MILE LAJOS
MILE LAJOS
MILE LAJOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy olyan javaslat áll előttünk, aminek a támogathatósága nem igazán vitatott. Többször elhangzott itt már, akár az államtitkári bevezetőben, akár hozzászólásokban, hogy a nemzetbiztonsági kockázatok kiszűrése, a bűncselekmények földerítése, a szervezett bűnözés elleni küzdelem mind olyan célok, amit épeszű ember csak támogatni tud. Most az a sajátos helyzet állt elő, hogy elnyertünk egy uniós pályázatot, méghozzá egy olyan pályázatot, amely egy ilyen utasadat-információs rendszer vagy központ létesítését teszi lehetővé. Ha nem csal az emlékezetem, akkor itt 5 millió 25 ezer euróról van szó körülbelül, ami a támogatást illeti. Tehát a költségek 90 százalékát fedezi ez a támogatás. Ráadásul illeszkedik ez az elképzelés egy átfogó nemzetközi biztonsági szemléletbe is, tehát ilyen szempontból semmiféle kifogásolnivaló nem lehet.
Nyilván fölvetődik a kérdés, hogy a vonatkozó irányelv még nem készült el, és természetesen akkor nem is léphetett hatályba, ami erre a területre vonatkozna. Itt valószínűleg azok az aggályok is közrejátszanak, amiket Juhász Ferenc képviselőtársam elmondott. Hiszen a személyes adatvédelemre, a személyiségi jogok védelmére kidolgozott garanciákat nem látta még a Bizottság egyelőre megfelelő szintűnek ahhoz, hogy az irányelvet megfogalmazhassák és el tudják fogadni. Mindenesetre ez nem baj, egy kis logikai bukfenc, de ettől függetlenül ennek a központnak a létrehozása mindenképpen indokolt. Egy sajátos helyzetben vagyunk, hiszen azt láthatjuk, hogy ha csak az elmúlt fél év vagy pár esztendő történéseit vizsgáljuk, hogy az emberek magánélete, vagy ha úgy tetszik, a privát szférája egyre inkább szűkül, egyre több technikai és egyéb lehetőség van különböző adatokhoz hozzáférni, különböző területeket átvilágítani, adatokat gyűjteni róla. És történik mindez természetesen a mi védelmünkben.
(10.40)
Ez egy elég ellentmondásos helyzet. Ha csak a Snowden-botrányra gondolok, akkor is lehet látni, hogy valóban a különböző szervezeteknek - legyenek azok akár nemzeti, akár nemzetközi szervezetek - rengeteg lehetősége nyílik arra, hogy adatokat, információkat gyűjtsenek rólunk, és ez legtöbbször nagyon sokszor indokolt is, viszont arra is lehetőség nyílik, hogy ezzel az információhalmazzal esetlegesen visszaéljenek, vagy jogosulatlanul kezeljék azokat. Természetesen minden esetben az a megfogalmazás, hogy mindez azért történik, hogy az ember egyre inkább biztonságban legyen. Éppen ezért nagyon fontos, hogy azok a garanciák, amelyek a személyiségi jogokat, a személyes adatok védelmét hivatottak szolgálni, valóban élő, eleven, gyakorlatba ültetett szabályozók legyenek.
A terrorizmus általi fenyegetettség és a szervezett bűnözés veszélye ismét tagadhatatlan jelenségek. Egyetlen kifogást itt az elején még azért hadd fogalmazzak meg: nagyon helyes, hogy a kormányzat gyorsan reagált erre a lehetőségre és beadta a pályázatot; nagyon helyes, hogy ennek a központnak a kidolgozását is megtette, és ebben az előterjesztésben megfogalmazta a tartalmi és formai keretrendszert is. Viszont ha már a nemzetbiztonsági kockázatokról beszélünk, akkor bizony-bizony nem ártott volna már azt a régóta ígért nemzetbiztonsági törvényt előterjeszteni, hiszen ennek a nemzetbiztonsági törvénynek a módosított változatát elég régóta ígéri a kormány. Nekem úgy tűnik - ne legyen igazam, de nagyon úgy tűnik -, hogy ebben a ciklusban erre már nemigen fog sor kerülni.
Tehát ha ebben az esetben ilyen érzékenyen és gyorsan reagált a kormányzat a lehetőségre, akkor itt a szükségszerűségre kellett volna legalább fele ilyen gyorsan reagálni, és az új nemzetbiztonsági törvényt a megfelelő előkészítés után a tisztelt Ház elé terjeszteni. Ez elmaradt, tehát ez a kétféle mozgás nincs igazán szinkronban egymással.
