DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Lehet Más a Politika minden olyan intézkedést tud támogatni, ami a megalapozott és a tényadatokon alapuló foglalkoztatáspolitikai döntéshozatal irányába tudja előremozdítani a törvényhozást, és azzal is messzemenőkig egyetértünk, hogy minden intézkedés előtt szükséges hatásvizsgálatot végezni, pontosan azért, hogy lássuk, milyen foglalkoztatási hatása van egy-egy lépésnek. Az, hogy ez eddig nem így történt, egyrészt kőkeményen az Orbán-kormány felelőssége, másrészt pedig ez is arra utal, hogy itt a kormánynak kőkemény restanciája van. Egész egyszerűen maga a foglalkoztatáspolitika felfogása, ahogy a kormány látja, jár tévúton.
Azt látjuk, hogy ez a törvény az egyik oldalról világosan értelmezhető úgy is, mint egyfajta beismerő vallomás a kormány részéről. Konkrétan azt látjuk, hogy a módosítások elviekben lehetőséget adnának a kormánynak arra, hogy a munkaerő-piaci folyamatokat megfigyeljék, alaposan mérlegeljék, és ezáltal a saját foglalkoztatáspolitikai intézkedéseik mérésére egy alkalmas mutatószámot dolgozzanak ki. Azt írták az indoklásban, hogy a jelenleg alkalmazott többmutatós széttagolt rendszer egyszerűen nem alkalmas arra, hogy teljes képet adjon a kormányzati célkitűzések teljesítéséről. Azt írják, hogy nem alkalmas, mert a két adatforrás, a munkaerő-felmérés és az intézményi statisztika eltérő képet ad a foglalkoztatásról. Ez elég furcsa hozzáállás, már csak azért is, mert teljesen szükségszerű az, hogy ez a két adatgyűjtés egyszerre működjön és egyszerre jelen legyen a mérésekben és a különböző következtetések levonásában. Inkább az az érdekes, hogy a kormány egész egyszerűen nem vonja le azokat a következtetéseket, amelyek egyértelműen látszanak abból, amilyen tendenciát ezek az adatsorok leírnak. Egész egyszerűen nem foglalkoznak azzal, hogy évekkel ezelőtt, amikor kormányra kerültek, ez a két adatsort szétnyílt. Nem azzal foglalkoznak, hogy mi ennek az eltérésnek az oka, hanem megpróbálják elmagyarázni azt, hogy rosszak a statisztikák. Ez valami egészen elképesztő!
Az is érdekes, hogy miért pont három évvel a kormányra kerülésük után jut eszükbe ez a felvetés. Egész egyszerűen a választások előtt vagyunk nem sokkal. Ilyenkor az ember azért valóban nagyon alaposan megnézi, ha kormányoldalról valamilyenfajta új mutatót akarnak bevezetni. Én is szkepszissel figyelem, azért is, mert - emlékszem - az idén január 1-jén sajtótájékoztatót tartottak arról, hogy önöknek mekkora sikereik vannak a foglalkoztatásban. Azóta rendszeresen különböző fideszes szóvivők állnak ki és számolnak be arról, hogy Magyarországnak mennyire kellene örülnie és az embereknek is mennyire kellene örülniük, hogy itt milyen jó a helyzet. Ez azért is elképesztő, mert azt minden egyes magyar ember érzi, hogy számára a munkaerőpiacon milyen körülmények vannak. És itt lehet mondani az új munka törvénykönyvét, lehet mondani a közfoglalkoztatást, lehet itt sok mindenről beszélni, de az világosan látszik, hogy önök egy teljesen más párhuzamos valóságban élnek ezzel kapcsolatban.
