BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Viszonylag röviden azért lehet erről a kérdésről szólni, mert az európai ügyek bizottsága tagjaként azok közé tartozom, akik természetesen támogatták ezt, sőt a szeptember 23-ai ülésen elég határozottan foglaltam állást a Jobbik nevében ebben a kérdésben.
Az a szép, hosszadalmas kifejezés, hogy a szubszidiaritás elvének sérülésével kapcsolatos vizsgálat, valóban ez a precíz kifejezés, de ha kicsit magyarabbra és súlyosabbra akarjuk fordítani a kérdést, illetve a címet, akkor arról van szó jelen esetben, hogy egy ország, egy tagország saját maga önrendelkezésének, szuverenitásának feladását jelenti-e olyan mértékben, amely mérték adott esetben a saját maga alkotmányába ütközik, ami persze még az uniós jog szerint nem az az indok, ami alapján mi ezt kifogásolhatjuk, hiszen azért vegyük tudomásul, az alaptörvényben is rögzítettük elég furcsa megfogalmazással, de az uniós jog fölötte áll a nemzeti jognak az alkotmányt és alaptörvényt beleértve, tehát ez rendelettervezet. Ha ez rendeletté válna, akkor - kivéve, ha ez a szűkebb 9-es csapat, de ha elfogadja a Tanács és rendeletté válik, akkor - a hivatalos lapban 23 nappal a megjelenés után kötelezően érvénybe lép. Ebből a szempontból egy meglehetősen súlyos jogi formáról, rendeletről van szó.
Nos, amit létre akar hozni, az európai ügyészség, az a hivatkozás, amit hallottunk az Európai Bizottság képviselőjétől is, amely világosan jelzi, hogy a lisszaboni szerződésnek melyik pontja az, amelyik erre vonatkozik, amely kimondja, hogy van lehetőség európai ügyészség létrehozására. Azonban ez nem azt jelenti szerintünk, és nyilván a Bizottság szerint is, hogy önmagában az a tény, hogy az európai ügyészség mint intézmény létrehozható, önmagában azt jelenti, hogy meg kellene vizsgálni azokat a jogosultságokat, amelyeket megkap, és azt kell megnézni, hogy ez a tényleges intézmény sérti-e az EU-alapszerződéseket. Az európai ügyészség adott területen kizárólagos feladattal bír - tehát a nyomozás.
Hogy elmondjam zárójelben, természetesen a Jobbik is egyetért a fő céllal, azzal, hogy az európai uniós pénzek felhasználásának szigorú ellenőrzésére van szükség. Csak meggyőződésünk szerint a jelenleg rendelkezésre álló intézmények, tagállamok szorosabb együttműködésével ez megvalósítható, ugyanis ebben a hierarchikus rendszerben a brüsszeli - vagy ki tudja, és majd vita lesz, ha létrejönne - legfőbb ügyész gyakorlatilag nyilván hierarchikus rendszerben utasítja és nevezi ki a delegált ügyészeket, akik a tagországban működnek. Őket ugyan javasolhatja a tagország, de a kiválasztás, a döntés és az utasítás ebben a rendszerben természetesen a brüsszeli főügyészt és négy helyettesét illeti meg.
Nos, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is egy kiváló háttéranyagban rendkívül alaposan tanulmányozta mindazokat a jogi eszközöket, amelyek jelenleg ellentétesek a magyar jogszabályokkal, és amit alapvetően kellene megváltoztatni, még az alaptörvényt is. Csak hogy egy különleges példát említsek, a javaslat szerint a delegált európai ügyésznek megvan a lehetősége arra, hogy saját tagállamától eltérő tagállam területén hajtson végre nyomozási cselekményeket vagy azok elvégzésére a tagállami hatóságokat utasítsa. Hát ez gyakorlatilag egy szövetségi állami rendszerben működik, az FBI-nak van az Egyesült Államokban ilyen jogosultsága. Elnézést kérek a jelen lévő államtitkár úrtól, hogy gyakorlatilag az önök anyagát puskázom, de teljes mértékben egyetértek ezzel a megfogalmazással, mert a lehető legélesebben fejti ki azt, hogy bármilyen szoros a jelenlegi együttműködés már az integrált Európában, ez ebben a helyzetben nem adható meg. Egyébként amikor erről a kérdésről döntünk, nyilvánvalóan itt mindig a parlamenti képviselők, a kormány felfogása, erőviszonyai döntenek. Nem kellene és nem is akarjuk, gondolom, függetleníteni magunkat attól, hogy a magyar közvélemény jelenleg ehhez a kérdéshez hogyan viszonyul. Nem olyan régen jelent meg a Századvégnek egy kutatása, amelyben azt is vizsgálták, hogy mi a véleménye a magyar társadalomnak a további szoros európai integrációról. A megkérdezettek 67 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem támogatja a jelenleginél erősebb integrációt. Ez az ügyészség egyértelműen az ilyen irányban történő továbblépés lenne, tehát teljesen egyértelmű, hogy a Jobbik támogatja azt, hogy erre a döntésre sor kerüljön.