Nem tartjuk, a Lehet Más a Politika nem tartja kifogásolhatónak, hogy ez a bizonyos központ a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központba kerüljön, viszont amiről már én is beszéltem, és Juhász Ferenc képviselő úr nagyon hozzáértő módon és részletesen taglalta, az az, hogy nem szabad egy pillanatig se figyelmen kívül hagyni a szükségesség, az arányosság és a célhoz kötöttség elvét természetesen, és akkor, amikor például indokolttá válhat, hogy a központ főigazgatója feloldja az anonimitást harminc nap elteltével is, akkor sem szűnhet meg a célhoz kötöttség. Ezt az anyag persze tartalmazza, csak meg akarom erősíteni, tehát súlyos indokkal kell ahhoz rendelkezni, hogy ismét fel lehessen bontani ezt a fajta személytelenséget. Itt nyilván bűncselekményekről vagy ilyesmikről lehet csak szó, és természetesen a célhoz kötöttség nem lehet túl általános. Tehát itt azt a fogalmi kört is pontosítani kell, hogy milyen fenyegetettség esetében - talán még pontosabban, mint ahogy az anyag tartalmazza - indokolt az ilyenfajta adatok összesítése.
Tehát összességében, ami az indítvány, vagyis a javaslat meghatározó tartalmi része, azzal szemben sok kifogásolnivaló nem lehet. Én itt most a kockázatelemzések technikájába nem bonyolódnék bele, vagy nem is kíváncsiskodnék ez iránt, mert nem biztos, hogy szerencsés lenne, és egyéb szakmai megoldások sem igazán idevalóak, vagy azt gondolom, hogy engem nem is igazán érdekel, nem kell hogy érdekeljen.
Viszont az elhangzott, hogy salátatörvényről van szó - valóban. Ha ezek közül csak a már említetteket nézzük a magánnyomozói praxissal kapcsolatban, tehát hamarabb lehessen elkezdeni; ha bizonyos okok miatt ezt nem lehetett elkezdeni, akkor ne legyen ilyen hosszú a szüneteltetési időszak, valamint a rövid távú tartózkodás, tehát a harmadik országbeliek rövid távú tartózkodásának definíciója is változott.
Ismét van egy elem, amit nem igazán értek, hogy hogyan került ide. Sokszor találkoztunk már ezzel a megoldással az elmúlt három és fél esztendő során, hogy egyébként támogatható, értelmes, jóindulatú, jóravaló törvényjavaslatokba belekerülnek olyan elemek, amelyek egy kicsikét elrondítják az egészet. El is mondom, hogy miről beszélek: jelesül az úgynevezett összeférhetetlenség megszüntetéséről, másféleképpen az Országgyűlésről szóló törvény és a rendőrségi törvény összehangolásáról van szó.
Ezt az indokolást így fogalmazza meg, hogy azért volt erre szükség, hogy a rendőrségi törvényt és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényt szinkronba lehessen hozni.
Tartalmilag arról beszélünk, hogy a rendőrségi törvény azt mondja ki, hogy az országgyűlési képviselő a mandátuma megszűnése után két esztendeig a Független Rendészeti Panasztestületben nem vállalhat tagságot, az Országgyűlésről szóló törvény pedig azt mondja ki, hogy aki mandátummal rendelkezik, az nem vállalhat - ha jól idézem a jogszabályokat. Magyarán, ez a módosítás ezt a kettőesztendős kivárási kényszert megszüntette.
Azt is tudjuk, hogy a Független Rendészeti Panasztestület csökkentett létszámmal működik, tehát fel kell tölteni előbb-utóbb. Ne fogja fel az államtitkár úr se és a képviselőtársaim se úgy fogják föl, mint merő rosszmájúság, amikor azt feltételezem, hogy itt esetlegesen embereknek, mostani képviselőtársaim közül egypárnak készítenek elő helyeket, amikor ezt a harmonizációt létrehozták, mert ezt meg lehetett volna tenni úgy is, hogy nem ilyen értelemben hozom egységbe a két jogszabályt, hanem meghagyom azt a kettőéves kivárási kötelezettséget, és akkor ugyanúgy szinkronban van a két jogszabály; nem, ez került ki.
Tehát óhatatlan, és még egyszer mondom, nem az én velem született rosszmájúságom mondatja, hanem az eddigi tapasztalatok nem teszik kizárttá azt a feltételezést, hogy itt kisebbfajta helycsinálás, fészkelődés történik. Kár ilyen olcsó húzásokkal, megoldásokkal, kísérletekkel egy egyébként jóravaló törvényt - hogy mondjam - gyanússá tenni, és akkor most nagyon finoman fogalmaztam.
Summa summarum, ha ez a kis rondaság nem lenne a dologban, akkor minden szívbaj nélkül és jó lélekkel tudnánk támogatni ezt a javaslatot. Meglátjuk, hogy milyen lesz a végső változat, és akkor el fogjuk dönteni, hogy hogyan fogunk erről voksolni.
Nyilván sokkal lényegesebb az általam elmondottaknál, ez csak ez egy apró jelzés a mostani kormányzat természetrajzát illetően, hogy hogyan kerülhetett a saláták közé ez a férges salátadarab is, de egyébként ha azok a garanciák, amelyek valóban megjelennek a tervezet szövegében, megvalósulnak - és miért ne valósulnának meg, legyünk jóindulatúak -, akkor a tartalmi része, a meghatározó része ennek a javaslatnak részünkről is támogatható.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
