KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselőtársaim már elmondták a mondandónk lényegét, ezért csak nagyon röviden szeretném összefoglalni a véleményünket és álláspontunkat a javaslattal kapcsolatban.
Szeretném emlékeztetni a képviselőtársaimat arra, hogy néhány perccel ezelőtt, amikor arról beszéltem, hogy az előző kormány idején a Fidesz képviselőcsoportja hogyan viszonyult bizonyos törvénykezdeményezésekhez, akkor ismét itt a ragyogó példa egy ügyre: az előző kormány szakmai vitát kezdeményezett erről, hogy a Nemzeti Bankot, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét összevonja, akkor a Fidesz-frakció képviselői - a jelen lévő Varga Mihály miniszter úr is többek között - azon a véleményen és állásponton volt, hogy a Fidesz-frakció nem támogat egy ilyen összevonást. Hát, így múlik el a világ, hogy néhány év eltelik, és a Fidesz-frakció kezdeményezi ezt az összevonást, amivel kapcsolatban szakmailag természetesen lehet vitát folytatni. Alapvető kifogásunk a dologgal kapcsolatban nincs is, mert hiszen az valóban igaz, hogy az európai gyakorlatban ilyen és olyan megoldások is vannak, léteznek. (Varga Mihály: Azóta közbejött egy kis devizahitel-probléma. Nem tűnt fel?) Majd a miniszter úr is kér szót, és akkor válaszol.
Talán válaszol azokra a felvetésekre is a miniszter úr, amiket az előző törvényjavaslatok kapcsán megkérdeztünk, például hogy milyen indokok szólnak amellett, hogy az E.ON-t megvásárolják olyan áron és olyan feltételekkel, mint ahogy tették. Talán kér szót és válaszol ezekre az ellenzéki felvetésekre is a következőkben.
(14.40)
De amint elmondtuk, ezzel kapcsolatban az az aggályunk, hogy ilyen rövid idő alatt, mialatt ezt meg kívánja a kormány valósítani, kellőképpen felkészült-e a szervezet arra, hogy zökkenőmentesen átálljon egy ilyen új rendszerre.
Veres János azzal kapcsolatban is elmondta az aggályunkat, hogy az interchange-díjaknak az egységesítése milyen következményekkel járhat. Én pedig a bizottsági vélemény ismertetésekor kifejtettem azt az álláspontomat, hogy alapvetően nem is az interchange-díjak azok, amelyek megakadályozzák a kártyahasználat elterjedését, hanem az egyéb költségek, például a terminálok telepítésének és használatának a költségei, illetve a banki jutalékok, amelyek olyan magasak, hogy gyakorlatilag a kereskedőknek a viszonylag alacsony, 5-10 százalékos haszonkulcsának jelentős részét elviszik, így nyilvánvalóan nem fogják elterjeszteni ennek az eszköznek a használatát.
Természetesen a kormánynak állnak eszközök a rendelkezésére, hogy ha azt szeretné, komolyan azt szeretné, hogy ezek az eszközök elterjedjenek, például az adóbevételek jelentős növekedésének reményében hozzájárulhatna például ezeknek a termináloknak a telepítéséhez jelentősen, vagy esetleg ki is fizethetné ezeket a terminálokat, és bőségesen megtérülne nyilvánvalóan az adóbevételek növekedéséből.
Tehát kormánypárti képviselőtársaim figyelmébe ajánlanám, hogy akár ezen törvény kapcsán vagy más törvényi lehetőségek kapcsán meg lehet próbálkozni ezzel az eszközzel, és akkor ki fog derülni, hogy miért olyan nehezen terjednek ezek az eszközök a magyar kereskedelemben, a magyar vállalkozásoknál.
Összességében úgy gondolom, hogy Veres János a fő aggályunkat az interchange-díjakkal kapcsolatban elmondta, hogy ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy veszteséges gazdálkodásra kötelezünk például bankokat. Ez kérdéseket fogalmaz meg a gazdasági társaságokról szóló törvény kapcsán is, hogy ilyen veszteséges tevékenységre kötelezhető-e egy-egy gazdasági társaság, de ezt biztosan alaposan megfontolta a kormányzat, és ennek következményeként nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek.
Mi a magunk részéről ezen aggályok miatt sem támogatjuk a javaslat elfogadását, és ajánljuk a kormánynak, hogy fontolja meg ezeket a felvetéseket, amelyek egyrészt az ellenzéki képviselők részéről is felmerültek.
Köszönöm szépen.
