SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon jelenleg 21 500 gyermek és fiatal felnőtt él a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében. Közülük 13 ezer gyermekről, illetve a nevelésbevétel ideje alatt nagykorúvá lett, utógondozásban részesülő fiatal felnőttről 5500 nevelőszülő gondoskodik saját családjában.
(Hegedűs Lorántné elfoglalja jegyzői székét.)
A kormány elkötelezett amellett, hogy a nevelésbe vett gyermekek a számukra megfelelő ellátásban részesülhessenek, figyelembe véve a gyermekvédelem legkorszerűbb szakmai elveit. Eszerint a gyermek felnőtt életében boldogulásának alapja a családi kötődés, a szeretetteljes családi légkör, a pozitív családi minta és motiváció, vagyis a gyermekek számára a legoptimálisabb fejlődési körülményeket a családban történő nevelkedés biztosítja. Ágazati jogszabályaink és az ENSZ gyermekjogi egyezménye szintén kimondják, hogy minden gyermeknek alapvető joga van ahhoz, hogy családban éljen.
Ennek érdekében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi törvényt már módosította az Országgyűlés azokkal a rendelkezésekkel, amelyek biztosítják, hogy 2014. január 1-jétől valamennyi nevelésbe vett tizenkét éven aluli gyermeket, amennyiben egészségi állapota és személyisége ezt lehetővé teszi, illetve más kizáró körülmény nem merül fel, nevelőszülőnél kell elhelyezni. E pozitív intézkedés folytatása lesz, hogy lehetőség szerint 2014-ben a 3. életévet be nem töltött, 2015 folyamán a 6. életévet be nem töltött, 2016 folyamán pedig a 12. életévet be nem töltött, jelenleg gyermekotthonban élő, nevelésbe vett gyermek nevelőszülői családba kerül.
A kormány idén mintegy 600 új nevelőszülőt von be az ország egész területéről ebbe a programba, akiknek a képzéséről is gondoskodik, a 2017. év végéig pedig évente további nevelőszülőket készítünk fel a nevelőszülői hivatás ellátására. Annak érdekében, hogy a nevelőszülői kör bővítése ne csak mennyiségi, de minőségi értelemben is javulást eredményezzen, megújítottuk a nevelőszülők kötelező képzési rendszerét: új, a korábbinál jóval elmélyültebb elméleti és gyakorlati tudást közvetítő, az Országos Képzési Jegyzékben is akkreditált nevelőszülői tanfolyamot vezettünk be, amelyet valamennyi újonnan jelentkező nevelőszülőnek el kell végeznie. Az első csoportok képzése októberben elkezdődött. Jelenleg mintegy 1800 fő képzése zajlik, a résztvevők számára ingyenesen.
Tapasztalatunk ugyanakkor, hogy a nevelőszülői hivatás a mai kor körülményei között csak akkor kínál megfelelő, minden rátermett számára vonzó életpályát, ha ezt az igen nehéz és felelősségteljes feladatot vállaló személyeket, családokat megfelelő elismerésben részesítjük.
A közalkalmazottakéhoz hasonló nagyságrendű bérezésben jelenleg csak mintegy 300 hivatásos nevelőszülő részesül. A nevelőszülők többsége, csaknem 5200 fő, jelenleg 15 ezer forintos díjazásban részesül valamennyi nála elhelyezett gyermek után, és ez a díjazás nem teremt jogviszonyt nyugellátásra, táppénzre, betegszabadságra. Ebből az 5200 nevelőszülőből mintegy 3200-nak más munkavégzésből származó jogviszonya nincs. Ez a helyzet egyértelműen sérti a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek érdekeit, jogaik érvényesülését, hátráltatja a nevelőszülői ellátás bővítésére irányuló célkitűzéseink elérését.
Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, abban mindannyian egyetértünk, közös érdekünk, hogy a felelősségteljes munka végzését elősegítendő megfelelő kereteket alkossunk, ezért a nevelőszülői ellátás megerősítése, a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek jogainak védelme, életkörülményeinek biztosítása érdekében a kormány szándéka, hogy a nevelőszülők számára új, egységes, a jelenleginél méltányosabb díjazást és jogosultságokat biztosító foglalkoztatási jogviszonyt vezessen be. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetése, valamint a gyermekjóléti szolgáltatások és gyermekvédelmi szakellátások rendszerének egyes kisebb terjedelmű változásának érvényesítése érdekében került most az Országgyűlés elé a törvényjavaslat.
Tisztelt Országgyűlés! A tervezet a gyermekvédelmi törvény módosításával meghatározza a nevelőszülővé válás feltételeit, ezek a következők: 24. életévet betöltött; cselekvőképes, büntetlen előéletű, egészségi és személyiségi állapota, valamint az életkörülményei alapján alkalmas; az Országos Képzési Jegyzékben akkreditált nevelőszülői képzést elvégezte; a nevelőszülő és a gyermek között legfeljebb ötven év korkülönbség lehet. A javaslat bevezeti a különleges, illetve a speciális szükségletű gyermekek nevelését ellátó különleges, illetve speciális nevelőszülő fogalmát, és meghatározza, hogy az egyes nevelőszülőknél hány gyermek helyezhető el; e szerint saját gyermekkel együtt összesen hat gyermek lehet egy nevelőszülőnél. Ez a szám a speciális, illetve különleges szükségletű gyermekek száma alapján csökkenthető, bizonyos esetekben, nagyon ritkán növelhető.
A javaslat értelmében nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony a nevelőszülői hálózatot működtető és a nevelőszülők között jön létre azért, hogy a nevelőszülő az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermekeknek otthont nyújtó ellátást biztosítson. Természetesen, mint minden foglalkoztatási jogviszony, ez is írásbeli megállapodás alapján jön létre, ám tudni kell azt is, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony speciális jogviszony, éppen ezért a tervezet pontosan rögzíti, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra a munka törvénykönyvének mely rendelkezéseit kell alkalmazni. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett akkor folytatható más keresőtevékenység, ha az a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek, fiatal felnőttek ellátását nem veszélyezteti. A gyermek érdekeit figyelembe véve szabályozza azt is, hogy gyermekszámtól függően legfeljebb hány órában végezhet egyéb keresőtevékenységet a nevelőszülő.
Tisztelt Országgyűlés! A nevelőszülő díjazása az alapdíjból, a kiegészítő díjból és a többletdíjból áll. A nevelőszülőt a foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt - függetlenül attól, hogy helyeztek-e el nála gyermeket - alapdíjként havonta legalább a minimálbér 30 százaléka illeti meg. A nevelőszülőt az alapdíjon felül minden egyes nála elhelyezett gyermek vagy fiatal felnőtt után kiegészítődíjként havonta legalább a minimálbér 20 százaléka illeti meg. A nevelőszülő az alap- és kiegészítődíjon felül minden egyes nála elhelyezett speciális, különleges vagy kettős ellátási szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5 százalékára jogosult. A nevelőszülő foglalkoztatási jogviszonya alapján jogosult egészségügyi szolgáltatásra, nyugellátásra, táppénzre, szabadságra és betegszabadságra, végkielégítésre, gyermekgondozó alkalmazására, valamint saját gyermekei után terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, gyermekgondozási segélyre és gyermeknevelési támogatásra.
Nagyon fontos, hogy a nevelőszülő díjazásának egészére a nevelt gyermekek figyelembevételével érvényesíthető a családi adó- és járulékkedvezmény, amelyet jövőre vezetünk be.
A tervezet átmeneti rendelkezései értelmében a jelenleg fennálló nevelőszülői és hivatásos nevelőszülői jogviszony 2014. január 1-jével a törvény erejénél fogva nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá alakul át. Az átmeneti rendelkezések garantálják, hogy a jelenlegi hivatásos nevelőszülők jogviszonyuk átalakulásával ne járjanak rosszabbul.
