DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Anélkül, hogy ismétlésekbe bocsátkoznék, engedjék meg, hogy először is Bárándy képviselő úr felszólalásához tegyek két megjegyzést. Ő, ugye, kilátásba helyezte, hogy a mostani alaptörvény-módosításhoz módosító indítványt fognak előterjeszteni. Természetesen, ez rendben van.
Állítom, hogy én támogatni fogok egy olyan módosító indítványt, és szerintem az egész frakció, amit ha a Szocialista Párt előterjeszt, arra irányul, hogy a kormányzási hibák korrigálásából hogyan kívánja kivenni a részét a Szocialista Párt, a 2007-es áfajogszabály miatt most kivetett 250 milliárd forintos fizetési kötelezettségből. Nagyon szép, nagyon könnyű a jövőre vonatkozó elveket mondani, meg ostorozni a hivatalban lévő kormányt anélkül, hogy visszagondolnának arra, hogy önök milyen hátrányokat okoztak. Ezt annak idején Harrach Péter úgy fogalmazta meg az egyik napirend előtti felszólalásában, hogy nagyon bájos dolog az, amikor a bukott diák próbál korrepetálni. Most is éppen ezt látjuk. A bukott diák korrepetál. Bárándy képviselő úr kioktatja a kormányzatot, hogy hogyan kell a helyes gyakorlattal rendbe szedni azt a kormányzati hibát. Csak elfelejti, hogy az összes fizetési kötelezettséget, a legnagyobb részt messze meghaladóan, pont önök követték el. Az önök hibájából kellett a magyar államnak ilyen magas fizetési kötelezettségért helytállni.
A másik. Folyamatos támadás volt az, hogy miért csak a közszolgálati televízióknak van joguk a hirdetésre, miért nem kapják meg ezt a jogot az esélyegyenlőség betartásával a kereskedelmi tévék is. Most meg, amikor az alaptörvény-módosításban ez benne van, akkor meg az a kifogás, hogy na, miért adták oda, miből feltételezik, hogy a kereskedelmi televíziók egy fillér nélkül is ki fognak adni bármilyen politikai hirdetést. Tisztelettel, csak úgy tudja a kormányzat és a jog biztosítani a választási esélyegyenlőséget, ha esélyegyenlőséget biztosít a televíziónál is. Akkor pedig, ha a televíziók megkapják azt a jogot, hogy milliárdokat kaszáljanak, akkor nincs esélyegyenlőség, mert van egy olyan réteg, egy csomó párt, amelyek nem tudják állni ezeket a magas költségeket. Szóval, ezekre a dolgokra jó lenne egy kicsit jobban odafigyelni.
Szeretnék valamire még reagálni Bárándy képviselő úrral kapcsolatban. Képviselő úr azt mondta, hogy a viták során, amikor a negyedik alkotmánymódosítás volt, akkor kitértek arra, az ellenzék figyelmeztette a kormánypártokat arra, hogy ez így nem lesz jó. Mit tudom én, ők előterjesztik, hogy hogyan kéne, nem így, és lám-lám, most itt vagyunk. Tisztelettel, ami pedig itt, ebben a teremben háromszor elhangzott ma, csak egy lépcsőt felejtenek el, hogy amikor a negyedik alkotmánymódosítás ombudsmani kezdeményezésre az Alkotmánybíróság elé bekerült, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nincs alkotmányellenes rendelkezés. Ebből az következik, hogy nem lett volna alkotmánysértés, ha az Országgyűlés ezt a fajta kérdést úgy hagyja, ahogy a negyedik alkotmánymódosítás volt.
Igen ám, csak a nemzetközi gyakorlat! Hát igen, a nemzetközi gyakorlattal kapcsolatban Bárándy képviselő úrnak hadd mondjam, a lengyel házelnök nyilatkozott, hogy olyan még nem fordult elő, hogy egy lengyel állampolgár Lengyelország ellen szavazott. Ez sajnos hungarikum. Ezt kizárólag a magyarok teszik meg, kizárólag a magyar ellenzéki európai parlamenti képviselők képesek arra, hogy az országuk ellen szavazzanak. (Dr. Bárándy Gergely közbeszól.) Még a románok is azt mondták, hogy Románia ilyet nem csinál. Ilyet csak a magyarok csinálnak. Úgyhogy ez az eredmény.
Azért csinálták azt a nagy cirkuszt, emlékezzünk vissza a médiatörvényre, és a végén, amikor a kormány azt mondja, hogy jó, mondjátok meg, hogy mit akartok, mi legyen, nevetséges kérdésekkel álltak elő.
(20.00)
Itt is most ez van, hogy ez így nekünk nem jó, a kormány enged, nincs alkotmányozási kötelezettség, mert az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nincs alkotmánysértés. Ennek ellenére a kormány azt mondja, hogy jó, hagyjuk abba a vitát, engedek. Bárándy képviselő úr azzal kezdi a felszólalását, hogy nem lesz csönd, változatlanul folytatódni fog az alkotmányozás körüli vita itt. Na most én borítékolom, ha ez itt jelen van, akkor ugyanezt szocialista képviselők kint az Európai Parlamentben ugyanúgy el fogják mondani, és ugyanúgy meglesz a nem. Ez már egy ilyen magyar specialitás.
