DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Eljutottunk megint az alaptörvény egy újabb módosításához, de mielőtt ebbe belekezdenék, akkor Rubovszky képviselőtársamat követvén én pedig az ő vezérszónokijára szeretnék egy észrevételt tenni, amit én ebből szeretnék visszautasítani, illetve kérem képviselőtársamat, hogy máskor egy kicsit pontosabban szíveskedjen fogalmazni, mégpedig akkor, amikor az ellenzékről beszél, amikor arról beszél, hogy az ellenzék, a magyarországi ellenzék az egyetlen az Európai Unióban, amely ellenzék a saját országa ellen szavaz az Európai Unió parlamentjében. Akkor kérem Rubovszky képviselőtársamat, hogy a jövőben szíveskedjék pontosabban fogalmazni, mert a Jobbik Magyarországért Mozgalom része a jelenlegi parlamenti ellenzéknek, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom nemhogy nem szavaz az ország ellen, hanem meglehetősen éles hangú kritikával utasítjuk vissza minden esetben, amikor Magyarországot támadás éri az Európai Unión keresztül leginkább magyar részről, illetve magyar ellenzéki részről. Tehát ez bárkire lehet jellemző, de az ellenzék egy részére, a Jobbik Magyarországért Mozgalomra semmiféleképpen nem.
Nagyon örülök, amikor már a beszédekben elhangzik, hogy ebben kivétel a Jobbik Magyarországért Mozgalom, hiszen abszolút nem egy szerves ellenzékről beszélhetünk Magyarországon, hanem éppen hogy a politikai paletta legtávolabbi pontjain állnak, és éppen ezért teljesen más a politikája is mind az MSZP-nek, mind pedig a Jobbiknak, és ezért erre mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet.
Ezen túlmenően, visszatérve az eredeti napirendi pontra, nagyon sokat beszéltünk itt már mindannyian a magyar alkotmányozásról, és itt most felmerült, hogy volt-e alkotmányozási kényszer Magyarországon 2010-ben. Nyilván mindenki másként ítéli meg. A Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az a párt, amely teljesen nyíltan a választási programjában leszögezte, hogy szükség van egy új alkotmányra Magyarországon, sőt mi több, mi még ezt alaptörvénynek is neveztük a programunkban, alaptörvényt szerettünk volna megvalósítani, egy újat, és reméltük, hogy a kormányzati többség, a kétharmados többség is ebben partner lesz.
(20.10)
Tehát szerintünk igenis szükség volt rá, szerintem szégyen a XXI. század Magyarországában, hogy egy 1949. évi XX. törvény, a Rákosi-korszak egy törvénye, egy alkotmánya fémjelzi, a száma és a törvény megjelölése fémjelzi mind a mai napig a XXI. században Magyarországon az alkotmányosságot, ez az ország szégyene. Azt hiszem, ebben egyetérthetünk, hogy igenis szükség volt arra, hogy új alkotmány legyen, de ha új alkotmány lesz, akkor azt kell megválasztanunk, hogy milyen lesz ez az új alkotmány. Bíztunk abban, hogy egy jó alkotmány lesz; egy olyan alkotmány lesz, amely majd magában foglalja a keresztény gyökereinket, a hagyományainkat, ami részben, úgy-ahogy bele is került és nagyon fontos szakmai pontok is kerüljenek be, amit megfogalmaztunk az egész alkotmányozási folyamat során.
