FERENCZI GÁBOR
FERENCZI GÁBOR
FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről természetesen egyetértünk, hogy kellett valamit kezdeni azzal az oktatáspolitikával, aminek megérezhettük a balliberális kormányzatok alatt azt a rendkívül alacsony színvonalát, ami, azt gondolom, már tarthatatlan volt, hogyha a jövő nemzedékére gondolunk. Hiszen a balliberális kormányok hozták be Magyarországra azt a szabadosságot, ők szabadították rá az iskolákra azt a devianciát, amivel most ma nekünk kell valamit kezdeni.
Sajnáljuk viszont a magunk részéről, hogy a Jobbik javaslatait, ha be is fogadták, meg is fontolták, de sok esetben kiherélt formában valósították meg azokat, és ennek köszönhetően sajnos sok helyütt azt tapasztaljuk, egyébként nemcsak az oktatás területén, hanem más területeken is, hogy torzszülöttek születtek. A köznevelési törvényről is azt tudjuk elmondani, hogy bár látszólag hangzatos, és egy jó irányt képvisel, de mégis összességében rendkívül sok a hiányossága, és ennek köszönhető az is, hogy most ez az előterjesztés ezzel a rengeteg módosító javaslattal itt fekszik előttünk, a Ház előtt. Ezeknek a javaslatoknak a többségét a magunk részéről tudjuk támogatni, hiszen ezeknek a javaslatoknak a többsége technikai módosító javaslat, ezeket valóban az életszerűség diktálta, viszont számos ponton szeretném elmondani az aggályaimat a javaslatcsomaggal kapcsolatban.
Az 1. §-ban a szakképesítéseknek a körét tisztázzák, hogy mely szakképesítések kerülnek át az állami intézményfenntartó szerv kezelésébe, hogy mely szakképesítések esetén kell az állami Intézményfenntartó Központ hozzájárulását kérni. Tehát tulajdonképpen itt a központosítást pontosítják, azt a fajta központosítást, ami félő, hogy már inkább vízfejűségnek nevezhető, hiszen itt az átadás-átvétel során is rengeteg panasz érkezett be felénk is ezzel kapcsolatban.
A második pontban szeretném elmondani, hogy még 2010-ben, amikor a szűzbeszédemet mondtam itt a Magyar Országgyűlésben, éppen abban a felszólalásomban hívtam fel a figyelmet arra, hogy igenis az iskolai tankötelezettség korhatárát le kell csökkenteni. Ezzel mint pedagógus természetesen jómagam is egyetértek, hiszen nem szabad olyan tanulókat ott tartani egy normális osztályközösségben, akik akadályozzák a normális többség haladását, megfelelő lelki-szellemi fejlődését, illetve gátolják a pedagógusokat a megfelelő munkavégzésben. De a Jobbik részéről ezzel nekünk az a problémánk, hogy önök nem tettek hozzá egy épkézláb alternatívát, nem biztosítanak megfelelő lehetőséget azoknak a tanulóknak, akik kiesnek a rendszerből, és ezért nem tudtuk jó szívvel támogatni a tankötelezettség korhatárának a lecsökkentését sem.
(20.20)
Hiszen az a Híd II. program, amit 15 éves korban tud igénybe venni a tanuló, úgy gondolom, az már egy olyan helyzetre próbál orvosságot nyújtani, amikor már elkéstünk. Veszprémi fogadóórámon azzal kerestek meg szülők, hogy bár ők mindent megtesznek a gyermekükért, mégsem tudnak kezdeni vele semmit, nem tudják rávenni arra, hogy iskolába járjon, nagyon sok a hiányzása, nem tudják motiválni, hogy tanuljon. Attól félnek ezek a szülők, hogy a gyermekük nem fog szakképesítéshez jutni. Az ő esetében, ennek a gyermeknek az esetében úgy gondolom, hogy már késő egy Híd-program abból a célból, hogy a tanuló a szakképesítéshez szükséges alapvető ismereteket, kompetenciákat elsajátítsa.
Éppen ezért javasolja a Jobbik, hogy az olyan tanulók esetében, és itt szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem faji kérdés, amire állandóan az LMP hivatkozik a bizottsági üléseken is, amikor mi ezzel előjövünk, hanem egész egyszerűen arról van szó, hogy vannak olyan hátrányos helyzetű gyermekek, akik otthon nem kapják meg azt a megfelelő szociális környezetet, ahol megfelelően tudnak fejlődni, vagy éppen a szülők nem tudnak a legjobb szándékkal sem ezeknek a tanulóknak megfelelő motivációt nyújtani. Ebből a célból lenne indokolt a bentlakásos iskolahálózat felállítása, illetve ennek a hálózatnak a kiépítése Magyarországon, hiszen ez rendkívül jól működik. Vannak olyan települések, ahol már ilyen intézmények bizonyítottak.
