SÁRINGER-KENYERES TAMÁS
SÁRINGER-KENYERES TAMÁS
SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Én is csak megismételni tudom ezeket a dicsérő szavakat az előterjesztéssel kapcsolatban, illetve néhány dologra szeretnék kitérni.
A földtörvény kapcsán már szóba került egyszer a vetőmag-előállításnak a kérdése, akkor gondoltunk erre, hogy azoknak, akik arra adják a fejüket ma Magyarországon, hogy ezzel foglalkoznak, térben és valóban szerkezetében is a gazdálkodásukat úgy kell alakítani, hogy ezeket a különböző védőtávolságokat be tudják tartani. Ezért a földtörvény megemlíti azt, hogy nekik a földterületük, ha ilyen célt vállalnak, 1800 hektár lehet a jelenlegi előírások szerint és értelmében.
Mivel gyakorló mezőgazdászként is én foglalkoztam vetőmag-előállítással, ezt a bizottsági ülésen elmondtam, de a többieknek is szeretném elmondani, azonkívül, amit az államtitkár úr elmondott, hogy rendkívül jól jövedelmező dolog a vetőmagokkal, szaporítóanyagokkal foglalkozni, én elsősorban a szántóföldi vetőmagok előállításával kapcsolatban rendelkezem mélyebb ismeretekkel. Kétségkívül így van, hogy a jövedelmezőséget nemcsak a gazdálkodónak, hanem a környezetének is sok esetben biztosítja, részben azért, mert munkaigényes, gondolok itt most a hibrid kukoricavetőmag-előállításra, és ez tud az adott térségben vagy az adott település környezetében időszakos pluszmunkákat biztosítani, a családoknak kiegészítő jövedelmet, illetve a vállalkozónak és a vállalkozásának.
Tehát ha megéri ezzel foglalkozni ma Magyarországon, akkor elemi kötelességünk, hogy a törvényi hátterét is megteremtsük annak, hogy ezt a megfelelő szigorú feltételek mellett és a kölcsönösség, tehát a gazdálkodók egymás közötti kölcsönössége alapján meg tudják valósítani. Ezért kitűnőnek tartom ezeket a szabályokat, amelyek itt le vannak rögzítve, illetve szigorítják azt, hogy nemcsak a vetőmagtermelőnek, hanem a környezetükben termelőknek is hogyan kell ebben a szituációban viselkedniük, vagyis mit kell tudomásul venni és mit nem.
Magával az információközléssel kapcsolatban, hogy az adott térségben vetőmag-előállítás folyik, én is látok egy bizonyos bizonytalanságot, de a megoldásra igazi javaslatot én magamban nem érzek, hogy meg tudnám mondani, hogy hogyan lehetne úgy a környező, tehát a szomszéd gazdálkodókat kiértesíteni, vagy úgy rendezni ezt, hogy ez biztosan ne okozzon kárt. Ugyanis ha valaki vetőmag-előállítással foglalkozik, én ezt a gyakorlatból tudom, tehát azt mondom, amit tapasztaltam, ha egy adott hektáron meghaladja az idegen porzócímereknek a száma, százalékos aránya, akkor az egészet ki kell silózni az adott területen, nem lehet szaporítani.
(12.50)
Óriási veszteség keletkezik, és arról nem is beszélek, hogy mindez egy viszonylag kis hiba miatt, viszonylag, mondom, hogy kis hiba, egy kis idegen kukoricaparcella, teljesen jó szándékúan vetettről van szó, tehát itt valahol meg kellene találni azt a szigorúságot, ami például a méhészek irányában fennáll abban a helyzetben, amikor a mezőgazdasági repülés, mondjuk, rovarirtó szerrel történik az adott térségben. Nem azt mondom, hogy biztosan ez a legjobb megoldás, de talán jó ötlet, mert a jegyző kiértesíti, hiszen ő birtokában van minden olyan információnak, ami szükséges ahhoz, hogy az adott körzetben kik azok, akik még mezőgazdasággal, illetve növénytermesztéssel foglalkoznak. Tehát itt érzek egy bizonytalanságot, nem állítom, hogy a legjobb megoldást javasolom, de lehet, hogy itt kellene valamit tenni a kifüggesztésen túl is.
Elhangzott, hogy esetleg írásban maga a gazdálkodó értesítse. Nincs is ezzel nekem semmi gondom, valóban lehetősége van, attól függ, mennyi a szomszéd. Lehet az a több száztól egy-kettőig terjedő. Valóban, a megfelelő haszon mellett telne is arra, hogy postázzon, ha ez úgy működik, tehát ez is lehet egy jó megoldás, kétségkívül támogatható, de egy pici szigorítást érzek ott, hogy azt nem ártana, tehát ne csak az legyen, hogy ugye tudjuk azt, hogy a törvény nem ismerete nem mentesít a következmények alól, tehát ha valaki nem olvassa el ezt a hirdetményt, és mégis kukoricát termeszt, utána perre mennek, akkor azt nyilván el fogja veszteni, mert le van írva a kötelezettség, de azt a kárt már senki nem tudja megtéríteni a gazdálkodónak, a vetőmag-előállítónak, ami ott bekövetkezett. Nem akarom a mondandómat hosszú lére engedni.