Amikor elkezdődött azzal, hogy felállt az alkotmányt előkészítő eseti bizottság, még akkor is úgy tűnt, hogy akár létre is jöhet egy konszenzusos alkotmány, bár ahogy elhangzott, az akkori alkotmány 24. §-ának (5) bekezdése, ha jól emlékszem, tartalmazta, hogy egy új alkotmány koncepciójához a parlamenti képviselők négyötödös többségének a szavazata szükséges, ez egy saláta módosítóban már kikerült. Ez, ha jól emlékszem Mátrai Márta fideszes képviselőtársamnak volt a javaslata, amely már akkor sejtetni engedte, hogy a Fidesz a kétharmados többségével nem akar engedni beleszólást az alkotmányozás folyamatába. De azt hiszem, hittünk benne valamennyien, hogy mégiscsak lesz valami, és ezért vettünk részt teljes mellszélességgel az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában, és adtuk be a rengeteg módosító javaslatot, illetve javaslatot az alkotmány tervezetéhez, amiből később alaptörvény lett. Márpedig azt tapasztaltuk, hogy három szó kivételével ellenzéki javaslat nem került bele. Az egyik paragrafusnál Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamnak kártérítéssel kapcsolatos hárommondatos módosítása valahogy belekerült valamilyen csoda folytán. Ez el is hangzott már számtalanszor a Parlament falai között, lelővén, az államtitkár úr majd el fogja mondani, mert el szokta mondani ilyenkor, hogy Gaudi-Nagy Tamás módosítója is belekerült. Igen, három szó valóban bekerült az ellenzék részéről, én többről nem is tudok. Mindamellett, hogy közel száz módosító javaslatot adott csak a Jobbik Magyarországért Mozgalom az alaptörvényhez.
De hittük azt, hogy jó lesz ez az alaptörvény, hiszen számtalan nemzetközi példa azt mutatta, hogy időtálló alkotmány csak akkor létezik, ha az konszenzusos, ha a társadalom széles rétegei állnak az új alaptörvény mögött. És ha azt mondjuk, hogy a Fidesz akar egyedül, illetve a KDNP-vel egy új alkotmányt, egy új alaptörvényt, akkor elgondolkodunk, hogy ezzel az 53 százalékkal, amely nagyon nagy dolog, hogy elérte a választásokon, képviseli-e a magyar társadalom 100 százalékos részét. Illetve jó lesz-e ez az alkotmány, ha a 47 százalék nem támogatja, vagy figyelembe sem veszik annak a 47 százaléknak a véleményét, illetve még mindig felmerül annak a problémája, hogy a Fidesz nem tett le egy alaptörvény-koncepciót az asztalra, nem mondta, hogy új alkotmány lesz és ezek lesznek a szempontjai, amikor őt megválasztották, tehát a választási kampányban egy ilyen nem volt. Tehát így azért elgondolkodtató, hogy valóban megvolt-e rá az a társadalmi felhatalmazás, hogy egyedül hozzon új alaptörvényt Magyarországon.
Igenis emlékszem akkor az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnökének, Salamon László képviselő úrnak a szavaira, amikor elmondta, hogy milyen gránitszilárdságú lesz az új alkotmány, amikor elmondta azt a koncepciót is, hogy majd úgy szeretnénk ezt az új alkotmányt, hogy annyira ne lehessen hozzányúlni, hogy kétharmados többséggel lehet csak módosítani és csak akkor, ha két egymás után megválasztott parlament egyformán kétharmados többsége azt a módosítást helybenhagyja, szintén akarja, mert csak akkor van meg hozzá a társadalmi akarat. Ezt láttuk, ezt hallottuk, és ehhez képest kaptunk egy alaptörvényt, amelyet a Jobbik Magyarországért Mozgalom úgy nevezett el, hogy párturalmi alkotmány. Azért neveztük el így, mert ez egy pártnak a rendelkezése volt. (Dr. Rétvári Bence: Az előzőt hogy nevezték?) Nyilván beszéltünk arról Gulyás képviselőtársammal, hogy milyen volt az előző. Egyértelmű, hogy az is olyan volt. Csak az a baj, hogy arra hivatkoznak önök mindig, hogy végre megszületett az első demokratikus alkotmány Magyarországon és ez az első és milyen fontos. Önök azt mondják, hogy ha az előző is olyan volt, akkor ez miért legyen jobb. Ez elég furcsa. De soha nem abból kell kiindulni álláspontom szerint, hogy az előző kormány mit hibázott, hanem hogy én tegyem meg ezt demokratikus módon és tegyem meg a köz javára, hogy időtálló legyen és a társadalom minél szélesebb rétegének legyen jó ez az új alkotmány.
