Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő mintegy 57 különböző jogszabályt módosító saláta esetében nem hiszem, hogy értelme lenne újra kifejteni azt, hogy az MNB és a PSZÁF összevonása kapcsán milyen érvek és ismérvek ütköztethetők. Természetesen nekünk is vannak aggályaink.
Példának okáért adódik a kérdés, hogy fogyasztóvédelmi szempontból mi következik, az azt követő időszakban, amikor az összevonás megtörténik, ki fogja, mondjuk, az MNB-t ellenőrizni. Tehát, ahogy Nyikos László képviselőtársam kifejtette, ellenőrzési aggályok sokasága lelhető fel. Ezekre választ nem kaptunk, de mivel zárószavazásra vár az önök tervezete, ezért értelmetlennek tartanám, ha újranyitnánk ezt a vitát.
Sokkal fontosabb arról beszélnünk, hogy a kormányzat cselekvése egy kicsit kettős a tekintetben, hogy a tranzakciós illetéknek nevezett sarc kiterjesztésével egyik kezével akadályozza a bankkártyás fizetés és egyáltalán a digitális fizetési módozatok további terjedését, ugyanakkor pedig erre próbál az interchange-díjak csökkentésével vagy csökkentetésével felszólítani.
Ezen ellentmondás feloldása nagyon nehéz, főleg, ha azt is látjuk, hogy egy olyan indoklás csatlakozik ehhez a felvetéshez, miszerint a kereskedőknél akarnak minél több pénzt hagyni. Ezzel az a probléma, hogy a kereskedők nagy többségének a maximális árrése 4-5 százalék körül mozog, és ennek bizony jó részét elviszik az úgynevezett egyéb banki költségek.
Az is egy rossz válasz, ami itt elhangzott az egyik közbeszólás során, miszerint a devizahiteles-problémakör megoldási módozatainak egyikéről beszélünk, vagy abba az irányba mutat ez az intézkedés. Itt sokkal konkrétabb, sokkal direktebb javaslatokat tudunk tenni, de önmagában a kereskedőknél több pénz, nagyobb érték nem marad ezen előterjesztés során.
Sokkal inkább érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy egy szociális bankszámla-konstrukció mentén, legalább a szegényebbek számára, mondjuk, bruttó 220 ezer fizetés alatt tegyük lehetővé lényegében az ingyenes bankolást, vagy az úgynevezett egyéb költségeket szorítsuk le a null szintre, hiszen a bankrendszer veszteségesnek távolról sem mondható.
De éppen ezen említett problémák kapcsán szeretnék egy vérlázító esetet megosztani a Magyar Országgyűléssel is. Korondi Miklós képviselőtársamhoz futott be egy tisztességes magyar vállalkozó, egy vasúticég-tulajdonos levele, a hozzá eljutott banki levél, ami pontosan azt a tranzakciós illetéket és annak az undorító módon történő áthárítását érinti, amely a most tárgyalt problémakör alapját képezi. Ha ezt nem oldja meg a kormányzat, akkor nem tudja megvédeni Magyarország lakosságát a pénzügyi hiénáktól.
Történt ugyanis, hogy megérkezett egy hivatalos levél: “Tisztelt Ügyfelünk! A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény értelmében a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező szolgáltatóknak az ügyfeleik által bonyolított fizetési műveletek után tranzakciós illetéket kell fizetniük.” Ezt eddig tudtuk. Emellett a törvény, az önök törvénye 2013. augusztus 1-jétől egy módosítás értelmében pótlólagos befizetési kötelezettséget ír elő a pénzforgalmi szolgáltatók részére. Ez helyes, vállaljanak részt a közteherviselésben. Ami helytelen, az az, hogy tökéletesen áthárítják ezeket a terheket, és ez a levél hátralévő pár mondatából pillanatok alatt ki is derül, hiszen az érintett bank a pénzügyi tranzakciós illeték gazdasági következményeit megvizsgálta és értékelte, egyértelművé tette, hogy őszerinte ez olyan mértékben növeli önköltségét, ami veszélyeztetné gazdálkodását - eleve röhejes, hiszen a bankok aranykorukat élik Magyarországon. Azt is el lehet mondani, egy MNB-s statisztika alapján kiderült, hogy az utóbbi öt évben a kereskedelmi bankrendszer nyeresége után átlagosan 2,3 százalék adót fizetett mindösszesen, miközben gondoljunk arra, hogy a magyar lakosságot, a magyar polgárokat és kisvállalkozókat milyen óriási terhek és elvonások érintik.
Ez a bank folytatja a sírást, és úgy folytatja, hogy értékelte a helyzetet, és a tranzakciónkénti illeték miatti költségnövekményt ő a jogszabályok által meghatározott keretek között érvényesítené vállalati, vállalkozói ügyfeleinél is. És hogy teszi ezt? Mindezek alapján tájékoztatja ügyfelét, a tisztességes magyar vállalkozót, hogy a kondíciós lista ilyen és olyan pontja alapján, jogszabályi előírások figyelembevételével, megterheli a magyar vállalkozó pénzforgalmi számláját a 2013. januártól áprilisig tartó hónapokra együttesen, tehát visszamenőlegesen megállapított tranzakciós illetékkel.
Tehát visszamenőlegesen áthárítja azt a sarcot, amiről a jogalkotó szándéka szerint neki kellene gondoskodnia, összeszednie, befizetnie, mégis undorító, arcátlan módon, a felügyeleti rendszer hatalmas hiányosságai miatt megteheti azt, hogy áthárítja ezt a tisztességesen működő magyar vállalkozóra, legyen szó egyébként akármilyen vállalkozóról vagy magánszemélyről; esetünkben egy tisztességes vasúticég-tulajdonosról van szó. El kell mondjuk azt, hogy ha egy állam nem tesz ezzel szemben semmit, ha a felügyeleti rendszere mozdulatlan marad, az mindennél beszédesebb. Ha ez a helyzet fennállhat, akkor teljesen mindegy, hogy önök összevonják az MNB-t a PSZÁF-fel vagy nem teszik, le kell csapni ezekre a helyzetekre, hogy a pénzügyi hiénákat vissza lehessen szorítani, és ki lehessen takarítani a magyar piacról.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke fogalja el.)
Mielőtt azzal vádolnának bennünket, hogy a bankokat ki akarjuk takarítani Magyarországról, ez nem igaz. Minden egészségesen működő gazdaságnak szüksége van bankokra, tisztességes hitelezésre és tisztességes pénzintézetekre. Amit mi szeretnénk, és amiért ezt a levelet behoztam a tisztelt Ház elé, az az, hogy a szerkezeti és szervezeti átalakítások mellett lássák meg a mindennapi élet problémáit, lássák meg azt, hogy bizony az ilyen fogyasztóvédelmi vadhajtások és túlkapások miatt és amiatt, hogy ennek nincs következménye, merik ezek a jellemzően idegen hátterű pénzintézetek a további visszaéléseket elkövetni.
(15.00)
De ha lenyesegetik az állami hatósági rendszeren keresztül ezeket a vadhajtásokat, na, akkor nem lesz a devizahitelezéshez hasonló pénzügyi terror, akkor nem lesznek hibás termékek a piacon, tehát a magyar nemzeti elvárással egyértelmű üzenetet kell küldeni a pénzügyi hiénáknak, a bizalmunkkal visszaélőknek, hogy addig lehetett, és innentől nem lehet.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
(Móring József Attila elfoglalja a jegyzői széket.)
