V. NÉMETH ZSOLT
V. NÉMETH ZSOLT
V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Már a törvényjavaslat vitája során elhangzottak alapján is megállapítható, hogy nincs jelentős nézetkülönbség a parlamenti pártok között, valamennyi párt felismerte és vallja a természeti erőforrások, különösen a termőföld védelmének jelentőségét. A termőfölddel kapcsolatos mai döntéseinket úgy hozzuk meg, hogy figyelembe vesszük az elkövetkező nemzedékek érdekeit is.
Örvendetes számomra, hogy egyetértünk abban, miszerint a termőföldjeink védelmének, hasznosításának szabályozása szigorításra szorul, és átlátható, valamint számon kérhető jogszabály megalkotását teszi szükségessé.
(20.50)
Hiszen a termőföld olyan korlátozottan rendelkezésre álló, pótolhatatlan nemzeti kincsünk, amely a biológiai és társadalmi létünk alapját jelenti. Helytelen megközelítésnek vélem, ha a termőföldre csak áruként vagy különböző beruházások lehetséges helyszíneként tekintünk. A termőföld egyidejűleg élelmiszer-termelő forrás, a földművelő generáció munkájának eredménye, a megújuló energia és biomassza előállítója és létfenntartásunk majdnem kizárólagos eszköze.
Ennek szellemében készült a törvényjavaslat, amelynek célja pontosan körülhatárolható: cél a termőföld mennyiségének és kiemelten az átlagosnál jobb minőségű termőföldek megőrzése, garanciális szabályainak megerősítése, valamint olyan módon történő hasznosítása, amely a nemzeti érdekeink szolgálatában áll.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján bebizonyosodott, hogy öt évvel a hatálybalépése után indokolt felülvizsgálni a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényt. A törvényjavaslat fő szabályozási területei közül a legfontosabbat emelem ki. Erről szóltak képviselőtársaim. Így a zártkerti ingatlanok elmúlt időszakban kialakult műveletlenségének környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatása szükségessé tette a zártkerti ingatlanok tekintetében a hasznosítási kötelezettség elmulasztására vonatkozó külön szabályok kidolgozását.
A javaslat alapján az önkormányzat dönthet a hasznosíthatatlan zártkerti ingatlanok szociális földprogram, illetve a közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából történő kijelöléséről. A javaslat alapján ilyen megoldásra csak a tulajdonos hasznosítási kötelezettségének súlyos megszegése esetén, azaz eredménytelen bírságolást és felszólítást követően kerülhet sor, és akkor is csak időleges jelleggel.
Ezért is nem támogattuk dr. Kiss Sándor képviselő úr javaslatát, mert az ennél szigorúbb szankció aránytalanságot, akár alkotmányossági aggályokat is felvetne. Mindemellett egyetértve az ön aggályaival, én úgy vélem, hogy a törvényi szabályozáson kívül más eszközök is lehetővé válnak az önkormányzat kezében, hiszen az ingatlanügyi hatóság veszélyeztetése ott van állandóan az ingatlantulajdonosok, -használók feje fölött, és én biztos vagyok abban, hogy a művelésre alkalmas, felkészült önkormányzatok, hozzá kapcsolódó szociális szövetkezetek tudnak olyan pressziót gyakorolni, hogy akár ilyen jogi szabályozás nélkül is a szociális gazdaság kialakítása céljából fölajánlják ezeket a tulajdonterületeket, nem időlegesen, hanem véglegesen, az önkormányzat javára. Itt a feladat inkább az, hogy vajon képesek-e erre az önkormányzatok, képesek-e arra a szervezőmunkára, hogy akár ezeket a kis elszigetelt egységeket mezőgazdaságilag is hasznosítható és akár a földalapú támogatás szempontjából is értelmezhető nagyságrenddé rendezzék.
A jogalkalmazók tapasztalatai és visszajelzései alapján a havária miatt bekövetkező termőföld-igénybevétel szabályait is átdolgoztuk. Havária esetén a földvédelmi intézkedéseket csak az esemény után kell végrehajtani, illetve a kialakult helyzettől és körülményektől függően kell dönteni a helyreállítás módjáról.
A módosítás megkülönbözteti a természeti, illetve ipari eredetű káreseményt, külön szabályokat tartalmaz a káreseménnyel érintett termőföldre, illetve a havária okozta károk elhárítása, megszüntetése vagy további káresemények megakadályozása érdekében, haváriával egyébként nem érintett termőföld azonnali igénybevételére vonatkozólag.
Ipari szerencsétlenség esetén a termőföld eredeti állapotának helyreállítása vagy az újrahasznosításra alkalmassá tétele a károkozó kötelezettsége. Úgy véljük, hogy az eredeti törvényjavaslatban meglévő pontatlanságokat a mezőgazdasági bizottság módosító indítványa kellő módon orvosolja. Talán ezzel eloszlathatók Varga Géza képviselőtársam aggályai is.
A termőföldterület-csökkenés ütemének mérséklése és különösen jó minőségű termőföldek más célú hasznosításának visszaszorítása, illetve hatékonyabb védelme érdekében a földvédelmi járulékok szorzószámait differenciált módon növeljük. Azokat a képviselői javaslatokat, amelyek a Jobbik részéről érkeztek, eltúlzónak érezzük. Úgy véljük, hogy a tízes szorzó ellehetetleníti akár az agrárium területén lévő beruházásokat, állattartó telepek építését, bővítését is. A kereskedelmi vagy spekulációs célú, más célú igénybevételt pedig, úgy véljük, hogy nem ez a törvény, hanem a nemrégiben elfogadott földforgalmi törvény fogja megakadályozni.
Mindent összevetve én úgy érzem, hogy a törvényjavaslat mögött egy valóságos konszenzus áll. Egyetértés van a parlamenti pártok között abban, hogy a szűkösen rendelkezésre álló termelőeszközünk hatékony védelme közös feladat.
Végezetül hadd köszönjem meg valamennyi képviselőtársam, az Országgyűlés érintett bizottságának értékes hozzászólásait, segítő észrevételeit, javaslatait, és az elmondottak alapján kérem a törvényjavaslat támogatására irányuló szavazatukat.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
