DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS, a számvevőszéki és költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bizottságban ennek a kérdésnek a tárgyalása során, úgy fogalmazok, hogy az ellenzéki aggályok és felvetések voltak időben mindenképpen túlsúlyban a hozzászólások közül, itt most képviselőtársam a többségi álláspont ismertetésekor is kitért ebből néhányra, én szeretnék ebből három dolgot érdemben érinteni.
Az első, hogy a bizottságban az ellenzéki képviselők lényegében egybehangzóan úgy ítélték meg, hogy az a megoldás, amit tartalmaz a benyújtott javaslat az MNB és a PSZÁF összevonásával kapcsolatban, az időzítésében nem megindokolt és nem megalapozott, azaz nem tartjuk megfelelőnek azt a megoldást, amely az októberi időpontot tartalmazza a két szervezet egyesüléseként. Nem tartjuk megalapozottnak, mert túlságosan kevés idő áll rendelkezésre, és nem tartjuk semmilyen módon megindokoltnak azt, hogy miért év közbeni módosulásról van szó. Itt valóban fölmerült a vitában az is, hogy ráadásul két, a költségvetési technika szempontjából meglehetősen eltérő intézményről van szó, hiszen az MNB, illetve a PSZÁF gyökeresen eltérő finanszírozási konstrukcióval szerzi a kiadásainak fedezetéül szolgáló bevételeket. Ennek a majdani rendezésére nyilvánvalóan még egy további költségvetési módosításra lesz szükség vélhetőleg, ha elfogadja a többség a benyújtott javaslatot, mindenesetre most erre nem tértek ki.
Vita volt abban is, hogy ez a most benyújtott javaslat vajon szakmailag mennyiben megalapozottabb és mennyiben indokoltabb ahhoz képest, mint amit korábbi javaslatként annak idején az Országgyűlés tárgyalt, de végül is nem került bevezetésre. A korábbi jegybankelnök személyére szabott korábbi javaslattal kapcsolatban alakult ki az a bizonyos polémia, amelyet részben képviselőtársam most itt érintett, ámbár annak lényege mégiscsak az volt, hogy akkor a benyújtott indítványa a kormánynak tartalmazta azt a konkrét megfogalmazást, hogy az addigi jegybankelnök az ezt követő időszakban, mármint a törvény elfogadását követő időszakban pusztán alelnöki státussal rendelkezett volna az új szervezetben. Erre most nem tértek ki, nyilván bizalmi ember vezeti a jegybankot a jelen helyzetben, és a bizalmi ember megkapja a kormánytöbbség bizalmát arra, hogy a későbbiekben is ő vezesse ezt az intézményt. Ez a polémia ugyanakkor semmiképpen nem meggyőző az ellenzék számára a tekintetben, hogy a benyújtott javaslat jó lenne, és helyes lenne október 1-jétől ezt az átalakítást megcsinálni, még akkor sem, hogyha szerepel a javaslatban a korábbi PSZÁF-os dolgozók átvételére vonatkozó kötelezettség, hiszen elég nyilvánvalóvá vált mindenki számára, hogy ez még semmifajta garanciát nem jelent a továbbiakra nézve a tekintetben, hogy ezek a dolgozók a későbbiek során milyen munkakörben, milyen feltételekkel tudnak vagy nem tudnak tovább dolgozni.
A másik számvevőszéki bizottsági hatáskörbe tartozó kérdése ennek a bizonyos javaslatnak pedig arra vonatkozik, amiről államtitkár úr is az imént az expozéjában beszélt, hogy olyan kötelezettsége Magyarországnak, amennyiben fölmerülne a korábbi általunk képviselt álláspontnak megfelelően, immáron a kormány is belátja, hogy nem írhatja elő alaptörvényi szinten kötelezően, hogy ebben az esetben, ha fizetési kötelezettség merül fel, akkor erre új adóbevételt kell kivetni, azaz nem kötelező a továbbiakban a benyújtott javaslat szerint ilyen jellegű új sarc kivetése a későbbiek során. Ámbár, mint ahogy ott a kormányt képviselő államtitkár elmondta, ez a lehetőség továbbra is a kormány lehetőségeként fönnmarad, azaz élhet ezzel a kormány, de nem kötelezően kell ezzel élnie. Ez is egy vitatott, általunk legalábbis vitatott megoldás, főleg úgy, ahogyan a bizottság vitájában az egyik kormányoldali reakcióban elhangzott, már-már megelőlegezve azt, hogy belátható időn belül nem Európában, hanem egy Európán kívüli bíróságon születik olyan elmarasztaló ítélet a magyar kormány helytelen döntése miatt, ami miatt bizony majd ezzel élni fog a kormányzat. Én csak remélni merem, hogy nem egy 2010-ben hozott helytelen gazdasági miniszteri döntés eredményeként majdan választott bírósági eljárásban Magyarországgal szemben meghozandó ítélet vaskos fizetési kötelezettségére célzott és gondolt a kormány képviselője a bizottság vitájában, amikor erről beszélt, és nagyon szeretném, ha nem ezt tekintené majd a mostani kormány egyfajta próbájának a vélhetőleg többség által majdan elfogadandó módosításnak.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