Egyben megállapodhatunk: önmagában az, hogy ennyifajta módosítás, ennyi módosítási javaslat érkezett be hozzá, amióta ezt az alaptörvényt elfogadtuk, abból látszik, hogy ez nem egy időtálló alaptörvény. Néhány hónapig bírta ki módosítás nélkül, és már utána jöttek szépen sorszám szerint. Bárándy képviselőtársam mondta, hogy borítékolni tudja azt, hogy még lesznek további alaptörvény-módosítások. Igen, vélelmezhetjük, főleg ha a matematikából indulunk ki, hogy gyakorlatilag eddig körülbelül 3-4 havonta volt egy-egy újabb alaptörvény-módosítás, akkor igenis vélelmezhetjük, hogy még majd újabbak fognak következni. Bizony még ez a ciklus, bár már csak egy jó fél évig tart, vagy addig sem talán, amíg ülésezik a parlament, valószínűleg még azalatt újabb módosítás fog ide bekerülni.
A következő érdekes téma az, amit Gulyás Gergely képviselőtársam a vezérszónokijában elmondott, hogy cáfolta, hogy ezeket az alaptörvény-módosításokat az ellenzéknek a szempontjai bármilyen módon is irányítanák, illetve az ellenzék megfogalmazott kritikái nem kerülnek vissza az alaptörvénybe, mert nem erről beszéltünk. Itt megint érzem azt a hangsúlyeltolódást, amit Rubovszky György képviselőtársamnál mondtam, mégpedig azt, hogy az ellenzéket megint egy kalap alá hozta. Soha nem szabad összekeverni az ellenzéki pártokat, illetve egybemosni, bár ez egy megfelelő politikai kommunikáció is lehet adott esetben, de nem szeretném, ha ez összemosásra kerülne. Igenis, de akár azt is el lehet mondani, hogy az ellenzéki pártok voltak azok, amelyek számtalan kritikát fogalmaztak meg, és ezek a kritikák most vissza is jönnek ebben az alaptörvény-módosításban.
Csakhogy mi a legfőbb bajunk ezzel? A legfőbb bajunk az ezzel, hogy önök, amikor az ellenzéki pártok fogalmazzák meg ezt a kritikát, nem veszik figyelembe az ellenzéki javaslatokat. Miből értenek egyedül? Ahogy elhangzott az alkotmányügyi bizottság mai vitájában, amikor önök azt mondták, hogy a Fidesz elmegy a legvégsőkig a szuverenitásban, de amikor falba ütközünk, akkor ott kénytelenek vagyunk megállni, és itt elmentünk a legmesszebbig, addig, amíg a fejünk bele nem ütközött a falba, addig elmentünk. De onnantól kezdve így már visszakozunk. Mi ez a fal? Az Európai Unió, a Velencei Bizottság, az Európa Tanács, ezek a falak, amelyek meghatározzák. Önök nem azt nézik, hogy ennek az országnak a jogalkotás terén mi a legfontosabb. Az Országgyűlés a legfontosabb. Tehát az Országgyűlés, a megválasztott képviselők fogják megmondani, hogy mi legyen a törvény Magyarországon. Ehhez képest önök nem kíváncsiak az ellenzék véleményére, de akceptálják az Európai Unió, az Európa Tanács, a Velencei Bizottság véleményét.
Mit hoz ez vissza? Ez hozza azt, hogy Magyarországnak a szuverenitása fog megkérdőjeleződni ebben az esetben, hiszen a magyar nemzeti parlament törvényalkotó munkájába nem az ellenzék fog beleszólni, hanem az Európa Tanács, a Velencei Bizottság vagy az Európai Unió bármelyik bizottsága fog beleszólni (Dr. Répássy Róbert: Biztos?), és ez a Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint… (Dr. Répássy Róbert: Biztos, hogy nem az ellenzék szól bele?) Igen, önök is elismerik, az indoklásban is benne van, hogy a Velencei Bizottság javaslatára történnek bizonyos dolgok, mindamellett, hogy mindezeket maga az ellenzék is elmondta, az ellenzéki pártok is, de itt akkor taglalom, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom is folyamatosan mondta.
