TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Számomra nagyon sajátságos vita volt, hiszen úgy látom, az ellenzéki képviselőknek fontosabb lett volna, ha nem vitázunk, hanem vitatkozunk, és mindenképpen az államtitkári hozzászólást várták volna el a módosító javaslatok után.
Ha most megengedik, akkor ezt el is fogom kezdeni, úgyhogy Juhász képviselő urat arra kérem, hogy maradjon nyugodtan, mert egy kicsit hosszú lesz a hozzászólásom, mert minden egyes módosító javaslatra részletesen szeretnék válaszolni.
Azonban szeretném elmondani önnek, hogy ezt a vitát már két vita megelőzte, egy általános vita, aminél ön nem tudta megvárni az általános vitára való reagálást. (Juhász Ferenc: Elmondtam, hogy miért. - Az elnök csenget.) Mindegy, el kell olvasni a jegyzőkönyvet, és akkor nem kell újra megnyitni az általános vitát a részletes vitánál.
Staudt képviselő úrnak pedig azt mondom, hogy a módosító javaslatok részletes indoklása, hogy támogatja vagy nem támogatja a kormány, a bizottságokban történik, és azt követően az ajánlásban megtalálhatja a kormány “igen”-jét vagy “nem”-jét, hogy támogatja vagy nem - láthatja. De ha ezt kívánja, hogy én a részletes vitában ezt elmondjam, ám legyen!
T/12615/2. módosító javaslat, MSZP. A módosító javaslat alapján a foglalkoztatottaknak katasztrófavédelmi feladatokra történő igénybevételét lehetővé tevő szabály a törvényjavaslatból kikerülne. A kormány nem támogatja a módosító javaslatot. A javasolt kormányálláspont a következő.
A katasztrófavédelmi törvény jelenleg a közfoglalkoztatásban nem ad lehetőséget arra, hogy a közfoglalkoztató, amennyiben az érdekkörben jelentkező átmeneti feladatnövekedés kezelésére van szükség, rendkívüli munkaidőt rendeljen el. A módosító javaslat indoklásával szemben a rendkívüli munkaidő elrendelése nem abból a célból történik, hogy a közfoglalkoztatottak végezzék el a polgári védelmi szervek helyett a katasztrófavédelmi feladatokat, hanem azért, hogy a közfoglalkoztatóval egyébként jogviszonyban álló humán erőforrás is ésszerűen bevonható legyen az átmenetileg megnövekedett feladatok ellátásába.
E tekintetben a törvényjavaslat közelít mind a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, mind más jogviszonyokra vonatkozó törvények, így például a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szabályaihoz, amelyek ismerik és elismerik ezt az élethelyzetet. A közfoglalkoztatási jogviszonyban - szemben a más törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatási jogviszonyokkal - a rendkívüli munkaidő kivételes jogintézményként, tehát nem általános jelleggel került a törvényjavaslat szerinti szabályozásra.
Az Mt. hatályos szabályai jóval szélesebb körben teszik lehetővé a rendkívüli munkavégzés elrendelését, valamint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást. Az Mt. általános szabályaihoz képest a törvénytervezet szűkebb körben engedi a rendkívüli munkaidő és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lehetőségét. Kizárólag baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében lenne a közfoglalkoztatott rendkívüli munkaidőre vagy más, munkaszerződéstől eltérő munka végzésére kötelezhető.
Sem jogi, sem ésszerűsítési indokok nem támasztják alá, hogy a közpénzekből foglalkoztatott közfoglalkoztatottak ne vegyenek részt olyan rendkívüli, nem várt események megelőzésében, illetőleg elhárításában, amelyek megelőzése és elhárítása minden munkavállaló kötelessége az Mt. általános szabályai szerint.
