CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tényleg csak nagyon röviden szeretnék reagálni, hiszen az látszik és érzékelhető volt, és szeretném is megköszönni minden frakciónak, hogy alapvetően - ha szabad így fogalmazni - egy húron pendülünk, nagy az egyetértés. Mindenki egyetért azzal, hogy az ágazat stratégiai jelentőségű, ahogy ezt az expozémban is elmondtam. A mezőgazdasági kibocsátáson belül 8-10 százalék körül mozog az ágazat jelentősége. Magyarország igazából egy vetőmag-nagyhatalom, és valóban, ahogy Sáringer képviselő úr is mondta, nagyon komoly kereslet mutatkozik külföldön is a jó minőségű magyar vetőmag iránt, s nemcsak azért, mert jó minőségű, hanem azért is, mert GMO-mentes, ami külön értéke.
Én magam a Tápiómentének vagyok az országgyűlési képviselője már 1998 óta. Az Agrobotanikai Intézet is megemlítésre került, aminek most már NÖDIK a neve, de a környéken, Tápiószelén és a Tápió mentén mindenki csak Agrobotanikának hívja. Ez a világ hetedik legnagyobb génbankja, ezért valóban egy olyan érték, ami tulajdonképpen nemzeti kincsünk.
Amire szeretnék reagálni, az gyakorlatilag az, hogy többen is érintették a témát, hogy a kifüggesztés jó megoldás-e vagy sem, meg hogy a határidők, a határnapok jók-e vagy sem. Mi nyitottak vagyunk, tehát ha lesz módosítási javaslat ezzel kapcsolatban, azt meg fogjuk fontolni, hogy a jegyzőnek kéne ezt ellenőrizni, vagy minden termelőt ki kéne értesíteni. Én is termeltem kukorica-vetőmagot, így tudom, az életben ez úgy működik, hogy a vetőmagtermelő elemi érdeke az, hogy értesítsen minden izolációs védőtávolságon belüli termelőt, mert ő nagyobb értéket állít elő 1 hektárra, 1 holdra vagy nem tudom mire, négyzetméterre vetítve, és nem az az érdeke, hogy majd utólag megnyerjen egy pert vagy kártérítést kapjon, hanem az, hogy ezt az értéket elő tudja állítani. Nyilván, aki nagyobb területen gazdálkodik, annak több szomszédja vagy izolációs távolságon belüli földhasználója van, mint aki kisebb területen, ám ezt nyilván le lehet szabályozni törvényben vagy egyéb jogszabályban. De mondom, az élet azt diktálja, hogy keresse meg, mert nemcsak faluhelyen, hanem mindenhol, ahol mezőgazdasági termelési folyik, milyen termelő az, akár vetőmagtermelő, akár más növénytermelő, aki nem ismeri a szomszédjait, a környező földhasználókat. Ez nem életszerű, a gyakorlatban ez nem így működik. Úgy gondolom tehát, hogy ez a dolog valóban kezelhető.
S még annyit: lehet, hogy Lengyel Szilvia tudatosan említette - vagy nem tudatosan, mindegy -, nemcsak cégek termelnek vetőmagot, hanem magánszemélyek is. És fordítva is igaz a dolog, hogy ki veszélyeztet kit. Én úgy gondolom, hogy ezt a dolgot helyre lehet tenni, mint ahogy a földtörvényben is próbáltuk, próbáljuk. Majd most jön be év végéig még a feles földtörvény, ebben majd meg kell fogalmaznunk precízen, hogy ki a vetőmagtermelő, vagy ki számít vetőmagtermelőnek.
Szintén Lengyel Szilviára visszautalva: a tájfajták és az oltalmi díjak kapcsán nyitott kapukat dönget. Ezt a dolgot a Vidékfejlesztési Minisztérium is fontosnak tartja, csak ezt nem ebben a jogszabályban kell kezelni, más jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre.
Még egyszer szeretném megköszönni mindenkinek a támogatását. A módosító javaslatokat természetesen meg fogjuk majd beszélni, meg fogjuk majd vitatni a részletes vita során.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
