DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Tehát az új nemzetbiztonsági törvény szigorította azokat a kritériumokat, amelyek a magyar országgyűlési képviselők szempontjából fennállnak.
Jól tudjuk - és visszautalnék rá -, jobbikos képviselők és saját személyes példámon keresztül tanulhattuk meg, hogy milyen az, ha egy hatóság beleszól abba, hogy megválasztott országgyűlési képviselők esetén mely, egyébként nyilvános, a megválasztásukhoz vezető törvényes körülményeket minősítenek nemzetbiztonsági kockázattá. Ez egy olyan abszurd út, amin nem célszerű elindulni, vagy ha már elindultak bizonyos szervek, akkor vissza kellene erről fordulni.
Sajnálatos, hogy még az MSZP-kormányzat regnálása alatt elindult jobbikos nemzetbiztonsági átvilágítások kapcsán, mondhatni, az MSZP megrendelésére vagy MSZP-s politikusok sajtóban is megjelent felhívására jobbikos parlamenti képviselőket lehetett abszurd vádakkal a hivatal által kockázatnak minősíteni, és ezután sajnos ezt a politikai folyamatot és a politikai tétlenséget a Fidesz-kormányzat döntései is továbbvitték. Tehát nagyon jól tudjuk, hogy milyen az, ha a politika bele kíván szólni egy megválasztott, akár a Magyar Országgyűlésbe vagy az Európai Parlamentbe megválasztott képviselőnek a felhatalmazásába és az ő politikai tevékenységének a minősítésébe. Ez elfogadhatatlan, és demokráciákban nem járható út.
Ezért örülünk neki, hogy legalább az európai parlamenti képviselők kapcsán ez a rendszer egyértelművé válik, és egyértelműen kimondásra kerül, hogy ha valakit megválasztanak az Európai Parlament tagjának, akkor a magyar nemzeti jog alapján - ahogy elmondtam - csak annyi teendő van, hogy a Nemzeti Biztonsági Felügyelet kiadja az Európai Parlament elnökének azt a felhasználói engedélyt, amelyik alapján ő az Európai Parlamentben hozzáférhet a megfelelő dokumentumokhoz.
Hozzáteszem, és ez egy újabb kérdéskör lehet, hogy azoknak az adatoknak a köre - de ez már európai uniós jogalkotási kérdés -, jó lenne, ha minél szélesebb lenne, amelyekhez az Európai Parlament képviselői hozzáférnek, és nagyon jó lenne, ha ez a hozzáférés az egyéb adminisztratív eszközökkel nem lenne ellehetetleníthető. Hiszen ha ez így lesz, ahogy akár az sok esetben - és megint csak a magyar, rossz példát tudom említeni - megesik akár Magyarországon is a nemzetbiztonsági bizottság kapcsán... - ahol elméletileg a bizottságnak megvannak a hatáskörei és a jogkörei, hogy betekinthessen bizonyos adatokba, de ezt sokszor csak a bizottság tudja gyakorolni, az adott képviselő már jóval nehezebben, illetőleg tökéletesen tudjuk, hogy a névleges jogok sokszor nem jelentenek semmit, ha mögötte nincsenek szervezeti garanciák, és nem kontrollálható az, hogy mely adatokat adnak ki az adott minősítő hatóságok, és melyek azok, amelyeket nem.
Tehát illene példát venni a Magyar Országgyűlésnek is erről a gyakorlatról, amit most egyébként itt közösen megpróbálunk bevezetni, és a jövőben akár a magyar nemzetbiztonsági törvényt és a minősített adatoknak a rendszerét át kellene gondolni. Úgy gondolom, hogy ha valakit megválasztanak akár a Magyar Országgyűlésbe, akár az Európai Parlamentbe, bír azzal a legitimációval, hogy bizonyos minősített adatokhoz hozzáférése legyen. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy határozott szankciókkal ne bírna akár a büntetőjog arra az esetre, ha ő ezeket a szabályokat megszegi. Tehát bizony ellenőrizni kell ezeket a felhasználásokat, nem szabad engedni, hogy ezek a felhasználások külföldi befolyás vagy akár magyar befolyás kapcsán olyan szervezetekhez kerüljenek, amelyek erre nem jogosultak.
De ameddig a nép által, az emberek által megválasztott képviselők betartják a szabályokat, és az egyébként számukra is irányadó bűncselekményeket nem követik el a minősített adatok viszonylatában, addig korlátlanul és minden korlátozás nélkül hozzá kell hogy férjenek. Ahogy most ezt a lépést megtettük az Európai Parlament felé, ugyanúgy szeretnénk, ha a Magyar Országgyűlésben is ez minta lehetne.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
