DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! (Zaj. - Az elnök csenget.) Valószínűleg egy kormányváltás azt okozná, hogy megint többen élnének segélyből, mint munkából (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van!), és valószínűleg ezt senki nem akarja ebben az országban. Tehát sok mindent lehet vitatni, itt mindenfajta számokat említett, én is említenék néhányat, de egy biztos: ma többen élnek munkából, mint segélyből, az önök kormányzása idején pedig többen éltek segélyből, mint munkából. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Ez nem igaz!) Úgy gondolom, hogy az nem jó, ha az emberek segélyből élnek munka helyett. Tudom, hogy azt mondja, hogy mennyi jut segélyre (Zaj. - Az elnök csenget.), de azért jut kevesebb, mert azt a politikát visszük, és úgy gondolom, hogy ez helyes, hogy az emberek munkából tudjanak megélni.
Tisztelt Képviselő Úr! Többször említette a 4 milliót. Sehol nincs ilyen szám. (Tóbiás József: De van! KSH-adat!) A szegénységet három különböző mutatóból mérjük. Ha ezt a három különböző mutatót összeadjuk, akkor kapunk 4 milliót. (Dr. Józsa István: A Tárki 4,6-ot mond!) Na most, hadd tegyem hozzá, tisztelt képviselő úr, hogy mondjuk, az egyik mutató azt mondja, hogy a mediánjövedelemtől 60 százalék alattiak száma, ez 1 millió 300 ezer ember. És most a nagy kérdés az, hogy ha Magyarországon 1 millió 300 ezer ember keres kevesebbet, mint a mediánjövedelem vagy az egyszerűség kedvéért az átlagjövedelem 60 százaléka, akkor az-e a megoldás, amit önök javasolnak, hogy akkor adjunk nekik valamilyen pluszpénzt, és akkor nem 60 százalékot keres, hanem 70 százalékot, és egyből csökken 1 millió 300 ezerről, mondjuk, 1 millióra (Göndör István: És nem lesz rezsiproblémájuk!), vagy pedig legyen nekik munkájuk, és tartósan ki tudjanak kerülni a szegénységből.
(9.50)
Az önök politikája az, hogy ilyen helyzeteket különféle segélyek osztogatásával próbálnak megoldani (Tóbiás József: Nem igaz!), a mi politikánk, hogy munkahelyekkel. És a számok azt mutatják, hogy Magyarországon növekszik a munkahelyek száma, 3 millió 980 ezernél tartunk, növekszik a munkahelyek száma, ezt kérem, senki nem vitathatja el. Én még nem láttam olyan uniós vagy OECD- vagy bármilyen külföldi elemzést, amelyik ne azt mondta volna, hogy igen, növekszik a munkahelyek száma. Hozzáteszik nyilvánvalóan, ebben benne van a közfoglalkoztatás is (Tóbiás József: De az nem munkahely, nem állami beruházás.), de az is munka, tegyük hozzá, az is nagyon fontos munka.
Tisztelt Képviselő Úr! Említette a stadionokat, már többször előjött a mai napon. Nagyon fontos alapelve a kormánynak az, hogy ha új beruházást hoz létre, valami új jön létre, azt abból teremti meg ebben az esetben, nem a költségvetésből, hanem egy beruházási alap keretében, amikor valamilyen új bevétele van, akár például az állami vagyon értékesítéséből. Kérem, ez egy alapfilozófia, várjunk egy pillanatra! Nem arról szól a történet, hogy az adóbevételeket miként a költségvetés nagy rendszerében használjuk fel, hanem arról szól a történet, hogy új beruházást hozunk létre, és az új beruházás abból jön létre - és nemcsak stadion, hanem kulturális beruházások is -, ha valami állami vagyon értékesítéséből új pluszbevétele van az államnak. (Tóbiás József: Értékteremtő!) Ez egy nagyon fontos dolog, mert nem elég meghúzni azt, hogy 3 százalék legyen, mondjuk, az államháztartási hiány. Ha valaki figyeli a német költségvetést, lehet az államnak deficitje, ha abból valami új jön létre; valami, vagyontárgy, ami él, ami (Göndör István: Ezt az elmúltnyolcévezőknek tessék mondani!) befektetés.
Ami pedig az egykulcsos adórendszert illeti, sosem értettem, hogy mi az igazságtalan abban, hogyha az állam mindenkitől egyaránt, egyformán, jövedelmének 16 százalékát veszi el. Mi az igazságtalan ebben? (Tóbiás József: Nem ugyanaz a helyzeti indulás!) Mindenkitől, egyformán, jövedelmének 16 százalékát veszi el. Én nem hinném, hogy ez igazságtalan. Ha azt a kérdést fogalmazom meg, hogy ez igazságtalan, akkor valahol a Szocialista Pártnak igazságot kellene osztani. Kérdem én, honnantól emelné meg, 230 ezernél, mondjuk az átlagbérnél? (Dr. Józsa István: 500-tól!) 500-nál? 500 ezernél, az gazdag. Tehát a szocialisták rendelkeznek azzal a bölcsességgel ebben az országban, hogy meg tudják mondani, hogy ki a gazdag; 500-nál. 499 ezer havinál nem, de 500-nál igen. Na, én úgy gondolom, hogy ennél a bátorságnál sokkal egyszerűbb a logika. (Dr. Józsa István: A jó magas áfával…) mindenkinek a jövedelméből 16 százalékot von el az állam.
Tisztelt Képviselő Úr! Azt mondta, hogy a helyzetet, amiben vagyunk, valamilyen kormányváltás tudná megoldani. Én úgy gondolom, hogy azzal a politikával, amit önök űztek, és amit önök terveznek, azzal csak a segélyen élők száma növekedne. Mi azon dolgozunk, hogy (Tóbiás József: Az esélyek növekednének, az esélyek.) a munkából élők száma növekedjen.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