A bérpótlék számításának alapja - szemben a módosító javaslat szerinti indoklással - nem a nettó közfoglalkoztatotti bér. A bérpótlékok számításának alapja - hasonlóan az Mt. rendelkezéseihez, mely a pótlékok számításánál az alapbért veszi figyelembe - a bruttó közfoglalkoztatási bér, illetve a közfoglalkoztatási garantált bér.
A módosító javaslat olyan jellegű rendelkezéseket is elhagyni javasol, amelyek egyértelműen kedvezőek a közfoglalkoztatottak számára - így a közfoglalkoztatási bér legkésőbbi kifizetési napjának meghatározása -, illetve amelyek a közfoglalkoztatási szerződés kötelező tartalmi elemeinek meghatározásánál az Mt. és a katasztrófavédelmi törvény eltérő fogalomhasználatából származó egységes jogértelmezést és jogalkalmazást szolgálják. Ez volt az 1. módosító javaslat.
(11.40)
T/12615/3. szám. Benyújtója az MSZP. A módosító javaslat alapján a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény úgy módosulna, hogy a továbbiakban semmiféle szabálysértés elkövetése nem eredményezné a közfoglalkoztatásból történő kizárást. Ezzel párhuzamosan a szabálysértési nyilvántartásból történő priorálást lehetővé tévő szabály is kikerülne a törvényjavaslatból. A kormány nem támogatja a módosító javaslatot. Az indoklás: a szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XLI. törvény megalkotásával döntött az Országgyűlés a közfoglalkoztatottak tekintetében azokról a kizárási okokról, amelyek fennállása esetén a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatásból három hónap időtartamra ki kell zárni. A törvényjavaslat célja nem a kizárás jogintézményének megszüntetése, hanem a folyamatban lévő szabálysértési eljárásnak mint kizárási oknak a mellőzése. A szabálysértési törvény törvényjavaslat szerinti módosításával lehetővé válik, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási, fővárosi kerületi hivatala járási munkaügyi kirendeltségei ezen ellenőrzési feladatukkal összefüggésben is közvetlenül hozzáférhessenek a szabálysértési nyilvántartás tankötelezettség megszegésével kapcsolatban elkövetett szabálysértési adataihoz.
E szervek a közérdekű munkavégzéssel összefüggő feladataik ellátása érdekében már rendelkeznek a hozzáférés lehetőségével. E törvényjavaslat e rendelkezésével az adminisztrációs terhek csökkentését és a kirendeltségek munkájának racionalizálását is elősegíti.
A következő a T/12615/4. számú javaslat. Benyújtója: MSZP. A módosító javaslat alapján a törvényjavaslatba bekerülne, hogy az önkéntes tűzoltó-egyesület tagjának a szaktevékenység végzésével kapcsolatosan elmaradt jövedelmének és költségeinek megtérítésére az önkéntes tűzoltó-egyesület alapszabálya az irányadó. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Az indoklás: az önkéntes tűzoltó-egyesület és az egyesület tagja közötti jogviszony egyes kérdéseit az egyesületekre vonatkozó általános szabályok alapján az önkéntes tűzoltó-egyesület alapszabálya szabályozza. A beépíteni kívánt rendelkezés normatív szabályt nem tartalmaz, hiszen csak annyit mond, hogy az alapszabálynak a szaktevékenység végzésével kapcsolatos elmaradt jövedelmének és költségeinek megtérítése kérdéskörére is ki kell térnie, azonban tartalmi kötöttséget nem határoz meg. Így nem jelent többletet ahhoz képest, mint ha erről semmit sem tartalmazna a törvényjavaslat.