Még egy érdekességet hadd említsek ebből a rendeletből, mert ez nekem egy kicsit időutazásnak tűnt. Azt mondja a rendelet, hogy figyelemmel a büntetőjogi igény érvényesítésének követelményére, az európai ügyészség nyomozásainak rendszerint vádemeléshez kell vezetniük. Kérdezem, hogy miért nem írják ide, hogy mondta Virág elvtárs. Tehát ez megint egy elég pikáns kijelentés volt az adott anyagban.
Még egy kérdést hadd vessek fel, mert rendkívül örülök, hogy egy nagyon komoly, szavahihető államtitkár, Répássy államtitkár úr nyilatkozott itt arról, hogy a magyar kormány aláveti magát annak a döntésnek, amit az Országgyűlés ebben a kérdésben meg fog hozni, miközben tulajdonképpen ez az egész rendeletalkotás nyilván két csatornán zajlik, ebben a fázisban a parlamentnek van az a szerepe, hogy ezzel a bizonyos szubszidiaritási elvnek a megsértésével lépjen, és nyilván valamikor a Tanácsba kerül, ahol a kormány dönteni fog. Nagyon örülök annak, hogy ez az elkötelezettség itt megszületett.
Mondok egy ellenpéldát: 2011. december 12-én a magyar parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök úr napirend előtt beszélt, ugyanis azt megelőzően az uniós csúcson merült fel a pénzügyi paktum kérdése. Ellentmondó hírek érkeztek akkor, hogy Magyarország, Orbán Viktor azt a nézetet vallotta-e, mint a brit miniszterelnök. Igen, azt, de mindenesetre itt világosan elmondta, hogy ez a pénzügyi paktum egy vízválasztó az Európai Unió történetében, és nagyon komoly kérdéseket vet fel. Azt felvázolta, hogy a közös pénz után létrehozzák a költségvetési uniót, ha jól látom, a költségvetési unió után létrehozzák a szinte teljes gazdasági uniót, és egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy esetleg egy teljes politikai uniót is létre fognak hozni. Ezért ő úgy értékelte a kormány, illetve a maga részéről az ehhez való csatlakozást, hogy a magyar alkotmányos felfogás nem engedte meg, hogy ezt a magyar kormányfő megtegye, ugyanis nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben parlamenti vita, parlamenti döntés szükséges ahhoz, hogy nemzetközi színtéren nemzeti álláspontot lehessen képviselni - taps, taps, bravó, kiváló.
Ezek után a Jobbik kezdeményezte, hogy januárban talán legyen egy felvetettebb, pontosabban ezt mondanám, egy rendkívüli Országgyűlés, hiszen a miniszterelnök úr azt mondta, hogy nemzetközi színtéren egyébként nem tud véleményt képviselni. Január végén kiutazott a miniszterelnök úr az EU-csúcsra, ott aláírta február elején a maga nevében ennek az elfogadását. Tehát amit a december 12-e előtti csúcson nem tett meg, és jelezte, hogy nagyon nagy nyomás volt, hogy aláírják, nem, hanem elmondta, hogy parlamenti döntés kell, ez nem született meg, aláírta, és utána természetesen jogilag minden rendben volt, mert az elfogadáshoz, a ratifikáláshoz utóbb a parlament megadta természetesen a maga támogatását.
(21.30)
De erre csak azért tértem ki, mert nagyon örülök annak, hogy egy ilyen súlyos, a nemzeti szuverenitást érintő kérdésben a magyar kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy a legfontosabb népképviseleti szerv, az Országgyűlés ezzel kapcsolatos döntését fogja magára nézve mérvadónak tekinteni.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