(21.40)
Családjukban élő gyermekek átmeneti gondozását végző helyettes szülők jogviszonya nem alakul át foglalkoztatási jogviszonnyá. A rájuk vonatkozó rendelkezéseket azért kell pontosítani a gyermekvédelmi törvényben, mert azok számos ponton hivatkoznak a nevelőszülői jogviszonyra.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetésével kapcsolatos nagy terjedelmű módosítások mellett a most benyújtásra kerülő törvényjavaslat többek között a következő módosításokat is tartalmazza. Megalkotja a kettős, különleges és speciális ellátási szükséglet fogalmát, és ennek megfelelően a gyermek szükségletéhez igazodó, a gyermek fejlődését elősegítő ellátás törvényi kereteit. Lehetővé teszi a speciális szükségletű gyermek nevelőszülőnél, illetve gyermekotthonban történő integrált elhelyezését, valamint a speciális gyermekotthonban, lakásotthonban történő, jelenleg két év időtartamú elhelyezés egy évvel, illetve a speciális szükséglet fennállásának időtartamáig történő meghosszabbítását. Az ön- és közveszélyes magatartást tanúsító, speciális otthonban elhelyezett gyermek személyes szabadságának rövid időtartamú korlátozását különválasztja a nevelési felügyelet elrendelésétől.
A területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és szakértői feladatainak maradéktalan ellátása érdekében 2014. július 1-jétől leválasztja a területi gyermekvédelmi szakszolgálatról az otthont nyújtó ellátás biztosítását, továbbá az utógondozói ellátást igénylő fiatal felnőttek lakhatását biztosító külső férőhelyek működtetését. Lehetővé teszi, hogy a köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban álló fiatal felnőtt nemcsak a 22. hanem a 24. életévének betöltéséig részesülhet utógondozói ellátásban.
Bevezeti az új egységes elektronikus örökbefogadási nyilvántartási rendszert, ez lehetővé teszi, hogy az adatokat csak ott rögzítsék, ahol keletkeznek, ám mindazon szervezetek hozzáférjenek, amelyeknek a gyermek örökbefogadásának előkészítéséhez szükségesek.
A gyermekvédelmi törvény térítési díjra vonatkozó egyes rendelkezéseit kiterjeszti a gyermekétkeztetésre is, továbbá egyértelművé teszi, hogy mely fenntartó mely esetekben és hány alkalommal köteles az étkeztetést biztosítani a gyermekek és a tanulók számára.
Lehetőséget teremt az általános iskolában a 16 óra előtt megszervezett egyéb foglalkozások alól felmentett gyermek családi napköziben történő ellátására. Rendelkezik arról is, hogy ha az egyházi, nem állami fenntartású gyermekvédelmi szakellátási feladat visszakerült állami fenntartóhoz, akkor a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók, azaz a nevelőszülők munkaviszonya a feladat visszavételének napján közalkalmazotti jogviszonnyá alakul.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által 2013-ban átmeneti jelleggel megállapítható intézményi térítési díjra vonatkozó szabályokat a 2014. évre vonatkozóan azonos tartalommal rögzíti. A gyermekek védelméről, a szexuális kizsákmányolás és a szexuális bántalmazás ellen Lanzarotéban 2007. október 25-én kelt egyezmény ratifikációja érdekében a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének szabályozásánál rögzíti, hogy a gyermek bántalmazását jelző személy adatait a gyámhatóság zártan kezeli. Előírja továbbá, hogy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek a gyermekbántalmazási ügyekben és a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések esetén egységes elvek és módszertan alapján járnak el.
Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva, a javaslat elfogadása esetén a nevelőszülők egységes foglalkoztatási jogviszony keretében láthatják el feladataikat, amely magasabb összegű díjazást, valamint nyugellátásra, táppénzre, betegszabadságra való jogosultságot biztosít számukra. Mindezzel már rövid távon növekszik a nevelőszülői hivatás társadalmi presztízse, a nevelőszülői ellátás nyújtása igazi hivatássá válik, jelentősen javulnak a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek életkörülményei, jogaik érvényesülésének lehetőségei.
Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
