DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A benyújtott javaslat tulajdonképpen egy indokolt részt tartalmaz, amikor is átvezeti a különböző törvényeken a PSZÁF-MNB-egybeolvadás kapcsán létrejövő új szervezet nevét - ebben érdemben vitánk nem lenne, hiszen ez egy technikai módosítás -, ugyanakkor tartalmaz olyan módosító indítványt is, amellyel kapcsolatban nem igazán látjuk, hogy miért ebben a javaslatban kellett behozni. A kollégák nem szóltak még eddig róla, de hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi törvény kiterjesztését a műemlékek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó, a kormány által meghatározott engedélyezési ügyeket miért e törvényhez csapták vagy kapcsolták hozzá, azt nem igazán magyarázta el eddig senki. Úgy gondolom, hogy nehéz is a kapcsolatot megtalálni ebben a két témában, nem gondolom, hogy szervesen együtt mozgó ügyekről lenne szó.
És tartalmazza a javaslat az interchange-dzsel kapcsolatos szabályozást is. Ezzel igazából két probléma van. Az egyik: mint kiderült, úgy van beleírva ebbe a törvényjavaslatba a 0,2 százalékos maximális díj a betéti kártyáknál és 0,3 százalék a hitelkártyáknál, hogy az illetékes piaci szereplőkkel egyeztetés ebben a kérdésben nem történt. De ez lenne a kisebbik baj. A nagyobbik baj az, hogy aki ezt beleírta, nem vette figyelembe, hogy Magyarországon ez a terület egy speciális illetékkel bár terhelt, nevezetesen: ugyanezen a területen érvényesül egy 0,3 százalékos fizetési kötelezettség. Ezért az a furcsa helyzet jön létre Magyarországon, ha ezt a törvényjavaslatot így fogadja el az Országgyűlés és nem tesz valamilyen módosítást, hogy a bank, amely ebben a dologban szereplő, 0,2 százalékos bevétel fejében vállal egy 0,3 százalékos kiadást. Úgy gondolom, hogy ez el van rontva. Valaki nem vette figyelembe, hogy Magyarországon milyen jogszabály van már elfogadva ugyanerre a tranzakcióra, ezért meg vagyok győződve arról, hogy az összes olyan hivatkozás, ami részben a bizottsági ülésen, részben a plenáris ülésen elhangzott az európai készülő szabályozásra, az egy sánta hivatkozás volt, sánta abból a szempontból, hogy nem veszi figyelembe, hogy Európa más országaiban ugyanezek a tranzakciók nincsenek 0,3 százalékos tranzakciós illetékkel sújtva. Ebből következően nem lehet a magyar viszonyokat hasonlítani más európai országok viszonyaihoz.
Abban nem kívánok igazi vitát folytatni, ami arról szól, hogy jó-e, ha 0,2-re le van korlátozva az interchange díja, mert ebben az esetben ki hogy jár jól. Majd el fogja dönteni az élet, hogy vajon magasabb lesz-e a kártyahasználat gyakorisága Magyarországon, és ilyen módon forgalmat fog-e generálni vagy sem. Egy biztos, ebben a mostani környezetben, amikor ezt a tranzakciót már egy 0,3 százalékos mértékű pluszdíj terheli, 0,2 százalékon maximálni az illető pénzügyi szolgáltató bevételét ugyanezért a tranzakcióért teljes abszurdum. Ebből következően ne várja senki, hogy ha így marad a szabályozás, akkor ebből több kártyaelfogadó hely lesz, ne várja senki, hogy ebből nagyobb gyakoriságú kártyahasználat lesz, és ne várja senki, hogy ettől nőni fog majd a kereskedők forgalma és a kártyás fizetések értéke. Ezért úgy gondolom, az indítvány benyújtóinak végig kellene gondolni a magyar szabályozás összhangjának megteremtése érdekében, hogy pontosan mit is szeretnének.
