DR. HARANGOZÓ TAMÁS

Teljes szövegű keresés

DR. HARANGOZÓ TAMÁS
DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat olyan, mintha nem is az Orbán-kormány nyújtotta volna be, és ez talán a legjelentősebb érdeme, ezt vehetik nyugodtan dicséretnek is. Ugyanis szellemiségében, filozófiájában élesen eltér attól az idejétmúlt, egyoldalú, megtorló büntetőpolitikai szemlélettől, amit a Fidesz-propaganda nap mint nap sulykol.
A törvényjavaslat célja jól láthatóan nem a fideszes propagandagépezet kiszolgálása, hanem egy szakmai alapokon nyugvó, XXI. századi elvárásoknak megfelelő büntetés-végrehajtási kódex megalkotása volt. Ezért az erőfeszítésért elismerés illeti az előkészítésben közreműködő szakembereket, és mint ahogy arra már Bárándy képviselőtársam is rámutatott, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nagyban támaszkodott az előző kormányzati ciklusban előkészített törvénytervezetekre, szakmai javaslatokra is szemmel láthatóan.
Ez az Orbán-kormány gyakorlatától merőben szokatlan hozzáállás eredménye, hogy egy alapvetően progresszív szemléletű törvényjavaslat került az Országgyűlés elé. Kifejezetten támogatandó, hogy az előterjesztő a visszaélések számának csökkentését és az elítéltek társadalmi reintegrációját tűzte ki célul. A szabadságvesztés végrehajtásának törvényjavaslatban megfogalmazott alapelvei, mint a rugalmasság, a káros hatások minimalizálása vagy az egyéniesítés elve szintén előremutatóak.
Persze, részletekbe menő elemzés esetén számos aggályt és kifogást is meg lehet fogalmazni. Ilyen például, hogy több, az elítélteket súlyosan érintő normatív szabályozást nem jogszabály fog meghatározni, hanem a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának szabad belátására lesz bízva. Olyan, a gyakorlati életben nem kis jelentőségű döntésekről van szó, mint például a tartási költségekhez való hozzájárulás összegének vagy az alapmunkadíj mértékének meghatározása.
A rezsimszabályok kialakítása tekintetében sem tartalmaz elégséges szintű keretszabályozást a javaslat, és a felhatalmazó rendelkezések is kiegészítésre szorulnak. Mindezek a hiányosságok azonban akár a parlamenti vita során is módosító javaslatokkal korrigálhatóak lennének, és aligha kérdőjelezik meg a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.
Sajnos azonban az új bv. kódex elfogadásának és hatálybalépésének feltételei egyáltalán nem adottak. Egyfelől, mint ahogy azt képviselőtársam már részletesen kifejtette, a szabályozás ebben a formájában jelenleg még csak félkésznek tekinthető. De talán még súlyosabb probléma, hogy nem egyértelmű, valóban elkötelezett-e a kormánytöbbség a büntetés-végrehajtási kódex tényleges bevezetése tekintetében.
Ennek a parlamenti vitának a körülményei is erős kétséget ébresztenek. Ezt a régóra készülő, valóban nagy horderejű kódexet a kormányzati ciklus legvégén nyújtották be, annak tudatában, hogy a megvalósítása minden elemében a következő kormányra marad. Feltehetően nem véletlen, hogy a parlamenti vitát is jól eldugva, tévéidőn kívül, utolsó napirendi pontként tárgyalja a Ház. Ez a tárgyalási mód teljesen méltatlan egy ekkora jelentőségű, egész ágazatot újraszabályozó kódex esetén.
De nemcsak a jogi, politikai, pénzügyi feltételek nem adottak, hanem, ami a legsúlyosabb, az intézményi feltételek is teljességgel hiányoznak. Ez pedig még erős kormányzati elkötelezettség mellett sem orvosolható egyik napról a másikra, márpedig ezen erős eltökéltség tényleges megléte is megkérdőjelezhető.
