DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Nagyon köszönöm a hozzászólásaikat, és különösen azoknak köszönöm a hozzászólását, akik tárgyszerűen az alaptörvény ötödik módosításának témáihoz szóltak hozzá. Ha megengedik, én elsősorban inkább ezekre a hozzászólásokra reagálnék. Kezdem Lendvai Ildikó képviselő asszonnyal, aztán Nyikos képviselő úrral folytatom, de mivel ő már elment, inkább a jelen lévő képviselőnek szeretnék válaszolni.
Képviselő asszony, amit itt az előbb elmondott, az mind szép volt, egyetlenegy apró mondatrészt vagy inkább szót hagyott ki a bevett egyház helyzetének jellemzéséből, hogy mindez, amit ön mondott, amit ön az együttműködés feltételeként írt le, mindez az adott egyház kérelmére való döntést jelenti. Tehát az adott egyház, az az egyház vagy vallási közösség, amely együtt akar működni az állammal a közösségi célok érdekében, kérheti az Országgyűléstől, hogy ilyen státust adjon neki az Országgyűlés és ilyen jogosultságokkal ruházza fel, tehát szó sincs arról, hogy egy vallási közösséget az állammal való együttműködésre kényszeríthet bárki. Tehát kizárólag arról van szó, hogy az egyébként mindenféle szervezeti formában működő vallási közösségek, pontosabban a törvények által megengedett, akár egyesületi formában, akár magasabb szervezeti formában működő vallási közösségek közül akik kérik és akiknek az Országgyűlés elfogadja ezt a kérelmét, azokkal együttműködik az állam, azoknak az egyházaknak biztosít különleges jogosultságokat. Tehát semmiféle kényszer nincs az ügyben. Abban kétségtelenül igaza van, hogy ez az Országgyűlés szuverén döntése. Az Országgyűlés - mint az állami főhatalmat gyakorló népképviselői testület - döntése, hogy kikkel kíván együttműködni.
Megjegyzem, számos országban ez így működik, számos európai országban így működik. Van, ahol nem parlamenti döntés, hanem egy konkordátum kell hozzá, egy szerződést köt az állam ilyen egyházakkal. Tehát igenis van, de egyébként ezt önök tudják, hiszen az egyházi törvény vitájában nem én, hanem az államtitkárok, a kormány képviselői és a hozzászólók elmondták, hogy Európa számos országában differenciált a vallási közösségek rendszere, nem minden vallási közösség egyforma jogosultságokkal rendelkezik, sőt vannak olyan szélsőséges példák, ahol államegyházként működik néhány egyház, de ha nem ezt a szélsőséges példát nézzük, hanem csak azt nézzük, hogy van-e vajon különbség az egyes egyházak között, akkor igen, számos országban van különbség. Azon az alapon van különbség, hogy mely egyházak céljait ítéli meg az állam olyannak, amelyeket tud támogatni, és amelyekkel együtt tud működni. Pusztán csak ez a modell került leképezésre az alaptörvény ötödik módosításában. Tehát nincs szó olyan kényszerről vagy olyan, ahogy ön mondta, hogy kezesek-e ezek az egyházak, tehát hogy valamifajta megalázó helyzetbe hozná őket, vagy alárendelt helyzetbe hozná őket az Országgyűlés. Pont arról szól egyébként, az előző mondatok arról szólnak, hogy az állam és a vallási közösségek különváltan működnek, önállóak. Gyakorlatilag minden, az együttműködésük csak a két fél közös akaratán múlhat.
Nos, természetesen az a fejtegetés is, amire azt mondta, hogy a parlament nem alkalmas arra, hogy megítélje az együttműködésre való alkalmasságot, azért ott egy ponton sántít, hogy ha nem a parlament, akkor ki. Nyilván ön azt gondolja, képviselő asszony, hogy eredetileg bíróság döntött az egyházak bejegyzéséről. Csak halkan jegyzem meg, hogy nem tudom, hogy a bíróság mitől alkalmasabb ennek a kérdésnek a megítélésére. A bírók sem végeztek teológiát valószínűleg, tehát nem biztos, hogy tudják, hogy az adott hitelvek létező állítások-e, tehát azokat a hitelveket nem a hitelv hitéleti minőségében ítélte meg a bíróság, hanem kizárólag formális szempontból ítélte meg a bíróság. De ez a joga most is megmarad a bíróságnak, hiszen a bíróság jegyzi be a vallási tevékenységet végző szervezeteket. A bíróság jegyzi be. Ez már csak egy második lépcső, amikor ők kérelemmel folyamodnak az Országgyűléshez a bevett egyházi helyzet eléréséhez, illetőleg az együttműködés kinyilvánításához.
