DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete 2013. szeptember 30-án nyilvánosságra hozta az értékelését, azaz az 5. számú jelentésének első részét az éghajlatváltozás hatásairól, az érintett térségek és ágazatok sérülékenységéről, és végül, de nem utolsósorban az alkalmazkodásra való felkészülésről.
A jelentés szerint, amelynek készítése során 880 kutató több ezer jelentést, 55 ezer kritikai észrevételt tett, a kutatók 95 százalékának megállapítása szerint a globális felmelegedés az emberi tevékenységre vezethető vissza. E tekintetben vannak olyan hangok is, ezt meg kell említenem, egy olyan kisebbség, amely vitatja ezt, és azt mondja, hogy a légkör természetes mozgásának, folyamatainak köszönhető a most érzékelhető felmelegedési folyamat.
Mint mondottam, emberi tevékenységre vezethető vissza a felmelegedés, amelynek kizárólagos oka a fosszilis tüzelőanyagoknak a nagymértékű égetése. Ennek igazolásaként olyan adatot kell mondanom, hogy például az ipari forradalom előtti ppm-es légköri szén-dioxid-koncentráció 40 százalékkal emelkedett, és 2013 tavaszára elérte a 400 ppm-et. Ma ott tartunk, hogy a felmelegedés 1901 óta elérte a 0,9 Celsius-fokot. Van olyan forgatókönyv is, amely szerint ahhoz, hogy 2100-ig az ipari forradalom előtti kibocsátási szint elérése csak arra lesz elegendő, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 2 Celsius-fokot. A felmelegedés nemcsak a légkörben lesz érezhető, hanem az óceánok hőmérsékleténél is. A légkörbe került szén-dioxid jelentős hányadát az óceánok elnyelik, így megindul a savasodásuk is.
A jelentés a természeti változásokon túl részletezi a felmelegedés gazdasági, egészségügyi és társadalmi következményeit. Mindemellett a következmények között kiemeli azt, hogy a mezőgazdaság szempontjából a legfigyelmeztetőbb következményekkel kell számolni, azaz ez azt jelenti, hogy a száraz területek még szárazabbak lesznek, az eddig csapadékosabb részeken pedig növekedni fog a csapadék mennyisége és intenzitása. Ebből következik a jelentésnek azon értékelése, hogy a legnegatívabb hatással a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés esetében számíthatunk. Romlani fog az élelmiszerek minősége és mennyisége. Nem lesznek ritkák a Föld különböző részein az éhínségek. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy a nemzetközi együttműködés akadozik ebben a kérdésben. A kiotói jegyzőkönyv módosítását nem tudtuk véghezvinni, és hiányzik az, hogy egységes szabályozásban határozzák meg a szerződés részes felei, illetve a földgolyó államai, hogy mit tudnak vállalni a következő évtizedekben. Én úgy látom, hogy e tekintetben a nagy kibocsátó országok passzív szerepet vállalnak - Kína, Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland -, jó részük nem is része a kiotói megállapodásnak, így csak a maguk eszközeivel próbálják az emissziókibocsátást csökkenteni. E tekintetben azért el kell mondanom, hogy az Egyesült Államok nem szerepel rosszul a kibocsátások csökkentésében, de úgy gondolom, hogy részt kellene venni a globális megoldásokban is.
Hozzá kell tennem, hogy ne legyünk álszentek ebben a kérdésben: mindez gazdasági kérdés és a nemzetgazdaságok versenyképességének kérdése. Emiatt jobbnak tartanám, ha a globális felmelegedés hatásainak bemutatása helyett a globális felmelegedés megakadályozásához szükséges eszközök társadalmi hatásait vizsgálnánk meg és tennénk közkinccsé. Erre vannak kutatások, de ezeknek az elterjedtsége és mélysége nem elegendő.
Magyarország a globális felmelegedés tekintetében központi szerepet kaphat, ugyanis az nagyon hátrányos következményekkel járhat az ország számára, ezért a kormány - helyesen - létrehozta a Nemzeti Alkalmazkodási Központot, amely szakpolitikaként készíti elő a változásokra az országot, és annak a gazdasága irányait próbálja majd meghatározni, ami fontos eszköz abban is, hogy az EU-s támogatásokat ezen rendszer adatai szerint tudjuk célzottan és pontosan meghatározni és lehívni.
Én azt gondolom, hogy ez a felkészülés, ez a stratégiai szemlélet, ami az országot jellemzi, a jövőre nézve biztató, hazánkat nem fogják váratlanul érni a felmelegedés következményei, megállapítható ebből is, hogy Magyarország itt is, most is, ebben a kérdésben is jobban teljesít.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Józsa István tapsol.)