T/12615/5. Benyújtója: MSZP. A módosító javaslat értelmében a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról az üzemeltetőnek haladéktalanul tájékoztatni kell a polgármestert és a megyei és helyi védelmi bizottság elnökét, nem csak az iparbiztonsági hatóságot. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Az indoklás a következő. A hatósági tapasztalatok szerint a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek területén bekövetkező üzemzavarok károsító hatásai az esetek túlnyomó részében nem terjednek az üzem határain túl, ezért nem indokolt a polgármester, illetve a megyei védelmi bizottság elnökének azonnali automatikus értesítése. Az üzemzavarok közel 100 százaléka az üzemi védekezési rendszerrel a katasztrófavédelem felügyelete alatt lekezelhető, ezért nem indokolt a védelmi igazgatási rendszer értesítése, működtetése. Amennyiben szükséges, az érintett települések polgármesterét, illetve a védelmi bizottság elnökét a katasztrófavédelem egyéb okból - a védelmi igazgatás aktivizálása - értesíti ebben az esetben az eseményről.
T/12615/6. Benyújtója: MSZP. A módosító javaslat értelmében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományának tagja számára nem általában minden önkéntes tűzoltó-egyesületben lenne összeférhetetlen a vezetői tisztség viselése, hanem csak azon személyek esetében, aki az egyesület feletti szakmai irányítási és felügyeleti jogkört gyakorolja. A kormány nem támogatja a módosító javaslatot. Az indoklás a következő. A törvényjavaslat 8. §-ával megállapított Ttv. 33/A. §-a szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság ellenőrzi az önkéntes tűzoltó-egyesület szakmai tevékenységét. Ha az ellenőrzés során hiányosságot tapasztal, az önkéntes tűzoltó-egyesületet a hiányosságok pótlására hívja el. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az önkéntes tűzoltó-egyesületek részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak.
Az összeférhetetlenség tehát két okból is indokolt: egyfelől a szakmai ellenőrzés, másfelől a finanszírozásban játszott szerep okán. Az informális kapcsolatok miatt ez a kérdés nem feltétlenül munkakörhöz vagy földrajzi helyhez kötött. A törvényjavaslat szerint hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja csak vezető tisztséget nem viselhet az egyesületben. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény 2. § 29. pontja alapján vezető tisztségviselőnek az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének, továbbá - amennyiben az egyesületnek van felügyelő szerve - a felügyelő szerv elnöke és tagja minősül. Mivel a tagság nem kizárt, ezért a Ttv. új 33/B. §-ának (1) bekezdése alapján szaktevékenységet végző tag lehet az egyesületnél a hivatásos állományú személy is.
T/12615/7. Benyújtója: MSZP. Ez két részre tagolódik. Az első: a módosító javaslat értelmében az önkéntesen segítséget nyújtó személyek, az önkéntesen közreműködő társadalmi és karitatív szervezetek részt vehetnek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában, beleértve a védekezési feladatok ellátását is. A második része: a módosító javaslat értelmében a védekezési feladatokba nemcsak a szakmailag megfelelőnek minősített önkéntes mentőszervezet lenne bevonható, hanem mind. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Az indoklás a következő. A módosító javaslat első pontja elfogadható, tartalmilag megegyezik a T/12615/11. számú - támogatni javasolt - módosító javaslat 1. pontjával. Amennyiben azonban a védekezési feladatokba nemcsak a szakmailag megfelelőnek minősített önkéntes mentőszervezet lenne bevonható, hanem mind, abban az esetben a törvényjavaslatban szabályozott minősítési eljárás veszítené el az értelmét. A minősítési eljárás funkciója ugyanis éppen az, hogy a védekezés esetenként nem veszélytelen feladataiba csak olyan szervezetek kerüljenek bevonásra, amelyek valamilyen speciális szakismeretük révén a védekezést nem hátráltatják, hanem elősegítik.
T/12615/8. Benyújtója: MSZP. A módosító javaslat értelmében a tűzoltóőrs elnevezés nem változna katasztrófavédelmi őrsre. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Indoklás a következő: az elnevezés megváltoztatása, a gyűjtőfogalom használata a katasztrófavédelmi szervezetrendszer kibővült feladatrendszerére tekintettel indokolt. A katasztrófavédelmi őrs nemcsak tűzvédelmi, hanem egyéb feladatokat is ellát, például lakosságvédelem.