Az Orbán-kormány programja nem irányozta elő a büntetés-végrehajtás modernizációját, ehelyett megdöbbentő módon a fogvatartottak alacsony számát rótta fel az előző szocialista kormányoknak. A kormányprogram a rendőröknek jó fizetséget ígért, miközben a büntetés-végrehajtás dolgozóiról említést sem tett. Orbán Viktor a rendőröknek tett ígéretét nem tartotta meg, azonban a büntetés-végrehajtás dolgozói pont akkora figyelmet kaptak, mint amennyi a kormányprogramból következik: semmit.
Természetesen nem állítom, hogy az intézményrendszer állapota vagy a bv állománya, mára már valóban tarthatatlanná vált helyzete pusztán egy kormány felelőssége volna. Ebben az ágazatban ugyanis valóban évtizedes elmaradások vannak. Azonban az is tény, hogy az elmúlt három évben az intézményrendszer fejlesztése tekintetében nem történt érdemi előrelépés, annak ellenére sem, hogy az elmúlt években érezhetően elszabadult a bűnözés, amit a Fidesz igazságtalan és végletesen megosztó társadalompolitikája gerjeszt. A folyamatosan növekvő bűnözés és a kormány által folytatott ésszerűtlen büntetőpolitikai következményei a bv területén csapódnak le.
A bv. intézetek zsúfoltsága mára döbbenetes mértéket ért el, ami nemcsak emberiesség szempontból, hanem biztonsági szempontból is igen komoly problémát jelent. Miközben az Orbán-kormány az elmúlt három és fél évben tétlenül szemlélte a folyamatokat, addig most a ciklus végén nagy fejlesztési programot hirdet, és rohamtempóban elfogadja a jogterületet teljesen újraszabályozó törvényt.
Kérdezem tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat, önök szerint hihetők-e a most megfogalmazott ígéretek. Hihető-e, hogy három év semmittevés után, éppen a kormányzati ciklus végére teremtődtek meg egy teljesen új bv. törvény hatályba léptetésének feltételei? Hihető-e, hogy a szükséges fejlesztési források 2014-ben rendelkezésre fognak állni, miközben az Orbán-kormány idei megszorító csomagja is 1,2 milliárd forintot vont ki a büntetés-végrehajtás egyszer már elfogadott költségvetéséből?
Azt hiszem, nemcsak az ellenzéki képviselők, hanem minden józanul gondolkodó honfitársunk számára egyértelmű, hogy e választások előtt megfogalmazott ígéretek aligha lehetnek többek puszta ámításnál. A törvényjavaslat például megismétli azokat az egyébként helyes differenciálási szabályokat, amiket a hatályos joganyag is tartalmaz. Eszerint el kell különíteni a férfiakat a nőktől, a fiatalkorúakat a felnőttkorúaktól, a katonákat a civilektől, a dohányzókat a nem dohányzóktól, a fekvőbetegeket az egészségesektől, és természetesen mindezt minden végrehajtási fokozatban külön-külön kell végrehajtani. A törvényjavaslat e rendelkezését csak támogatni lehet, azonban a büntetés-végrehajtási intézetekre jellemző, helyenként 150-200 százalékos zsúfoltság mellett sok esetben képtelenség minden szempontból ennek eleget tenni. A fennálló állapotok tarthatatlanságát jól szemlélteti, hogy sok zárkában még a mellékhelyiség leválasztása sem megoldott, ami azért a XXI. század elején higiéniai szempontból alapvető követelmény lenne.
Persze, nem állítom azt, hogy a törvény megszövegezői ne ismernék a hazai büntetés-végrehajtási intézetek állapotát. A benyújtott javaslaton több helyen érződik a jogos szakmai elvárásoknak, követelményeknek megfelelő szabályozás megalkotásának helyeselhető igénye, és a rideg valóság közötti feszültség. A törvényjavaslat előírja például, hogy az elítélteket legfeljebb egyemeletes ágyon kell elhelyezni. Azonban a következő félmondat azonnal feloldja ezt a szabályt azzal a fordulattal, hogy rendkívül indokolt esetben lehetővé teszi az eltérést.
