RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA
RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA
RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak Baráth Zsoltnak mondanám, hogy a késő esti órák nem alkalmatlanok a gyermekekkel kapcsolatos dolgok megbeszélésére, mert általában ilyenkor alszanak, úgyhogy nekem személyes gyakorlatom is, hogy ilyenkor szoktunk gondolkodni, hogy hogyan tovább. Úgyhogy szerintem teljesen alkalmas időben vagyunk. (Ertsey Katalin közbeszól.)
Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvény kiemelt célja a gyermekvédelmi szakellátás területén a nevelőszülői ellátás megerősítése, figyelemmel arra, hogy a gyermek felnőtt életében való sikeres boldogulásának alapja a családi kötődés, a szeretetteljes családi légkör, a pozitív családi minta és motiváció. A cél megvalósításához a gyermekek oldaláról szükséges, hogy a jelenleginél is több, a családjából hatósági intézkedéssel kiemelt gyermek kerüljön elhelyezésre nevelőszülőknél. A nevelőszülők oldaláról szükséges a nevelőszülői jogviszony egységessé tétele, a nevelőszülői jogviszony foglalkoztatási jogviszonnyá alakítása, ezáltal a tevékenység professzionalizálása, a nevelőszülőség társadalmi presztízsének emelése.
A fenti célok elérése érdekében 2012-ben már megkezdődött a gyermekvédelmi törvény módosítása, amelyben már megtalálhatóak a nevelőszülői ellátás megerősítését szolgáló 2014. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezések. A módosítás értelmében bevezetésre kerül a befogadó szülő fogalma, amelybe beleértendő az átmeneti gondozást biztosító helyettes szülő és a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermeket ellátó nevelőszülő, ideértve a különleges és speciális nevelőszülőt is.
A befogadó szülő fogalom bevezetése életszerűen fejezi ki a helyettes szülői és a nevelőszülői tevékenység lényegét. A Gyvt. 2012. évi CXCII. törvénnyel történő módosítása értelmében 12 éves kor alatti gyermekek csak befogadó szülőknél kerülhetnek elhelyezésre, kivéve, ha a tartósan beteg, fogyatékos vagy halmozottan sérült gyermek nevelőszülőnél, átmeneti gondozás esetén helyettes szülőnél való elhelyezése nem járt sikerrel, illetve ha a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni.
(21.50)
Az új, egységes nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetéséhez azonban még további jogalkotó munkára van szükség. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetéséhez kapcsolódó törvényi szintű rendelkezéseket jelen előterjesztés tartalmazza.
Ahhoz, hogy a gyermekek számára biztonságos hátteret és családi mintát jelentő nevelőszülői hátteret lehessen biztosítani, elengedhetetlen a nevelőszülők biztonságát is garantálni. A megfelelően kiválasztott, felkészített és megbecsült nevelőszülőtől várható el a színvonalas ellátás és nevelés. A nevelőszülőnél elhelyezett gyermek legfőbb érdekére tekintettel a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetését követően is megmarad a lehetőség arra, hogy az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett nevelőszülőknél nevelkedő gyermek a Gyvt. szerinti napközbeni ellátásokat is igénybe vehesse. A gondozott gyermek optimális személyiségfejlődése és társadalmi integrációjának sikeressége feltételezi a fejlesztési lehetőségek, eszközök, színterek lehető legszélesebb körét, így a napközbeni ellátás igénybevételének lehetőségét is.
A nevelőszülők állami közfeladatot látnak el a családjukban valamilyen ok miatt nem nevelhető gyermekeknek saját háztartásukban történő ellátásával, nevelésével. A nevelőszülői tevékenység a munkajogviszonyhoz képest számos sajátosságot mutat; például a munkaidő hossza, a gyermek életkorához, szükségletéhez, napirendjéhez igazodó tevékenység, a gyermek vér szerinti családi kapcsolatainak figyelembevétele és támogatása, ami szükségessé teszi az önálló jogviszony megteremtését.
A nevelőszülői tevékenység munkaként és professzióként történő elismerésének alapja az a nevelőszülővel szembeni elvárás, hogy a nevelőszülő ne csak szeresse, és odaadással gondoskodjon a gyermekről, hanem egy szakmai team tagjaként szakemberként működjön együtt a gyermek nevelésében, sorsának alakításában, vér szerinti családjával való kapcsolattartása elősegítésében, hazagondozásában, örökbe fogadó családhoz történő átgondozásában. E tevékenység ellátásához speciális tudás, képességek és kompetenciák szükségesek, amelyek elsajátítása csak látott minták alapján nem lehetséges; felkészítést és folyamatosan fenntartott együttműködést, tanulást feltételez.
Ezt szolgálná a nevelőszülői tevékenységért járó díjazás tervezett átalakítása, valamint az új foglalkoztatási jogviszony egy lépcsőben, időben nem fokozatosan történő egységes bevezetése, amellyel elkerülhető a nevelőszülők közötti különbségtétel és az abból fakadó feszültség, bizonytalanság. Ezt biztosítaná a társadalombiztosítás kiterjesztése valamennyi nevelőszülőre a díjazás oly módon történő átalakításával, hogy egyrészt a jogviszony-folytonosság biztosítható legyen, másrészt a díjazás nagysága a nevelőszülő által ellátott gyermekek számától és ellátási szükségletétől függően alakuljon.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetése és a 12 év alatti gyermekek nevelőszülőnél történő elhelyezésének megvalósítása 2014. január 1-jétől többletforrás bevonását igényli. A szükséges többletforrás összege 4,671 milliárd forint, melyet a 2014. évi központi költségvetésről szóló törvény biztosít.