Az 5. §-sal kapcsolatban, hogy 20 százalékkal átléphető legyen a maximális létszám egy adott óvodai vagy iskolai csoportban, illetőleg osztályban, az az alapvető probléma, hogy az élet megmutatta azt, hogy vannak olyan települések, ahol nem biztosított egyébként ezeknek a tanulóknak egyáltalán az iskolába vagy az óvodába járása. Tehát igenis itt átgondolatlannak érezzük, hogy ezt a törvényt így fogadták el 2011 decemberében. Azt gondolom, lehet, hogy célravezetőbb lett volna, ha nem annyira hangzatosan, de alázattal, kis lépésekkel és szerényebben igyekeztek volna lépéseket tenni annak érdekében, hogy minden iskolához kapcsolódjon egy használható tornaterem, illetőleg mindenhol legyen elegendő számú óvodai vagy iskolai oktatóterem. Ha már így van, tehát önök is belátják, hogy nem kivitelezhető a törvény, akkor természetesen mi sem tudunk mást tenni, támogatjuk ezt a módosító javaslatot, de még egyszer mondom, lehet, hogy érdemesebb lett volna ezt annak idején jobban átgondolni.
A 6. §-sal, a mindennapos testneveléssel kapcsolatban már elmondtuk, hogy természetesen azzal mi magunk is egyetértünk. Itt mindenképpen pozitívnak tartom azt, hogy a szülőnek is van némi beleszólása abba, hogy ha a gyermeke rendszeresen sportol, egyesületben végez valamiféle sporttevékenységet, akkor két órával csökkenthető legyen a heti, iskolai keretek között végzett testnevelés. De - itt a néptánccal kapcsolatban ma már rengetegen hozzászóltak - nem lehet megfelelő néptáncoktatásban részesíteni egy tanteremben a gyermekeket. Mindazonáltal természetesen mi a Jobbik részéről mindenképpen támogatjuk azt, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg a gyermekek a néptáncot. Már csak azért is, ha arra gondolunk, hogy ez valóban a hazafias nevelés része lehet, és a hagyományőrzéshez, a kultúránk ápolásához, megóvásához járul hozzá.
Egyébként azt hadd tegyem hozzá, hogy engem sokkal jobban aggaszt az a mindennapos testnevelésnél, hogy hozzájut-e minden magyar gyermek az iskolatejhez, megfelelő tápanyagmennyiséghez jut-e, megfelelő ruházata van-e. Hiszen képzeljük el, hogy bár mindennap tornaórára mehetnek majd ezek a gyermekek, de szintén tapasztalatból mondom, hogy nagyon sok helyen a gyermek éhesen jön az iskolába, és az iskolában eszik utoljára a napköziben megfelelő élelmiszert. Ezeknek a gyerekeknek az esetében talán inkább a prioritásokat meg kellene cserélni. De hangsúlyozom, hogy természetesen a testnevelés rendszeresítésével mindenképpen egyetértünk.
A 7. §-ban természetesen életszerű, hogy ha a pedagógusok több mint fele betegség vagy egyéb okok miatt hiányzik, akkor az órák elmaradnak, és az is elvárható az intézménytől, hogy ennek ellenére biztosítja a gyermekek felügyeletét, hiszen nem is tehet mást, ez az alapvető alkotmányos feladata. Az is életszerű, hogy ezeknek a gyermekeknek ne kelljen a nyár folyamán bepótolni az elmaradt órákat, hiszen ez egyfajta büntetés lenne az ő számukra.
Viszont Michl képviselő úr említette azt is, hogy a gyermekeknek ne kelljen a szomszéd faluba vagy a városba iskolába járniuk, elhangzott ez a mondat az ő részéről. Itt azért szeretném kiemelni, és kapcsolódnék a 9. ponthoz, hogy azáltal, hogy van két olyan település, az egyik Ajka, a másik pedig Hajdúsámson, ahol a Hit Gyülekezete nevű vallási csoport vehet át önöknek köszönhetően intézményeket, ezekben az intézményekben, például Hajdúsámsonban a település egyetlen általános iskolájában vajon eldönthetik-e azt a gyermekek, hogy ők hová akarnak iskolába járni. Ugyanis éppen most készült a településen egy felmérés, ami alapján kiderült, hogy a szülők 75 százaléka szeretné állami fenntartású intézménybe járatni a gyermekét, és mindössze 25 százalékuk állította azt, hogy a Hit Gyülekezetét választaná mint fenntartót.