Úgy gondolom, hogy arra a megjegyzésére, hogy hogyan jutottunk el idáig, nem akarok reagálni, hiszen ez egy ismert folyamat, hogy hogyan jutottunk el idáig, de ami így most belekerült az alaptörvény ötödik módosításába és a sarkalatos törvénybe, az minden szempontból megfelel az európai gyakorlatnak, megfelel egyébként az alkotmánybírósági határozatnak is, amely megengedte a differenciálást egyébként a vallási tevékenységet végző szervezetek között, és hadd jegyezzem meg, hogy mellesleg szerintünk megfelel az ország érdekeinek is, mert az országnak nem az az érdeke, hogy négyszáz egyház azokat a kedvezményeket élvezze, amely egyházak közül egy része nyilvánvalóan visszaélt ezekkel a kedvezményekkel.
Most térnék vissza Nyikos képviselő úr megjegyzésére. Természetesen minden képviselőnek joga van bírálni a kormány kodifikációs munkáját, de célszerű előtte utánanézni annak, amit állít egy képviselő. Így például Nyikos képviselő úr az alaptörvény ötödik módosításában szereplő, a jegybank elnökének rendeletalkotási jogára vonatkozó szabályokat bírálta. Volt időm megnézni az elmúlt percekben. Ez a mondat, ami ebben az ötödik módosításban szerepel, mármint az, hogy a rendelet nem lehet törvénnyel ellentétes, ez a mondat szerepel az Alaptörvény hatályos 49. cikk (4) bekezdésében, és akinek még ez is kevés lenne, annak elmondom, hogy az 1949. évi XX. törvény 32/D. § (4) bekezdésében is szó szerint ez a mondat szerepel. Tehát ha valaki úgy gondolja, hogy az alaptörvény nem mérce számára, Nyikos képviselő úr, aki az Állami Számvevőszék alelnöke volt, tudhatná, hogy huszonhárom éve szerepel a magyar közjogi rendszerben ez a szabály, és az alkotmány része, az alkotmányos rendelkezés része. Nos, természetesen, mondom, lehet bírálni a kormány jogalkotási munkáját, de nem árt, ha az ember előtte alaposan tájékozódik.
Összefoglalva tehát mind az itt elhangzott véleményeiket és mind a benyújtott módosító javaslatokat alaposan, legalább ilyen részletességgel meg fogjuk vizsgálni, és amennyiben valóban javításra szorul a módosítás szövege, akkor ki fogjuk javítani módosító indítványokkal.
Még egy megjegyzést engedjenek meg, mivel itt a mai estén az alaptörvény ötödik módosítását különféle jelzőkkel, illetve különféle meghatározásokkal illették. Én magam nem tudok eligazodni az MSZP álláspontján, de nemcsak én nem tudtam eligazodni, hanem a Népszava sem tudott eligazodni, amely ma 19 óra 13 perckor azt a cikket tette közzé, hogy kamu módosítások sora. Ebben szerepel Bárándy Gergely, aki szerint kapitulált a kormány. Tehát most akkor jó lenne, ha az ellenzék egy része eldöntené, hogy akkor most ezek kamu módosítások vagy az Európai Unió elvárásainak felelt meg a kormány.
(22.30)
Talán nem áll messze a valóságtól, ha azt mondom, hogy a kettő között van az igazság, se nem kamu, se nem kapituláció, de azért, hogy egy párt nem képes elmondani a véleményét erről az ötödik módosításról, az persze lehet az ő belügyük, de nyilván nehéz helyzetben vannak, amikor egy nemzetközi nyomásnak, amit nem utolsósorban egyébként éppen az ellenzék baloldala szabadított Magyarország nyakába, tesz eleget a kormány, egy kényszer hatása alatt nyújt be egy alaptörvény-módosítást, és ahelyett, hogy a baloldal, amely mindezt elérte az európai elvbarátain keresztül, üdvözölné a módosítást és elfogadná, kamunak és átlátszónak nevezi azokat. De mindegy, ez legyen az ő problémájuk, nyilván az alaptörvény módosításához megvan a kormányzó többség parlamenti mandátumszáma. De ajánlom a figyelmükbe, hogy ha már az Európai Unió előtti kapitulációnak nevezik, akkor talán az ötödik módosításban foglalt szabályok nagy részét mégiscsak az Európai Unióval ezek szerint összhangban terjesztette be ide a kormány. Ez talán önöknek is garancia arra - hogyha a mi álláspontunk nem lenne garancia -, az Európai Bizottság álláspontja talán garancia arra, hogy mégiscsak van értelme megszavazni ezt az ötödik módosítást.
Tisztelettel kérem mindannyiuk szavazatát. Az alaptörvény ötödik módosítása az alaptörvény eredeti szellemiségét, az alaptörvény eredeti erejét nem lerontva, de jobbá teszi, korrigálja az alaptörvényt, és ezért kérem a támogatásukat.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