Visszatérnék még arra, hogy Magyarország az előző évtizedekben is, azt hiszem, a vetőmag-előállításban kiváló teljesítményt nyújtott. Magyarország olyan kukorica, búza, egyéb kalászosok és a szaporítóanyag szempontjából is olyan jó fajtákat tudott előállítani, ami az adott termőkörzetnek, ennek a Kárpát-medencének kitűnően megfeleltek, majd azután ez a martonvásári, a szegedi, a debreceni, kompolti, itt sorolni lehet a különböző fajtákat, ahol ilyen előállítás volt, e mögött komoly szellemi termék, kutatóbázis is volt vagy van, kutatóbázisok dolgoztak, illetve a szaporítóanyag-előállításban is ezek még akkoriban államilag tulajdonolt cégekben történtek, gondolok itt Martonvásárra, a GK Szegedre és a többiekre. Most, amikor megindult a verseny, akkor azt tudom mondani, hogy a magyar piacokról - tehát a hazai piacokról beszélek -, a hazai piacokról a külföldről behozott, részben nyugat-európai, másrészt az Egyesült Államokból érkező vetőmagok úgy nagyjából lesöpörték ezt a piacot. Például csak megint kiemelek egyet. A kukorica esetében - azt hiszem, mindenki tudja, hogy ez igaz - annyira kis piaci részesedése van a magyar fajtáknak, ami nem méltó ezekhez a fajtákhoz, ezek sokkal többet tudnak, vagy sokkal többet érnek, mint amekkora a jelenleg termelt területük. Azt hozzáteszem, hogy a régi szocialista országok - jelenleg darabokban vagy hogyan vannak - még most is vásárolják a vetőmagfajtákat.
Ha jók az információk, nyilván az államtitkár úr meg tud ebben erősíteni, de a keleti piacok a hazai vetőmagnak még ma is jó piacai. Úgy látszik, jobban értékelik a miáltalunk előállított fajtákat és szelektált tulajdonságokat, mint amennyire saját magunk tudjuk. Nyilván ebben ár, promóció, sok minden részt vesz, hogy miért alakult így a magyar piac. Nekem az a meglátásom, hogy erősíteni kellene a hazai vetőmag-előállítást, ahogy ez a törvény is ezt lehetővé teszi, és a termelőket is abba az irányba kellene fordítani, hogy itthon biztos, hogy nem GMO-szennyezett, tehát ez a szegmens kiesik, és a hazai klimatikus tényezőknek megfelelő fajták vannak nemesítve, illetve szaporítóanyagok vannak előállítva, tehát érdemes ezeket a növényeket termeszteni. Még mindig egy kis gyakorlati tapasztalat. Nem tudom, valaki ismeri-e azt a fajtát, hogy “Gazda”, ez volt a neve magának a fajtának, egy martonvásári fajta, az akkor is termett, ha esett, ha nem esett, akkor is termett. Az egyéb… Nem akarom mondani a külföldi cégek nevét, azoknál megvolt, hogy ha esett az eső, akkor hozták azt a tényleg óriási mennyiséget, de ha valamelyik feltétel nem felelt meg neki, akár csapadék, akár a hűvösebb időjárás, akkor már lényeges esést mutatott a termésátlagban. Ezzel csak azt próbáltam érzékeltetni, hogy a magyar fajták stabilabban ide, ebbe a környezetbe lettek nemesítve, mint a külföldről behozott fajták. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a külföldi vetőmag-előállító cégek is Magyarországon szívesen állítanak elő saját vetőmagot, tehát a külföldi cégekről beszélünk most, azok is hoznak ide Magyarországra, pont a GMO-biztonság miatt van lehetőségük ezt itt nálunk is megtenni.
A kifüggesztésről beszéltem, a földtörvényről elmondtam, hogy valószínű, hogy ez így tudja biztosítani majd a lehetőséget. Magában a mezőgazdasági bizottságban az ott elhangzó vitában is mindenkinek az volt a véleménye, hogy egy kitűnően előkészített anyagot kaptunk a kezünkbe, és olvashattuk, mindenki azt mondta, hogy ezt igazán támogatni lehet. Ez itt is látszik, hiszen nincs is vita a különböző felek között, már a pártok között, hogy ez hogyan lehet, így a Kereszténydemokrata Néppárt nevében én is azt kérem mindenkitől, hogy támogassa majd ezt a törvényjavaslatot. Sajnos szocialista képviselőtársaim nem hallhatják a kérést, mert nincsenek itt, de ennek ellenére majd biztosan meg tudják valahonnét, hogy itt egyetértés alakult ki.
Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.) Bocsánat, ott ül fent! (Derültség.)