Ha ehhez még hozzáteszem azt is, hogy amit az MSZP korábban már mondott, hogy a tranzakciós illeték alól teljes mértékben mentesüljön a készpénzfelvétel és a kártyahasználat, figyelembe véve azt is, hogy Rogán frakcióvezető úr megpendítette a sajtóban az elmúlt napokban, hogy a Fidesz-frakció is hajlandó lenne elvárni azt a bankoktól, hogy a fizetések felvétele, azaz a készpénzfelvétel havi két alkalommal költségmentesen valósulhasson meg, ha tehát mindezt figyelembe vesszük, akkor azt gondolom, hogy érdemes teljesen újragondolni a kártyahasználattal kapcsolatos szabályokat. Azért kell újragondolni, mert a mostani szabályozási környezetben ez így nem valósulhat meg. Mi egyetértünk azzal, hogy a magyar szabályozás minél inkább segítse a kártyahasználat elterjedését, azaz legyen illetékdíj és az állam részéről legyen költségmentessé téve a kártyahasználat, beleértve a készpénzfelvételt és a kártyával történő fizetéseket is. Ha ez így van, akkor van értelme ezt a 0,2 és 0,3 százalékos mértékű felső korlátot beépíteni a jogszabályba a hitelkártyák használatánál. Ha azonban erre nem kerül sor, tehát nem teszik tranzakciódíj-mentessé a kártyatranzakciókat, akkor az egész egy hiábavaló szabályozási kísérlet, mert ennek nagy valószínűséggel csak a torzulásai fognak kijönni.
Ha már Spaller képviselő úr szóba hozta, hogy volt Magyarországon olyan kísérlet, ahol a terminálok elterjedését próbálták segíteni: elindult volna egy kísérlet, így fogalmazok, de ennek sajnos még nincs tapasztalata, tekintettel arra, hogy csak az indításról volt sajtótájékoztató ebben a kérdésben, magának a kísérletnek a tapasztalatairól tudomásom szerint még semmiféle információval nem rendelkeznek, hiszen oly kevés idő telt el az indítás óta. Valóban célszerű lett volna megvárni azt a tapasztalatot, hogy vajon mi is történik a kísérlet során a kártyahasználókkal, illetve hogy az elfogadóhelyek bővítése milyen mértékű lehet ebben az esetben.
Azt gondoljuk, hogy az interchange egységesítésével kapcsolatos szabályt tehát összhangba kell hozni az egyéb szabályozással, amely a kártyahasználattal kapcsolatban jelenleg érvényben van Magyarországon.
(14.30)
A 0,3 százalékos tranzakciós díj és a 0,2 százalékos maximált mértékű interchange semmiképpen nem tartható fönn egy rendszerben, így ez nem működhet, illetve ha működik, akkor nyilvánvalóan az a következménye a dolognak, hogy a 0,3 százalékot bizonyosan továbbhárítják a pénzintézetek a fogyasztók felé, bizonyosan továbbhárítják vagy a kártyahasználók, vagy a kereskedők felé. Ebben az esetben akkor teljesen értelmetlen dologról beszélünk, hogy fogja-e vagy nem fogja a későbbiekben, a továbbiakban szélesíteni a kártyahasználatot ez a szabályozás, ami itt szándékként megfogalmazódik.
Az a véleményünk tehát, hogy így a szabályozás semmiképpen nem tartható. Reméljük, hogy a kormánypárti képviselők nyújtanak be módosító indítványt a vita további részében ahhoz, hogy ez egy értelmes szabályozássá tudjon válni. Amennyiben lesz ilyen indítvány, akkor van értelme erről a javaslatról beszélni, amennyiben nincs ilyen indítvány, akkor a benyújtott törvényjavaslatot természetesen mi a magunk részéről támogatni nem tudjuk, de remélem, hogy belátják, hogy ez így nem tartható, ahogy jelenleg megfogalmazásra került.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
