni az éjszakát.
Így szól az indoklás, majd folytatódik azzal, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosítása ezt az alapvető humanitárius célt szolgálja azzal, hogy lehetővé teszi ezeknek a személyeknek az éjjeli menedékhelyek és hajléktalanszállók igénybevételét az alapszolgáltatásokat illetően, térítésmentesen. Ezzel az indoklással még nem is lenne semmi baj, azt mondanám, hogy még a kapkodva történő benyújtással sem. Azonban a bizottsági üléseken az ellenzéki képviselők feltett kérdéseire, bár megpróbálták, de igazából sem a kormány képviselői, sem az előterjesztők nem tudtak megfelelő és megnyugtató választ adni. Ebben nem is az a lényeg, hogy nekünk adjanak megnyugtató választ, hanem hogy a helyzet rendezésére szülessen megnyugtató megoldás. Éppen ezért jobbító szándékkal nyújtottuk be azokat a módosító javaslatainkat, amelyekkel szeretnénk segíteni abban, hogy ez a helyzet, ha jelenleg átmeneti módon is, hiszen ezt államtitkár úr is elmondta, hogy csak átmeneti rendezés történik most, de legalább megnyugtatóan rendezze a helyzetet, a magyar állampolgárok számára szintúgy, mint a hozzánk érkező menekültek számára.
Melyek voltak a kérdéseink? A kérdéseink arra irányultak, hogy akkor, ha megszűnik a hazánkba érkező menekülteknek az a lehetőség, hogy a befogadóállomáson és a közösségi szálláson tartózkodjanak, bár a kormány azt célozta meg, hogy ezt a hajléktalanellátó rendszerrel oldja meg abban az egy-két vagy több napban, amíg továbbtávoznak az országból, azonban arra nem tér ki a javaslat, hogy amikor elhagyják a befogadóállomást és a közösségi szállást, megfelelő nyelvtudás és helyismeret hiányában hogyan fogják megtalálni ezeket a hajléktalanellátó intézményeket. Ehhez persze hozzátartozik az is, hogy nap mint nap hallani arról, hogy a hajléktalanellátó intézmények számuk, körülményeik miatt sem képesek még a jelenlegi hajléktalanok teljes körű ellátására sem. Így tehát a szociális bizottság részéről nagyon aggályosnak tartjuk azt, hogy a hazánkba érkező menekülteket, migránsokat a döntés megszületése és az ország elhagyása közötti időszakban erre a hajléktalanellátó rendszerre, tehát a hajléktalanszállók felé terelik. Véleményünk szerint nem tudja majd ellátni ezt a feladatot azok számára, akik jelenleg a befogadóállomásokon, közösségi szállásokon tartózkodnak, menedékkérelem elbírálására vagy az idegenrendészeti hatóság döntésére várnak.
Ugyanis, ha megszületett ez a döntés, abban a néhány napban, ami a döntés és az eltávozás között telik el, számos olyan helyzetet teremthet, amikor, bár az indoklásukban gyakran azt hangsúlyozták, hogy költségtakarékos megoldást kívánnak megcélozni, és nem lehet, hogy a hajléktalanokat Kánaán fogadja hazánkban, ez is elhangzott, azzal nem számoltak, hogy abban az esetben, ha a továbbiakban szabálysértési eljárásra vagy bármilyen eljárásra kerül sor, az természetesen pénzbe kerül. Az is pénzbe kerül, ha el kell menni utána a migránsért, és el kell vinni a hajléktalanszállásra. Tehát olyan mértékben bonyolítják és teszik bizonytalanná a rendszert, amivel nem megoldják, hanem növelik azoknak a számát, akik az utcán élnek, az utcán lesznek. Ráadásul ezek az emberek semmiféle jövedelemmel nem rendelkeznek.
Elég arra utalnom, és máris áttérek részletesen az indoklásra, nézzék meg, nap mint nap hírt ad az újság arról, most ombudsmani vizsgálat van például a balassagyarmati közösségi szálláson történtek miatt, a tegnapi hírek szerint Bicskén, a Homály söröző környékén történt egy atrocitás egy menekülttel, aki már éppen elhagyta a menekültügyi szállást. Ezek az intézkedések is mind-mind pénzbe kerülnek, és még több pénzbe kerülnek, mint ha azt teszik, hogy a menekültügyi intézményrendszeren belül hoznak létre egy olyan intézményt, ami abban az átmeneti időszakban, amíg a menedékkérelem elbírálása és az idegenrendészeti hatóság döntése, utána a döntés végrehajtása megtörténik, megnyugtató elhelyezést kínálna ezeknek az embereknek.
Hát, erre nem kaptunk megnyugtató választ, ezért tehát módosító indítványt nyújtottunk be. A módosító indítványban az ajánlás 2. pontjában, amelyet Lendvai Ildikó és Harangozó Tamás nyújtott be, utalunk arra, hogy a kormány júniusban egy törvénymódosítással 18 hónapról 2 hónapra csökkentette a hazánkba érkező menedékkérők elhelyezésének időtartamát. Ezzel, mint ahogy a hozzászólásomban eddig is hangsúlyoztam, a menedékkérők tömegeit teszik ki a befogadóállomásokról és a közösségi szállásokról, akiknek ezt követően az utcán kell várniuk a hatóság döntésére vagy a hatóság döntésének végrehajtására. A Fidesz politikusai, úgy tűnik, most döbbentek rá arra, hogy milyen helyzetet állítottak elő…