A gyermekvédelmi szakma általános tapasztalatai alapján elengedhetetlen a kettős - különleges és speciális - ellátási szükséglet fogalmának megalkotása, és ennek megfelelően a gyermek számára a szükséglethez igazodó, és ezáltal a gyermek fejlődését elősegítő ellátás törvényi kereteinek megalkotása. A gyakorlatban ugyanis állandó nehézséget okoz azon gyermekek gondozási helyének kijelölése és a mindenekfelett álló érdeküket szolgáló ellátás nyújtása, akik különleges ellátási szükségletűek, például fogyatékossággal élők; és egyidejűleg esetükben speciális ellátási szükséglet is megállapítható, például súlyos pszichés vagy magatartási zavar tünetei miatt.
A hatályos szabályozás nem mondja ki egyértelműen, hogy lehetséges a speciális szükségletű gyermek nevelőszülőnél, illetve gyermekotthonban történő integrált elhelyezése. A tervezet pótolja ezt a hiányt, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleményéhez kötötten.
A gyermek szükségletéhez igazodóan kell az intézményrendszert tipizálni. Ezért a tervezet tartalmazza a speciális vagy különleges lakásotthon fogalmát. A nevelési felügyelet alkalmazásával kapcsolatban felmerült gyakorlati problémák megoldása érdekében indokolt a gyermek személyes szabadságának rövid időtartamú korlátozását különválasztani a nevelési felügyelet elrendelésétől. Mindkét intézkedés alkalmazható a speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, illetve a gyermekotthon speciális csoportjában. A biztonsági elkülönítésre azonban a jövőben is csak speciális gyermekotthonban kerülhet sor.
Tisztelt Országgyűlés! A jelen törvénymódosítási javaslat fontos területe az érintett gyermek örökbeadásának előkészítését segítő nyilvántartási rendszer egységesítése. A jelenlegi önálló, örökbefogadási nyilvántartási rendszerekben minden örökbefogadást előkészítő szervezet külön nyilvántartást vezet, ugyanazokat az adatokat gyakran többször is rögzíteni kell, a nyilvántartások nem állnak egymással kapcsolatban.
Az új, egységes elektronikus örökbefogadási nyilvántartási rendszer lehetővé teszi, hogy az adatokat csak ott rögzítsék, ahol keletkeznek, viszont mindazon szervezetek hozzáférjenek, amelyeknek a gyermek örökbefogadásának előkészítéséhez azok szükségesek. Az országos örökbefogadást elősegítő szerv a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok által az egységes örökbefogadási nyilvántartásban rögzített valamennyi örökbe fogadható gyermek adataihoz hozzáféréssel rendelkezik a gyermekek örökbefogadásának elősegítése, koordinálása céljából.
Amennyiben a gyermek hazai örökbefogadására tett intézkedések nem vezettek eredményre, ennek megállapítását követően jogosultságot ad a nemzetközi örökbefogadási ügyekben eljáró központi hatóság számára a gyermek adataihoz való hozzáférésre, a gyermek külföldre történő örökbefogadásának előmozdítása céljából.
Amennyiben a hazai örökbefogadás lehetősége a nemzetközi örökbefogadás elindítása előtt felmerül, az országos örökbefogadást elősegítő szerv erről értesíti a központi hatóságot, és visszavonja a gyermek adataihoz való hozzáférési jogot. A központi hatóság rögzíti a nyilvántartásba felvételét kérő alkalmas külföldi, örökbe fogadni szándékozó személyeket, valamint a gyermek számára történt kiajánlást, melyhez a továbbiakban hozzáféréssel rendelkezik.
Az új, egységes örökbefogadási nyilvántartásba a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet folyamatosan rögzíti az általa elősegített nyílt örökbefogadások adatait, melyhez hozzáféréssel csak az országos örökbefogadást elősegítő szerv rendelkezik.
A nyilvántartás tajalapú nyilvántartás, mivel egyik lényeges szempont a nyilvántartás vezetésekor, hogy egy szereplőt csak egyszer rögzítsenek a nyilvántartásban. Az egységes örökbefogadási nyilvántartás tekintetében az adatfeldolgozó a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal lesz.
Tisztelt Ház! Végül, de nem hangsúly nélkül említeném a gyermekek védelméről, a szexuális kizsákmányolás és a szexuális bántalmazás ellen, a gyermekvédelmi jelzőrendszer szabályozása érdekében tervezendő intézkedést. Lanzerotéban a 2007. október 25-én kelt egyezménynek a ratifikációja érdekében indokolt konkrét rendelkezéseket meghatározni az egyezménnyel való összhang hangsúlyozása céljából. Bár az egyezmény 12. cikkelye (2) bekezdése nem szól kifejezetten arról, hogy a gyámhatóságnak a gyerek bántalmazásáról, elhanyagolásáról vagy egyéb más súlyos veszélyeztetettségéről érkező jelzést zártan kell kezelnie, úgy véljük, ez mindenképpen elősegíti, hogy a gyámhatóság tudomást szerezzen a gyermek veszélyeztetettségéről.
Összefoglaló hozzászólásommal hangsúlyozni szeretném, hogy a T/12911. törvényjavaslat módosításai nyomán javulni fog a családjukból kiemelt, gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek helyzete, foglalkoztatási jogviszonnyá válik a nevelőszülői tevékenység, fokozottabb védelemben részesülnek a mégoly speciális helyzetben lévő gyermekek. A kormány célja az ő igényeikhez igazodó, fejlődésüket hatékonyabban szolgáló törvényi keret megteremtése. Kérem ezért a törvényjavaslat megvitatást követő elfogadását.
Köszönöm szépen a szót. (Soltész Miklós tapsol.)