No, tisztelettel, ezen kívül azért, amire nagyon szeretnék kitérni itt az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban: a negyedik módosítás szerint először is az volt, hogy azért nem jó az alkotmánymódosítás, mert nincs jogorvoslat az alkotmányban korábban. Igen ám, a negyedik kitalálta, hogy akkor legyen, és hogyha valamelyik egyházat az Országgyűlés nem fogadja el bevett egyháznak, ennek az egyháznak biztosítottak volna egy alkotmányossági panaszt. Sikerült elérni, hogy most ez nincs. Most a törvény szépen kimondja, vallásszabadság van, mindenki szabadon gyakorolhatja a vallását, lehet egyházat alapítani, az pedig az állam szuverén joga, kivel kíván együttműködni és meddig, és passz. Bizonyos feltételeknek meg kell lenni annak érdekében, hogy egyáltalán az illető egyház kezdeményezhessen egy ilyen együttműködést az állammal, de az állam egyoldalúan dönt, az Országgyűlés eldönti, és ezzel kész, befejeztük.
Hogy ez mennyire eredmény, én nem tudom. Az kétségtelen, hogy ennek a módosításnak van egy olyan, verbálisan is kimunkált magyarázata, amit addig mindig mondtak, hogy vallásszabadság van, nem csak azok az egyházak, amelyeket elfogadtunk, a többiek is egyházak, ezt nem értették meg, most ez így le van írva, kész. A bevett egyházak azok, amelyekkel az állam együtt kíván működni.
A másik kérdés a bírósági ügyáthelyezési kérdés. Ha elolvassa pontosan képviselő úr és tisztelt képviselőtársaim is elolvassák az előterjesztett törvényjavaslat indokolását, akkor benne van az, hogy jó, megcsináljuk, megkeressük a kiegyenlítés egyéb módját. Ez hozzávetőleg 5-6 milliárd forintjába kerül az állampolgároknak. Hát ez is egy nagy eredmény, olyan jól állunk, hogy ezt az 5-6 milliárdot most ennek érdekében ki kell dobni, és akkor biztos, hogy sokkal jobb lesz. Én nem tudom, hogy miért félnek ettől. Arról nem is beszélve, hogy Répássy Róbert államtitkár úr a mai alkotmányügyi bizottsági ülés előtt felhívta a figyelmet, hogy álljon meg ez a menet, mert az igaz, hogy bizonyos ügycsoportokban nem lesz meg a Bírósági Hivatal vezetőjének az a joga, hogy ügyeket áttegyen, de azért vannak a különböző elfogultsági alapon lévő dolgok. Az is egy áthelyezés, ugye? (Dr. Bárándy Gergely: Az rendben van.)
Tisztelettel, oda szeretnék kilyukadni, hogy az volt a legnagyobb vád az alkotmánymódosítással szemben, hogy a gránitszilárdnak minősített alkotmánynál a hányadik módosításnál tartunk. Szeretnék arra hivatkozni, hogy volt egy koncepció, ez a koncepció az volt, hogy alkotmány és egy átmeneti rendelkezés. Erre az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy ez nem jó, az alaptörvényben kell rendezni ezeket a kérdéseket. Így tulajdonképpen az alapkoncepcióból, mondhatnám így is, kicsit alkotmánybírósági segédlettel kerültek sorra a módosítások. Itt pedig a negyedik módosítás korrekciója ez a ötödik módosítás, és azért ez nagyon fura dolog, hogy itt már 12-17-20-ról gondolkodunk.
Ez pontosan olyan vita, tisztelt Országgyűlés, mint ami az egész alkotmányozással kapcsolatban elhangzott. Annak idején az alaptörvény vitájában a Szocialista Párt is folyamatosan arról beszélt, hogy nincs alkotmányozási kényszer, nem kell alkotmányozni, és egyszerűen nem voltak hajlandóak elolvasni az akkor hatályos alkotmányt, amelynek a preambuluma úgy szólt, hogy az ideiglenes alkotmányt fogadjuk el, és az átalakulás után meg kell csinálni a végleges alkotmányt. Ez az egyik oldal. (Dr. Bárándy Gergely: Nincs kényszer, ugyanazt mondta.) A leglényegesebb rész, tisztelt képviselő úr, ha már közbeszól, és itt dialógusba megy a parlamenti munka (Dr. Bárándy Gergely: Parlamenti műfaj.), akkor arra szeretnék hivatkozni, hogy azt mondja, hogy egy párton múlt ez az alkotmány. Talán utána kellene nézni a ’94-97 közötti alkotmányozásnak.
Az Országgyűlés felállított egy alkotmány-előkészítő bizottságot. Az a bizottság végigdolgozta az egészet. Egyetlenegy párton bukott meg, és ez a Szocialista Párt volt. (Dr. Bárándy Gergely: Bevezettük a négyötödös szabályt.) Nem a négyötödös szabály…