Gulyás Gergely képviselőtársam elmondta, hogy zömében nem ezek voltak. Dehogynem! Ami a legfontosabb: a bíróság illetékessége, számtalanszor hangsúlyoztuk, Répássy államtitkár úrral rengeteg vitát folytattunk, Répássy államtitkár úr mindig kifejtette, hogy ez a korábbi jogrendszerben is így volt, hiszen az ügyek áttétele eddig is megvolt, csak addig az elfogultságra vagy az összeférhetetlenségre lehetett hivatkozni, most pedig már az OBH elnöke is kijelölheti, és ez milyen jó, merthogy meg fogja gyorsítani az ügyeket. Csakhogy itt nem vették észre, amit mindig hangsúlyoztunk, hogy egy alkotmányossági alapelv sérül, egy súlyos alkotmányossági alapelv, ami azt mondta ki, hogy senkit a jogos bírájától nem lehet megfosztani. Itt ez sérült. Mert amikor valaki elfogultságot jelent be egy ügyben, akkor maga az, aki adott esetben az ügy ura, vagy pedig a másik fél, minden esetben kéri, tehát a kérelmük alapján kerül sor az illetékesség megváltoztatására.
(20.20)
Ebben az esetben pedig egy kijelölés történik, amikor is elvonják a jogos, törvényes bírájától az illetőt, és kijelölik. Itt teljesen érthetetlen az, amivel itt érvelnek többen is, illetve az indokolásban is benne van, hogy az ebből való visszakozás 6 milliárdos többletköltséget jelent a magyar államkasszának. Akkor nem értem, hogy akkor hogy nem spórolták meg ezt a 6 milliárdot. Korábban sem volt ilyen illetékességkijelölési lehetősége a bírói igazgatási szervezet vezetőjének. Akkor most valahol megspórolták ezt az 5-6 milliárd forintot az elmúlt egy-két évben, amíg volt ilyen lehetősége? Tehát én ezt nem értem, és nyilvánvalóan félrevezetés is, ami itt le van írva. Álláspontunk szerint, ahogy kifejtettük, nincsen helye annak, hogy a bírósági igazgatási szerv vagy annak vezetője ilyen módon jelöljön ki eljáró illetékes bíróságokat. Nagyon örültünk neki, hogy ez végre lekerült, de jobban örültünk volna annak, ha az ellenzék, a Jobbik javaslatára került volna ez levételre annak idején.
Egyébként nagyon sajnáljuk azt, hogy pillanatnyi, én nem tudom megmondani, milyen állapotban születnek meg, pattannak ki az önök fejéből érzelmi indulatok alapján ezek a módosítások, hiszen ugyanilyen volt a bírák kényszernyugdíjazása is, amely nem szerepelt benne az alaptörvényben, sehol nem volt társadalmi vitán, soha senki nem tárgyalta meg, és itt pillanatnyi módosítás alapján Gulyás Gergely képviselőtársam volt az, aki felolvasta az alkotmányügyi bizottságban ezt. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Akkor lehet, hogy rosszul emlékszem, én így emlékszem rá (Gulyás Gergely: Rosszul!), hogy ő volt ennek az előterjesztője, ami még akkor leszavazásra is került. Tehát ilyen pillanatnyi, én nem tudom, hogy milyen zavar alapján, és ami után önök kiállnak, és ezekből nem hajlandóak egy jottányit sem engedni akkor se, ha maga a józan jogérzék is érezteti, hogy ezzel itt valami probléma van, ezt így nem lenne szabad. De már akkor is ragaszkodnak hozzá, mindaddig, amíg abba a falba bele nem ütik a fejüket, és el nem jutnak odáig, hogy az Európa Tanács, a Velencei Bizottság vagy valaki fog rákoppintani a kormány fejére, hogy ez ne így legyen, amikor ezek működhetnének jobban is.
Azt gondolom, hogy pontosan azért van az ellenzék egy parlamentben, hogy igenis felhívja a problémákra a figyelmet, a jogállamisággal össze nem egyeztethető módosításokra, törvénytervezetekre, és amennyiben megfelelően figyelembe vennék az ellenzék véleményét, akkor, azt gondolom, hogy sokkal jobb törvényt, sokkal jobb alkotmányt lehetne így megalkotni.
De úgy látom, hogy az én időm lejárt, hiszen a 30 perc felét kibeszéltem, és a részletekkel így már Staudt Gábor képviselőtársam fogja folytatni a vezérszónokit.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