Én kíváncsi leszek, hogy ennek ellenére, hogy a szülők így nyilatkoztak, vajon marad-e, maradhat-e állami fenntartású az intézmény, és biztosítják-e a gyermekeknek azt az alapvető jogukat, hogy megválaszthassák az intézményt, ahova járni szeretnének. Hiszen ha ez mégsem így lenne, és a Hit Gyülekezete mégis megkapná ennek az intézménynek a fenntartását, akkor bizony ezeknek a gyermekeknek akár 20 kilométerrel odébb kell majd iskolába járniuk, ha nem akarnak részt venni abban a fajta etikai oktatásban, amit a Hit Gyülekezete mint fenntartó fog a számukra biztosítani. Ugyanis aggályosnak tartjuk azt, hogy egy olyan fenntartó, amelynek a rendezvényein, ezt a mai bizottsági ülésen is el kellett hogy mondjam, hogy egy olyan fenntartó, amelynek a rendezvényein epilepsziás rohamot kapnak az ott jelenlévők, rángatóznak, egy ilyen szervezet fenntarthat ma Magyarországon a Fidesz-KDNP-kormánynak köszönhetően iskolákat. Emiatt aggaszt minket egyébként ez, hogy itt az etika, illetőleg a vallás- és erkölcstan tantárgyak esetében az egyházi jogi személy határozza meg az adott egyház iránymutatása szerint, hogy milyen tananyagot sajátítsanak el ezek a gyermekek ezeken a hit- és erkölcstanórákon.
Itt felmerül a kérdés, hogy vajon a szülő dönthet-e úgy - és ezt a mai bizottsági ülésen meg is kérdeztem, de nem kaptam rá érdemi választ -, hogy ez esetben nem kívánja, hogy a gyermeke részt vegyen ezeken az etika-, illetőleg hit- és erkölcstanórákon, mert egyébiránt ezzel a javaslattal problémánk nekünk nem lenne.
A 15. pontban azt célozza meg az előterjesztő, hogy a nemzetiségi önkormányzatokkal egyetértési jogot alakítsanak ki, hogyha változna, mondjuk, a fenntartó, vagy megszüntetésről, átszervezésről, névváltozásról kellene dönteni.
(20.30)
Ezt a magam részéről mindenképpen támogatom, hiszen engem is érint úgymond ez a módosítás a tekintetben, hogy anyai ágon német nemzetiségű vagyok. A Jobbik-frakcióban egyébként többen vagyunk így ezzel a kérdéssel. Mint ahogy mondtam, az előterjesztést, annak zömét, az előterjesztésben szereplő pontok legtöbbjét támogatni tudjuk, viszont önmagával a köznevelési törvénnyel kapcsolatban számos kritikánk van, ezért nem tudtuk annak idején, 2011 végén sem támogatni a köznevelési törvényt.
Elindultak egy úton, azt gondolom, hogy sajnos nagyrészt átgondolatlanul. Az irány jó, de úgy gondolom, hogy ez inkább csak kirakatpolitika az önök részéről. Mindenképpen elismerésre méltó, hogy az a Fidesz, amelyik még 1990-ben Trianon hallatán kivonult a Magyar Országgyűlésből, ma már a nemzeti ügyek kormányának az egyik koalíciós tagja.
De én arra kérem önöket, hogy Klebelsberg Kunó nevét akkor használják majd fel, ha a március 18-i bizottsági meghallgatás után benyújtott írásbeli kérdésemre, mely szerint hány kisiskolát tudott a kormány újranyitni, a válasz pedig az, hogy mindössze három településen kezdeményezték ezt, és akkor, amikor 2011-ben megígérik, ismételten megígérik, hogy kistelepüléseken iskolákat nyitnak újra, és akkor az a válasz, hogy mindössze négy pályázat érkezett, hány is érkezhetett volna, amikor csak néhány hét állt rendelkezésre, hogy ezeket a pályázatokat benyújtsák, és eközben több mint 120 intézményről tudunk, amelyet vagy megszüntettek, vagy összevontak, vagy megszüntettek részben, tehát már csak az egyik tagozat maradt, miközben a másik oldalon Klebelsberg Kunó elemi iskolákat alapított (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), egyetemet, kutatóintézeteket - azt gondolom, hogy az önök részéről így ez hiteltelen.
Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