Önök szerint az intézményi statisztikát nem érdemes nézni. Azt mondják, hogy ezt azért nem érdemes nézni, mert ez a munkajövedelem megfigyelésére irányul, és az adatfelvételben a létszám megfigyelésére csak azért kerül sor, mert ez az átlagbérszámításhoz nélkülözhetetlen. Az idén év elején, ha jól emlékszem, vagy körülbelül fél évvel ezelőtt a KSH ki is vette egy idő után a kereseti statisztika szöveges értékeléséből az alkalmazásban állók számára vonatkozó adatokat, holott korábban az mindig is a része volt. Hát nem baj, azért ezt meg lehet találni. Nyilvánvalóan tévedésben van a kormány, amikor ezt mondja. Az intézményi statisztika pont azt mutatja, hogy a stabilabb munkahelyeken hány ember dolgozik ebben az országban.
A munkaerő-felmérésben viszont azt a kérdést teszik fel az embereknek, hogy az elmúlt héten végzett-e legalább egy óra jövedelemszerző tevékenységet. Ebben minden benne van, benne van a fehérmunka, a feketemunka, minden. Sok esetben a külföldi munka is benne van. Hogy mondhatják azt, hogy az intézményi statisztikát nem érdemes nézni? Ez teljesen érthetetlen! Egész egyszerűen azt látjuk, hogy a MEF-adatokat, tehát a munkaerő-felvétel adatait tekintették úgymond egy megkérdőjelezhetetlen adatforrásnak, más mutatókról nem is voltak hajlandók tudomást venni, és ezeket az adatokat is teljesen félreértelmezték, egyfajta fideszes mázzal öntötték le, aminek az volt a célja, hogy egyszerűen eltakarja az emberek szeme elől a valóságot. De nem baj, mert azért nagyon sok ember - én is tanúsíthatom - világosan látja, hogy mi folyik ebben az országban.
Azt is látjuk, hogy amikor egész egyszerűen minden más, a gazdasági helyzetről szóló adat tragikus képet fest a magyar gazdaságról, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között egy munkaerőpiac nem is szárnyalhat. Gazdasági recesszióról van szó, a versenyszféra munkahelyteremtő képessége nulla, alig jöttek létre a piacon új munkahelyek - tehát nem a támogatott, hanem piaci munkahelyek -, a beruházási ráta történelmi mélypontra jutott. Gyakorlatilag azt látjuk, hogy a magyar vállalkozások nem tudnak fejleszteni, nem tudnak beruházni, és a kkv-szektor is kifejezetten gyengélkedik, holott a magyar munkavállalók 70 százaléka ott dolgozik. Ezért is furcsa az, hogy ilyen helyzetben győzedelmi jelentéseket olvashatunk az NGM részéről. Még emlékszünk arra, amikor Matolcsy György a foglalkoztatási válság kellős közepén egy gyökeres foglalkoztatási fordulatról vizionált. Én magam is ott voltam azon a bizottsági ülésen, amikor odáig ragadtatta magát, hogy 2020-ra már teljes foglalkoztatottságot prognosztizált Magyarországra.
Mi is számtalanszor elmondtuk, és független szakértők is számtalanszor elmondták, leírták, hogy azért festhet ilyen pozitív képet a felmérés a foglalkoztatásról, tehát konkrétan a munkaerő-felvétel, mert egész egyszerűen a megnövekedett gazdasági migráció adatait is tartalmazza, vagyis azoknak az embereknek egy része is benne van, akik ezt az országot elhagyják, mert itthon már nincs nekik semmilyen megélhetésük. Elképesztő, hogy önök ezeket az embereket is, akik tényleg az utolsó próbálkozásként elhagyják az országot, hogy valahol máshol keressék meg a betevőt, felhasználják arra, hogy a statisztikájukat magyarázzák velük.
