DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Engedtessék meg nekem, hogy az idősek világnapján, érintettként is, egy versidézettel indítsam felszólalásomat. Íme: “Nagyon szépen kérlek titeket, / Szeressétek az öregeket. / A reszkető kezű ősz apákat, / A hajlott hátú jó anyákat. / A ráncos és eres kezeket, / Az elszürkült, sápadt szemeket. / Én nagyon kérlek titeket, / Szeressétek az öregeket.”
Tisztelt Ház! Az ENSZ először 1991-ben rendezte meg az idősek világnapját, azóta minden év október 1-jén világszerte megemlékeznek a Föld mintegy 600 millió lakosáról. Fontos kérdés, hogy kit tekintünk idősnek. Az időskor fogalomköre különböző dimenziókban eltérően értelmezhető. Van a kronológiai életkor, ami az évek számát jelenti, van a biológiai életkor, ami az egészségi állapot függvénye. Beszélhetünk pszichológiai életkorról, arról, hogy ki milyen idősnek érzi saját magát, és végül szociológiai életkorról, amin azt értjük, hogy a társadalom milyen idősnek tart valakit.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO életkor szerint osztályoz. Eszerint a 60-74 év közöttiek az idősödők, a 75-89 év közöttiek az idősek és a 90 év fölötti személyek a nagyon idősek, az aggok. A világ 7 milliárd lakosa közül tehát több mint 600 millió a 60 évnél idősebb, az előrejelzések szerint 2050-re az öregek száma 2 milliárdra nő. Sok szakértő úgy véli, hogy az elöregedés soha nem tapasztalt mértékű felgyorsulása lesz a következő évtizedek legnagyobb kihívása, nemcsak demográfiai, hanem társadalmi, gazdasági szempontból is. Hazánkban a XXI. század elején körülbelül 2 millió a 60 év felettiek száma, de 1993 óta több a 60 éven felüli, mint a 15 éven aluli.
A felsorolt számadatok ismeretében az időskorúakkal kapcsolatos gondolkodásban mégis örömteli szemléletváltás jelent meg, ami az időskorúakat nem a gond, hanem a bennük rejlő lehetőségek oldaláról közelíti meg. Az UNESCO 1997-es hamburgi nyilatkozata így fogalmaz: “Korunkban több idős ember él a Földön, mint bármikor ezelőtt, és arányuk a lakosság egészéhez viszonyítva tovább növekszik. Ezek az idős felnőttek nagymértékben hozzá tudnak járulni a társadalom fejlődéséhez.” A WHO által 2001-ben publikált, az idősügyi politikát meghatározó, “Aktív időskor” című alapdokumentum azért jelentett igazi áttörést, és azért meghatározó ma is az idősödés a politikák alakításában, mert először gondolkodik az idős emberről a maga emberi teljességében. A figyelmet az emberi élet kiteljesedésére fordítja, és nem kizárólag a szociális és egészségügyi vonatkozásokra szűkíti le.
A Fidesz-KDNP-kormány ezen dokumentumok szellemében tiszteli az idős embereket, és ez a tisztelet magában foglalja elfogadásukat, támogatásukat és azt, hogy szeretjük és értékeljük őket. A Fidesz-KDNP-kormány megtartotta az idős embereknek tett ígéreteit, megmentette a nyugdíjkasszát, megőrizte a nyugdíjak vásárlóértékét. Sőt, az idén legalább 3 százalékkal nőhet a nyugdíjak vásárlóértéke, az 5,2 százalékos nyugdíjemelés és az infláció várható 2,2 százalékra csökkenése mellett. Folytatjuk továbbá a rezsicsökkentést, 2011 óta pedig biztosítjuk a kedvezményes nyugdíjazás lehetőségét a nők számára, akik 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek. Tény, hogy a korábbi kormányok semmit nem tettek azért, hogy a dolgozó nők munkáját elismerjék. Hazánkban 10. alkalommal kerítettünk sort az Idősbarát önkormányzat-díj átadására, amelyet 13 önkormányzat, köztük kerületek és kisebb települések vehettek át, azok, akik a legtöbbet tették az idősek lelki, fizikai és anyagi helyzetének javításáért.
Most befejezésül kérem, hallgassák meg a bevezetésként idézett vers fiatal generációknak szóló folytatását, amely így hangzik: “Ha majd az örök szeretet / Elhívja Őket közületek, / Ti foglaljátok el helyüket, / Mert ti lesztek majd az öregek. / S mindazt, mit nekik tettetek, / Azt adják nektek a gyerekek. / Azért előre intelek titeket, / Szeressétek az öregeket.”
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban és a Jobbik frakciójában.)
