VONA GÁBOR
VONA GÁBOR
VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én azt gondolom, hogy Mesterházy Attila szavait mindenképpen lehet venni bóknak is, sőt ajánlom, hogy annak értékeljük, hiszen számára ez a történelmi időszak, az ’50-es, ’60-as évek már ifjúvörös korától kezdve kedvenc történelmi időszakai közé tartoztak minden bizonnyal. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Elég furcsa volt hallgatni, ahogy az MSZP vezetője rezsicsökkentés és devizahitelek megmentése kapcsán próbál itt bárkit is kioktatni. Én ilyen bókkal nem tudok szolgálni viszont a miniszterelnök úrnak, ugyanis úgy érzem, hogy az a beszéd, amit mondott, melldöngetés volt, és nem pedig egy reális helyzetértékelés.
A rezsicsökkentést természetesen a kezdetektől fogva támogatja a Jobbik frakciója és támogatni is fogjuk, és minden ezzel kapcsolatos MSZP-s megszólalást hiteltelennek tartunk, hiszen az ő kormányzásuk alatt a villamos energia ára és a gáz ára is 100, illetve 150 százalékkal nőtt. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.) Úgyhogy én úgy gondolom, hogy talán célszerű bevezetni az MSZP-vel kapcsolatban egy új politikai fogalmat: ők a rezsibűnözők. Én azt gondolom (Derültség a Jobbik és a kormánypártok soraiban.), innentől kezdve érdemes őket így nevezni.
De amit a rezsicsökkentéssel kapcsolatban el kell mondani, hogy teljes legyen a kép: az egyik az, hogy az ön Miniszterelnöki Hivatalát vezető államtitkár is azt mondta, hogy 30 százalékig lehet elmenni a rezsicsökkentésben. Tehát mi mindenképpen arra bátorítanánk a kormányt, a kormánytöbbséget, hogy folytassuk a rezsicsökkentést. Ez egyelőre még nem elég. A másik: nagyon keveset beszélünk a tűzifával vagy szénnel fűtő háztartásokról. Ezeknek az embereknek a jelenlegi rezsicsökkentési szisztéma nem segít. Velük is érdemes volna a tél közeledtével foglalkozni. Szintén hozzátennénk javaslatképpen, hogy a rezsicsökkentés mellett szükséges az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése, mert különben azt, amit a rezsicsökkentéssel a családok nyernek, az élelmiszerárak növekedése el fogja vinni.
A legfontosabb kritikánk és a legfontosabb kérdésünk a rezsicsökkentéssel kapcsolatban, miniszterelnök úr, hogy ha önök tudták, hogy mit művelt az MSZP az előző nyolc év alatt, akkor miért csak most, miért csak a ciklus utolsó évében vették elő a rezsicsökkentést. Ez nem lehet más, mint hogy önök az elmúlt három évben tudatosan megkárosították a magyar családokat, a magyar háztartásokat. Ha tudtak róla, hogy ez a tétel benne van a rezsiszámlában, miért vártak vele a kampány kezdetéig? Fölvetődik az a kérdés, hogy érdemes volna-e - és érdemes volna - elgondolkodni azon, hogy jár-e kártérítés a kormány részéről azon családoknak, akiknél önök tudatosan - tudva, hogy a rezsiszámlákban olyan tételek vannak, amelyek igazságtalanok - mégsem csökkentették a rezsit. Jár-e ezeknek a családoknak kártérítés?
A másik a devizahitelek ügye. Örülök a beismerésnek, miniszterelnök úr, hiszen ön azt mondta itt most, hogy nem sikerült megoldaniuk ezt a kérdést. Néhány hónappal vagy fél évvel ezelőtt pedig mindenhonnan azt lehetett hallani, hogy a kormány megoldotta a devizahitelesek problémáját. Úgyhogy ezt én most elfogadom egyfajta beismerő vallomásnak.
Azért azt mondjuk el, az az ultimátum, amit novemberig adtak a bankoknak, nem más csupán, mint időhúzás. Ön erkölcsi belátást kér a bankoktól. Ezt ön komolyan gondolja, miniszterelnök úr, hogy a bankok, amelyeknek ismerjük nagyjából az eddigi tevékenységét, majd erkölcsi indokokra hivatkozva vagy erkölcsi belátásból változtatnak az eddigi politikájukon? Ez nem más, mint időhúzás, én úgy gondolom, ezt mindannyian tudjuk, csak próbálja itt a miniszterelnök úr eljátszani a szerepet. Ha önöknek van javaslatuk, akkor tegyék le az asztalra és valósítsák meg. Ez még két hónap, ez idő és pénz, emberek, családok sorsáról tudnánk pozitív irányban határozni.
A Jobbik már 2010 óta számtalan javaslatot tett ez ügyben, összehívtuk a devizahitel-ügyi kerekasztalt, sőt javasoljuk azt, hogy akár Horvátország, akár Lengyelország, akár Románia bevonásával nemzetközi szinten is föl lehetne lépni a bankokkal szemben. De itt most már el kell mondani azt, hogy nem elég a megoldás szempontjából egy korrekt hitelszerződés megkötése vagy egy korrekt adóspálya megvalósítása a károsultakkal szemben, ez csupán a minimum.
Számtalan sebből vérzik a devizahitelezés. Engedje meg a miniszterelnök úr és engedje meg a tisztelt Ház, hogy két dolgot hadd emeljek ki. Az egyik: nem volt a kockázatokkal kapcsolatban ismertetés a szerződéskötés során. A másik pedig: amíg Lengyelországban a svájci frank alapkamatát követték az ügyfelekre terhelt kamatok, addig Magyarországon, miközben a svájci frank alapkamata lefelé ment, az ügyfelekre terhelt kamat nálunk nőtt. Itt fölvetődik akár a csalás gyanúja is, amit akár bírósági úton is érdemes volna megvizsgálni. Vagyis nem pusztán korrekt adóspálya kell a devizahitelekkel kapcsolatban, de szükséges a kártérítés ebben az esetben is.
Mi történt ugyanis? Egy hibás terméket rosszindulatúan, rosszhiszeműen, tisztességtelenül, akár - úgy gondolom - csalással rákényszerítettek az emberekre, mert nem igaz, miniszterelnök úr, kényszerítették az embereket, a Magyar Nemzeti Bank a magas kamatpolitikájával, és az MSZP azzal, hogy a kedvezményes hitelkonstrukciókat eltörölte a kormányra jutásakor.
Úgyhogy azt kérjük a miniszterelnök úrtól, hogy ezeket az elveket építse bele a javaslatába, ne várjon november 1-jéig, hanem mentsük meg most minél hamarabb ezeket az embereket, lépjünk akár nemzetközi szinten is színpadra más országok bevonásával. Ezek az emberek nem segélyt kérnek, nem támogatást kérnek, hanem az igazságot követelik, ezt kell nekik megadni.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