T/12615/9. A módosító javaslat alapján a törvényjavaslatba - szintén az MSZP nyújtotta be - bekerülne, hogy a közreműködő tűzoltó-egyesület a működés, fenntartás, valamint a létesítés és a felújítás költségeihez pályázatot nyújthat be a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztériumhoz. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Indoklás: a törvényjavaslat 8. §-ával megállapított Ttv. 33/A. § (2) bekezdése szerint, melyet a módosító javaslat a szövegből elhagyna, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az önkéntes tűzoltó-egyesületek részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak. A módosító javaslat elfogadása esetén a beavatkozó tűzoltó-egyesület finanszírozására a szövegben nem maradna rendelkezés, holott a törvényjavaslat egyik célja éppen a beavatkozó tűzoltó-egyesületek helyzetbe hozása.
(11.50)
A hivatásos katasztrófavédelmi szerv bevonása a pályázati rendszerbe azért indokolt, mert az önkéntes tűzoltó-egyesület felett gyakorolt szakmai felügyelet okán ennél a szervnél áll rendelkezésre az a szaktudás és helyismeret, amely a pályázat elbírálásához szükséges.
T/12615/10. Benyújtója: MSZP. A módosító javaslat miniszteri rendeleti szintre utalná a beavatkozó önkéntes tűzoltó-egyesületeknél kötendő megállapodás szakmai feltételeit, a törvényjavaslat szerint e feltételek megállapítása az OKF főigazgatójának hatásköre. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Indokolás: a szükséges szakmai ismeretekkel a BM OKF rendelkezik, indokolt, hogy ezek a feladatok a BM OKF főigazgatójának hatáskörében maradjanak. Mivel az önkéntes tűzoltó-egyesületeknek a tűz elleni védekezésben viselt szerepe a megkötött megállapodások függvényében területileg eltérhet, ezért nem szükséges, hogy e szakmai mérlegelést igénylő feltételek jogszabályban jelenjenek meg. A tűzvédelem ugyanis a Ttv. alapján állami feladat, a beavatkozó önkéntes tűzoltó-egyesülettel kötött megállapodások az állam - illetve a tűzvédelmi szervezetrendszert is magába foglaló hivatásos katasztrófavédelmi szerv - feladat ellátásáért viselt felelősségét nem érintik.
T/12615/11. A fideszes Farkas Zoltán nyújtotta be, amelyet a kormány támogat, ezért ezt külön nem szeretném ismertetni, mert erről a vitában nem esett szó.
T/12615/12. Benyújtója: Bertha Szilvia és Staudt Gábor, Jobbik. Lényege: a módosító javaslat alapján a jelzésfogadó a tűzjelzés esetén nem rögzíthetné a bejelentéskor használt telefonszámhoz tartozó előfizető nevét, címét, mert a módosító javaslat alapján ezt a bejelentőtől kérni stresszhelyzetben indokolatlan. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Indoklása a következő. A módosító javaslat nem megalapozott. A törvényjavaslat e pontja - 4. §, Ttv. 10/A. § - nem a bejelentő kötelezettségét határozza meg, hanem adatkezelési felhatalmazást tartalmaz. A szó szerinti normaszöveg alapján “a tűzjelzés fogadásakor - a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében - a jelzésfogadó a tudomására jutott vagy a bejelentő által közölt alábbi adatokat rögzíti.” Tehát megismétlem: a tudomására jutott vagy a bejelentő által közölt adatokat rögzíti. A bejelentőnek ezt az információt nem kötelessége közölni, ugyanakkor a rendelkezés - az ESR 112 projekttel összhangban - azért kell, hogy a jelzésfogadó ezt az információt beszerezhesse. Tehát nem kötelező a törvény értelmében.