(15.30)
Azt is látjuk, és ez is nemrég történt, hogy a KSH kiadott egy elemzést, ami konkrétan leírta, hogy a foglalkoztatás bővüléséből mi mennyit magyaráz. Azt írták le a szakemberek, hogy 2012-ben volt egy 66 ezres növekedés, ennek a fele közmunka, a harmada pedig a külföldön dolgozóknak a növekvő száma, és azt is leírták, hogy a közmunka és a migráció hatása tovább erősödik. Azt írták, hogy a második negyedévben 20 százalékkal nőtt a külföldön dolgozók száma, és a közmunka is rekordszámokat produkált. Tehát egész egyszerűen nyári időszak volt, ilyen magas számok soha nem voltak még Magyarországon, mint idén nyáron, és az is láthatóvá vált ebből a felmérésből, hogy a hazai vállalkozások sem tavaly, sem idén nem tudtak érdemben hozzájárulni a foglalkoztatás bővüléséhez. Azt figyeltük meg, és az vált láthatóvá, hogy amióta ezek az adatok napvilágra kerültek, azóta azért önök is visszavettek a kommunikációból. Itt volt az, hogy Czomba államtitkár úr is elismerte, hogy a versenyszféra érdeme a foglalkoztatásbővülésben elég csekély. Tényleg sajnálatos az, hogy három év után tudunk erről beszélni, miután idén gyakorlatilag már újévtől fogva folyamatosan kapjuk a győzedelmi propagandát önöktől.
Ez a törvényjavaslat, amivel itt teljesen hirtelen és váratlanul előjöttek, és nagyon kevés időt hagytak az ellenzéknek arra, hogy alaposan átvizsgálja, de ezt már nem is mondom, mert ezt már megszoktuk önöktől, egyfajta beismerő vallomásként teljesen felfogható. Egész egyszerűen önök ezek után, hogy mindezt a győzedelmi propagandát lefolytatták, és a számokat az önök kénye-kedvére értelmezték, bejelentették, hogy egész egyszerűen nincs egy olyan foglalkoztatási mutatószám, amivel megbízhatóan lehet nézni a folyamatokat. Akkor eddig miről beszéltek? Nem is értem.
Nézzék, én azzal egyet tudok érteni, hogy olyan mutatószámokra szükség van, amelyek hitelesen tudják a valóságot bemutatni, de én azt gondolom, hogy olyan politikusokra is szükség van, akik a statisztikát képesek a maga teljességében értelmezni. Azt gondolom, hogy önök itt eltöltöttek most már lassan négy évet, és semmit nem tettek az adatgyűjtés terén, semmit nem tettek annak érdekében, hogy a nagyon súlyos kiadásokkal járó foglalkoztatáspolitikai lépéseknek a hatását felmérjék, konkrétan a közfoglalkoztatásról is beszélek, bár azért az előbb a kétpercesek során már mondtam, hogy a BM egy 7,4-es rátát mért arra vonatkozóan, hogy a közmunkásoknak hány százaléka tud visszatérni a nyílt munkaerőpiacra. De ha már közfoglalkoztatottakról beszélünk, akkor azért itt van az Állami Számvevőszéknek a jelentése is, amit önöknek is el kell ismerni, hogy muszáj megvizsgálni, mielőtt bármit is kommunikálnának a közfoglalkoztatásról. Az ÁSZ egyértelműen leírja, hogy önök nem vizsgáztak jól ezen a területen, a közmunkára fordított százmilliárdok tekintetében, gyakorlatilag nem lehet pontosan megmondani, hogy a tartósan állás nélkül lévők mennyiben tudtak visszatérni a munkaerőpiacra. Azt látjuk, és ezt mondtam már a korábbiakban is, hogy 2011-ig voltak erre mérések, de valamilyen okból kifolyólag 2011-től ezt nem mérik. Egész egyszerűen a kormány a programoknak a vizsgálatát nem tartotta fontosnak, nem dolgoztak ki mérőszámokat, nem tűztek ki célokat, monitoringrendszert nem állítottak fel, ehelyett viszont vannak szóvivőik, akik újabb és újabb jelentéseket, győzedelmi propagandát mondanak el a nagyközönségnek.
