HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a miniszterelnök úr beszédéhez kívánok hozzászólni. Az előbb olyasmit hallottunk, hogy igaz, hogy mi okoztuk a problémát, de most keveselljük a megoldást. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Ez valahogy furcsán hangzott. (Taps a kormánypárti oldalon.)
A miniszterelnök úr beszélt a rezsicsökkentésről, a devizahitelesek megmentéséről, és ezt Magyarország függetlenségével hozta kapcsolatba. Egyetértve ezzel, szeretnék egy másik szempontot kiemelni, végső soron világnézeti pártként és keresztényszociális eszméket valló pártként úgy gondolom, hogy a társadalmi igazságosság szempontját kell kihangsúlyozni. Ugyanis a társadalomra nehezedő terhek arányos elosztásáról van szó mindkét esetben. Gondoljunk arra, hogy azok, akik az extraprofitot zsebre teszik, akár bankok, akár szolgáltatók, akár multinacionális cégek, mégiscsak sokkal kevesebb terhet vállaltak át, mint a magyar emberek. Ezt helyre kell tenni. Hiszen a dolgok, úgy tűnik, kimozdultak a helyükről, a világ rendje megingott. A mi feladatunk az, hogy most ezeket helyre tegyük, és a társadalmi igazságosságot érvényesülni hagyjuk.
Amikor a devizahitelesek megsegítéséről van szó, akkor mi szeretnénk hozzátenni még egy szempontot: azt, hogy mindezt a családok megerősítésével tudjuk megtenni. Két olyan kérdés van, amiben eddig is és ezután is szeretnénk erőteljesen nemcsak részt venni, hanem erőteljesen szorgalmazni a megoldását. Az egyik az adókedvezmény kiterjesztése, aminek kezdeményezése már megtörtént néhány hónappal ezelőtt, és úgy tűnik, hogy a két frakció együttes ülésén ez már pontot ért el, megkapta a támogatást. Fontos szempont az, hogy azok a családok, a kis jövedelmű családok, amelyek az adókedvezménnyel nem tudtak teljes mértékben élni, most újabb lehetőséget kapjanak ehhez. Ez rövidesen a parlament elé kerülő kérdés lesz.
A másik kérdésben, a családi csődvédelemben viszont szeretnénk az egyes tárcák erőteljesebb közreműködését kérni, mert úgy tűnik, egy kissé lelassult ennek a folyamatnak a menete a jelenlegi szakaszban. (Dr. Józsa István: Három éve javasoltuk.) Azt szeretnénk, ha ez még ősszel a parlament elé kerülne, és végső megoldásként szintén a devizahitelesek és általában az eladósodott magyar családoknak jelentene segítséget.
A miniszterelnök úr még egy másik körről is beszélt, ami elsősorban a gazdaságot és a különböző, ezzel összefüggő társadalmi kérdéseket érinti. Valóban nagy teljesítmény az, hogy részben a túlzottdeficit-eljárástól tudtunk megszabadulni a pénzügyi fegyelem segítségével, részben pedig az IMF-adósság idő előtti visszafizetése is idetartozik. Ennek eredménye végső soron az, hogy a gazdasági növekedés megindulhat, a fizetések valóban emelkednek. Itt szeretném kiemelni azt, hogy a pedagógusbér-emelés nem csupán egy egyszeri, ötletszerű béremelést jelent, hanem egy életpályamodellt, ami az egész rendszer átszervezésének egyik eleme.
És ha már rendszerről van szó, akkor hadd emeljem ki azt, hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy mindaz, ami három év alatt történt, tulajdonképpen nem az egyes területeken történő rendezett világ megteremtése, hanem egy összefüggő, egységes rendszer része. Hiszen a rendszerváltás kezdete óta sok minden elmaradt, és egy olyan társadalmat, ezen belül egy olyan működő gazdaságot kellett megteremteni, amely egy egységes gondolkodást feltételez. És megint csak azt tudom mondani, hogy az ország minden ügyében, a társadalom minden kérdésében rendezett világot kell teremtenünk, és azok az intézkedések, amikről itt szó esett, ebbe az irányba mutatnak, és ennek folytatását nemcsak javasoljuk, de kezdeményezzük is.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(13.50)