T/12615/13. Benyújtója: Jobbik. A módosító javaslat lényege: a módosító javaslat értelmében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományának tagja számára nem általában minden önkéntes tűzoltó-egyesületben lenne összeférhetetlen a vezető tisztség viselése, hanem csak a szolgálati helye szerinti tűzoltó-egyesületek esetében. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Indoklása a következő. A törvényjavaslat 8. §-ával megállapított Ttv. 33/A. §-a szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság ellenőrzi az önkéntes tűzoltó-egyesület szakmai tevékenységét. Ugyanaz, mint az előbb. Ha az ellenőrzés során hiányosságot tapasztal, az önkéntes tűzoltó-egyesületet a hiányosságok pótlására hívja fel. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az önkéntes tűzoltó-egyesületek részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak. Az összeférhetetlenség tehát két okból is indokolt, egyfelől a szakmai ellenőrzés, másfelől a finanszírozásban játszott szerep okán. Az informális kapcsolatok miatt ez a kérdés nem feltétlenül munkakörhöz vagy földrajzi helyhez kötött. A többi részét nem ismétlem meg.
T/12615/14. Dr. Szél Bernadett, LMP. A módosító javaslat lényege, amely két részből áll, a következő. A módosító javaslat értelmében a törvényjavaslat kimondaná, hogy a hivatásos tűzoltósággal megállapodást kötő közreműködő tűzoltó-egyesület részére az általuk végzett feladattal arányos költségfedezetet a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter az erre a célra rendelkezésre álló költségvetési keret mértékéig biztosítja. A módosító javaslat második része: a módosító javaslat értelmében a törvényjavaslat 11. §-ából elhagyásra kerülne, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az önkormányzati tűzoltóság részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak. A módosítások indoka, hogy a tűzoltás és tűzmegelőzés eredendően közösségi, önkormányzati teendő, melynek finanszírozásához normatív támogatás szükséges. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Az indoklás a következő. A közreműködő tűzoltó-egyesület részére normatív támogatást megállapítani nem indokolt, mert a közreműködő egyesület csak részt vesz a feladatok ellátásában, önálló jogosítványokat nem gyakorol. A beavatkozó, tehát szakfeladatot önállóan ellátó önkéntes tűzoltó-egyesület számára a feladat ellátásának finanszírozása az együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint alakul, illetve a Ttv. tervezett új 33/A. § (2) bekezdése szerint pályázati rendszerben és egyedi támogatással is forrásokhoz juthat.
A 2. rész indoklása: a törvényjavaslat 11. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati tűzoltóság - amely nem egyezik meg az önkéntes tűzoltó-egyesülettel - normatív támogatáshoz jut az általa elvégzett feladattal arányosan. Ehhez képest többlet, hogy az önkormányzati tűzoltóság a 11. § (2) bekezdésére figyelemmel pályázati rendszerben és egyedi támogatással is forrásokhoz juthat. E rendelkezés elhagyása éppen hogy csökkentené az önkormányzati tűzoltóság forrásait, azaz a módosító javaslat indoklásában jelzett célokkal lenne ellentétes. Ezért nem támogatja a kormány.
Végezetül a T/12615/15. módosító javaslat, benyújtója dr. Szél Bernadett, LMP. Lényege: a módosító javaslat alapján a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény úgy módosulna, hogy a továbbiakban semmiféle szabálysértés elkövetése nem eredményezné a közfoglalkoztatásból történő kizárást. Ez is már egyszer be volt nyújtva, a kormány nem támogatja. Az indoklása a következő. A szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XLI. törvény megalkotásával döntött az Országgyűlés a közfoglalkoztatottak tekintetében azokról a kizárási okokról, amelyek fennállása esetén a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatásból három hónap időtartamra ki kell zárni. A törvényjavaslat célja nem a kizárás jogintézményének megszüntetése, hanem a folyamatban lévő szabálysértési eljárásnak mint kizárási oknak a mellőzése.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon bízom benne, hogy a módosító javaslatok indoklása, hogy a kormány miért támogatja vagy miért nem támogatja, elegendő lesz most már az ellenzéki képviselőknek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
