DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat célja, hogy elfogadását követően Magyarország nagyobb biztonságban legyen. Az utasadatrendszer létrehozásával eredményesebben tudunk küzdeni a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen.
A törvényjavaslat tartalmazza a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint az Alkotmánybíróság határozatával összefüggésben a személy- és vagyonvédelmi törvény és egyes törvények jogharmonizációs célú módosítását is.
Az utasadatok: a személyszállítást végző légi fuvarozók által a foglalási rendszereikben kereskedelmi célból gyűjtött személyes és egyéb adatok. Az utasadatrendszer működésének lényege, hogy a kereskedelmi személyszállítással foglalkozó légi fuvarozók átadják a foglalási rendszerükben meglévő adatokat a nemzeti utasadat-információs egységnek, amely adatbázisában az adatokat elemzi, kezeli, megőrzi. Az utasadat-információs egység gyanú esetén azonnal értesíti a terrorcselekmény megakadályozására vagy a bűncselekmény felderítésére hatáskörrel rendelkező szervet.
A nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében az Európai Bizottság felhívására a Belügyminisztérium uniós pályázatot nyújtott be. A pályázat célja Magyarország utasadat-információs egységének felállítása volt. A Bizottság ez év szeptemberében hivatalos tájékoztatást küldött Magyarországnak arról, hogy Magyarország pályázatát nyertesnek ítélte, és hazánk a projekt összköltségének 90 százalékát kitevő 5 024 673 eurós támogatásban részesül.
A magyar pályázatban az utasadat-információs egység felállításának ellátására a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ került megjelölésre. A törvényjavaslat alapján az utasadat-információs egység felel majd az utasadatok összegyűjtéséért, elemzéséért és öt évig történő megőrzésükért. Az utasadatok átvételével és kezelésével kapcsolatos jelen előterjesztésben foglaltak megfelelnek az Alkotmánybíróság által megkövetelt feltételeknek.
Az adatkezelés célhoz kötöttsége következik abból, hogy a központ az utasadat-információs feladatai során a bűncselekmény megelőzése, megszakítása, felderítése és a bűncselekményt elkövető személy kilétének megállapítása, továbbá a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvés, tevékenység elhárítása céljából kezelheti az utasadatokat. Amennyiben bűncselekmény elkövetésének gyanúját vagy a nemzet biztonságát veszélyeztető kockázatot állapít meg, a bűncselekmény felderítésére, nyomozására vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvés, tevékenység elhárítására hatáskörrel rendelkező szervet értesíti, és adja át számukra az utasadatokat.
A terror- és bűnszervezetek tagjainak utazási szokásai sajátos speciális jellegzetességet mutatnak, amelyeknek az utasadatokkal való összevetése révén rendkívül hasznos, elsősorban a határon átnyúló terrorizmussal és szervezett bűnözéssel kapcsolatos információkhoz juthatnak a bűnüldöző hatóságok. Számos uniós és harmadik ország már alkalmazza vagy tervezi alkalmazni az utasadatok elemzését. Az Unión belül az Egyesült Királyságban már működik az utasadatrendszer; Franciaország, Dánia, Belgium, Svédország és Hollandia vagy már elfogadta a vonatkozó jogszabályokat, vagy pedig jelenleg teszteli az utasadatok felhasználását.
Több másik tagállam szintén fontolóra vette az utasadatrendszer létrehozását. Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió nevében megkötött utasadat-megállapodás van hatályban az Egyesült Államokkal, valamint Ausztráliával, Kanadával is hamarosan lezárulnak a korábbi megállapodás felülvizsgálatát célzó tárgyalások. Ezek az államok az Unióba induló vagy onnan érkező, illetve annak területét érintő járatok kapcsán megkapják elemzésre az uniós polgárok utasadatait is. Jelentős érdeklődést mutat még az Unióval való megállapodás megkötésére Oroszország, Dél-Korea, Japán, Katar, Mexikó, az Egyesült Arab Emirátusok, Brazília és Szaúd-Arábia is.
A nemzeti utasadat-információs rendszer kialakítását a szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló törvényben indokolt szabályozni. Itt kell meghatározni az új feladatot és az utasadatok kezelésére, felhasználására és megőrzésére vonatkozó szabályokat. A központ új feladatává válik a légitársaságok által továbbított utas-nyilvántartási és ellenőrzési utasadatok kezelése, valamint elemzése és értékelése, összhangban az uniós és a hazai adatvédelmi előírásokkal.
Tisztelt Országgyűlés! A szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló törvény mellett indokolt több más törvény módosítása is. A légi közlekedésről szóló törvény módosításával kerül meghatározásra az utasadatok köre, továbbá megteremti az utasadatok átadásának kötelezettségét és feltételeit is a javaslat. A központ számára az utasadatok kezeléséhez és ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartásokhoz és adatokhoz történő hozzáférés lehetőségét is meg kell teremteni.
Az utasadatrendszer elindulása hazánk és az Európai Unió biztonságát is jelentősen növeli. A nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozásán túl további, a rendőrség törvényes és eredményes működése biztosítása céljából fontos más törvények módosításait is elvégzi a jelen javaslat. Az Alkotmánybíróság a személy- és a vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység gyakorlásának korlátozásával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenleg hatályban lévő korlátozás időtartama indokolatlanul hosszú. Az Alkotmánybíróság szerint nem felel meg az arányosság követelményének az a jogalkotói megoldás, amely a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot aránytalanul korlátozó időtartamban határozza meg. Az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően újraszabályozásra kerülnek a határozatban alkotmányellenesnek minősített rendelkezések, így a korlátozás időtartama is csökkentésre kerül.
Tisztelt Országgyűlés! A schengeni határ-ellenőrzési kódex módosítása megváltoztatta a rövid távú tartózkodás számításának módját. Ennek átültetése céljából szükséges a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosítása is. Ezt is tartalmazza a jelenleg benyújtott javaslat.
Végezetül: az Országgyűlésről szóló törvény a képviselői összeférhetetlenségről szóló rendelkezéseket részletesen tartalmazza, így a rendőrségről szóló törvényben szükségtelen ugyanezen szabály rögzítése a Független Rendészeti Panasztestület tagjai esetében. A javaslat megteremti az összhangot az Országgyűlésről szóló és a rendőrségről szóló törvény között.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