Az is világosan látszott, hogy önök azt tekintik a közmunka sikerének, ha valaki bekerül a rendszerbe. Én mindig elmondtam önöknek, hogy nem az a siker, ha valaki bekerül, hanem az a siker, ha valaki visszakerül a nyílt munkaerőpiacra, mert egész egyszerűen egy országnak a foglalkoztatáspolitikáját nem lehet közmunkára építeni. Sehol a világon nincs ilyen rendszer, ami itt működik, és úgy látszik, hogy korábban ezt önök is tudták, hiszen anno, nem is olyan régen még maga Czomba államtitkár úr mondta azt, hogy “az ablakon dobnak ki 117 milliárd forintot, képviselőtársaim”, ezt most idézem konkrétan. Tehát mielőtt még kormányra kerültek, gyakorlatilag 117 milliárdot is sajnáltak erre (Dr. Czomba Sándor: Így van!), és most már 180 milliárdnál tartunk. Tehát egész egyszerűen egy olyan fejlesztésnek indult ez az alap, aminek nem tudni, hol lesz a vége, viszont azt látjuk, hogy az eredményessége sok helyről megkérdőjelezhető. Az is látszik, hogy ennek így sok értelme nincs, a közmunkának az értelme pont az lenne, amire önök nem használják, hogy azokon a helyeken, ahol nincs - mert nem lehet - munkahely-teremtési programot hatékonyan csinálni, átmenetileg adjon megoldást, arra az időre, amíg ezt nem sikerül megcsinálni. De önök ezekkel a komplex gazdaságfejlesztő elképzelésekkel nem is foglalkoztak.
Önök elmondták, még ellenzékben nagyon jól tudták, hogy energetikai fejlesztésekkel ebben az országban nagyon sok munkahelyet lehetne teremteni, kiszámoltuk, hogy egy év alatt százezer munkahelyet lehetne teremteni. De ott van a helyi gazdaság fejlesztése. Önök pontosan a családi gazdaságoknak vágtak alá nem is olyan régen a földtörvény zárószavazásakor, ez nagyon látványos volt. Arról beszéltünk és önök is arról beszéltek, hogy a családi gazdaságoknak lesz jövője, most meg már ott tartunk, hogy már Kishantostól, a mostani biogazdaságot művelő emberektől is elvették a földet, és november 1-jétől már az se lesz. Gyakorlatilag önök tönkreteszik a mezőgazdaságot, a helyi gazdaságfejlesztéssel nem foglalkoznak, nagybirtokos embereknek adják oda a földet, és miközben ezt a tevékenységet nem tudják megmagyarázni, statisztikákat gyártanak annak érdekében, hogy ezzel hihetőbb legyen az egész.
Ez a törvényjavaslat, ami előttünk van, megint úgymond ártatlannak látszik, de azért itt tényleg komolyan felmerül a kérdés, hogy önök biztos, hogy nagyjából fél évvel a választások előtt és három és fél év kormányzás után akarnak egy új statisztikai mutatót bevezetni annak érdekében, hogy a saját foglalkoztatáspolitikai lépéseiket monitorozzák?
Úgyhogy önmagában azzal egyet tudok érteni, hogy pontos és megbízható adatokra van szükség. Azt írják magában az indoklásban, hogy egy hatósági adminisztratív nyilvántartás lesz, a NAV-nak a havi járulékbevallásait értik ez alatt, és azt gondolják, hogy itt a bejelentett foglalkoztatásról pontosabb képük lesz. Ami viszont ennél sokkal fontosabb, az az, hogy ha előállnak ezek az adatok, akkor önök mire fogják ezeket használni, arra fogják-e használni, hogy a saját, nagyon kétséges foglalkoztatáspolitikai eredményeiket megindokolják vele, vagy tényleg elkezdenek úgy politizálni, ahogy ez az ország megérdemli, és a valóságról beszélnek ebben az ülésteremben. Megemlíthetem itt a munkahelyvédelmi akciótervet is, megemlíthetném azt is, hogy a három év mérlege milyen szempontból tragikus; a piac munkahelyteremtő képességét már fejtegettem, hogy mennyire alacsony. Nézzék, ezen kellene változtatni. Azt gondolom, hogy fél évvel a választások előtt nem azzal kellene foglalkozniuk, hogy újabb statisztikákat hoznak létre, hanem sokkal inkább azzal, hogy elkezdjék az egyik, sőt a legfontosabb választási ígéretüket megvalósítani: a munkahelyteremtést. Sajnos megint nem erről beszélünk.