Szeretném nyomatékosan tudatosítani képviselőtársaimban, hogy a bv. intézetek nagy része ma rendkívüli körülmények között működik. Ma is a rendkívüli indokok és nem a hatályos törvényi rendelkezések szolgálnak magyarázatul arra, hogy miért két- vagy akár háromemeletes ágyakon vannak elhelyezve az elítéltek. Amíg az évtizedes alulfinanszírozásból, a végtelenségig leamortizált intézményrendszerből és az elszabadult bűnözésből eredő, rendkívülinek is nevezhető állapotokban érdemi javulás nem következik be, addig sajnos illúzió pusztán a büntetés-végrehajtás törvényi szabályozásának megújításától eredményeket várni.
Az MSZP álláspontja szerint a büntetés-végrehajtás újraszabályozását megelőzően az Orbán-kormány büntetőpolitikájának alapvető újragondolására van szükség. Követendő iránynak az úgynevezett kettős nyomtávú büntetőpolitika alapvetéseit tartjuk, és az idén márciusban közzétett szakmai programunkban is emellett tettünk hitet. Eszerint a bűnöző életmódot folytató személyekkel szemben szigorú büntetést kell kiszabni, és valóban el kell őket zárni a társadalomtól. Ugyanakkor az alapvetően jogkövető, de egyszeri megbotlásként kisebb súlyú bűncselekményt elkövetők esetében alternatív, nevelő hatású szankciók alkalmazását és a sértettnek, az áldozatnak biztosítandó jóvátétel előírását tartjuk követendő útnak; szemben az Orbán-kormány politikájával, ami esztelen módon, a néhány napos elzárásban látja a kisebb jogsérelmek megfelelő szankcióját.
A büntetőpolitikai szemléletváltás mellett alapvető feltételnek tartjuk a büntetés-végrehajtás intézményrendszerének átfogó modernizációját. Az elmúlt hónapokban a kormány tett lépéseket ennek irányába, azonban, mint ahogy azt már említettem, a választások előtt néhány hónappal több mint kérdéses, mennyire valós ez a kormányzati elkötelezettség.
Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az új bv. kódex újabb jelentős többletfeladatokat ró a bv. személyi állományára. Kellő felkészülési idő és a feltételek biztosítása mellett ez persze önmagában nem lenne kifogásolható. Azonban a politikának, értve ez alatt a jelenlegi és az előző kormányokat is, igen nagy adóssága van a bv személyi állományának irányában. A rendészeti szervek állománya általában véve is alulfizetett, azonban a büntetés-végrehajtási szervezetben dolgozók bérezése ezen belül is kirívóan alacsony.
(15.30)
Holott a zárt intézeti környezet, a fogvatartottak napi szintű őrzése, felügyelete különösen veszélyes megterhelést jelent. Határozott álláspontunk, hogy ez a feladatokat ténylegesen ellátó végrehajtó állomány tekintetében azonnali és radikális illetményrendezésre van szükség. Ez nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem meggyőződésem szerint a bv. intézetek biztonságát szavatoló alapvető követelmény.
Összességében a benyújtott büntetés-végrehajtási törvényt minden hibája ellenére előremutatónak és jó tárgyalási alapnak tartjuk, azonban a hatályba léptetés feltételei jelenleg teljességgel hiányoznak, ennek orvoslása halasztást nem tűrő kormányzati feladat. Ezért is javasoljuk módosító indítványunkban, hogy a minimális alapfeltételek megteremtését követően külön törvény léptesse hatályba ezt a bv. kódexet.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Bárándy Gergely tapsol.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem