DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Bevezetésként szeretném elmondani, hogy nagyon nehezményezem, hogy a Számvevőszék elnöke vagy helyettese, alelnöke nincs jelen ebben a vitában. Közismert, vagy ha nem, akkor mondom, hogy a számvevőszéki törvény és a Házszabály lehetővé teszi a Számvevőszék elnökének azt, hogy részt vegyen a parlament ülésein, hozzászóljon a vitához, a vitában részt vegyen. Azon kevés állami vezetők közé tartozik, akiknek ez a lehetősége megvan. Sajnálom, hogy nincs itt, és nem él azzal, hogy hozzászóljon. Azért kezdem ezzel a hozzászólásomat, mert a Számvevőszék készített egy nagyon érdekes, hasznos, értékes jelentést az állami vagyon tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos tevékenységről. Ezt decemberi dátummal adta közre. A költségvetési bizottság napirendjére fogom ajánlani ezt a jelentést, mert rendkívül sok érdekes, elgondolkodtató megállapítás van benne, és javaslatok is arra, hogy mit kellene tenni a helyzet javítása érdekében.
E problémakör egyik szereplője a Nemzeti Földalap, amely - mint tudjuk - az állami földek fő gazdája, nem utolsósorban pedig az egyik résztvevője annak a munkának, amely munka most már évek óta az országleltár, a nemzeti vagyonleltár elkészítésére irányul. Elmondtam a múlt heti interpellációmban, hogy az országleltár nem készült el, noha 2011. december 31-ét tűzte ki a kormány határidőül. Ezt most odébb csúsztatták vagy három esztendővel. Nem utolsósorban azért nem készítette ezt el az illetékes tárca, amely végül is felelős ezért a feladatért, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mert a Nemzeti Földalap kezelője, illetve a Vidékfejlesztési Minisztérium nem tudja prezentálni azokat az információkat, amelyekből a vagyonnyilvántartás elkészíthető.
Remélem, az államtitkár úr engem nem fog megróni azért, hogy nem a törvényjavaslatról beszélek. Arról beszélek, hiszen nagyon fontos, hogy nem ad egyértelmű iránymutatást az NFA-nak a törvényalkotó. Tehát az Országgyűlés nem ad egyértelmű iránymutatást az állami vagyon teljes és egységes nyilvántartásáról. Én tehát hiányolom ebből a törvényjavaslatból azt, amit a Számvevőszék joggal tesz szóvá megállapításként, hogy ma sem tudja egyértelműen sem az illetékes tárca, a Vidékfejlesztési Minisztérium, sem a Nemzeti Földalap azt, hogy végül is mekkora az a földterület, amivel ő gazdálkodik.
(14.20)
Így aztán eléggé bizarrnak tűnik az a javaslat, a fő gondolata ennek a törvényjavaslatnak, amely szerint nyilvános pályáztatás mellőzésével lehessen kötni adásvételi szerződést olyan földrészletre, amelynek a területe nem haladja meg a 3 hektárt.
Én most az 1 hektárt, 3 hektárt nem kívánom minősíteni, bár jómagam is parasztgyerekként ismerem ezeket a nagyságrendeket. Nekem az a véleményem zárójelben szólva, hogy 5-6 holdas - nem is hektáros - földből is tisztességesen meg lehet élni, de ebben nem vagyok szakértő, tehát be is zárom a zárójelet.
A problémám végül is az, hogy ha nem tudja a földalapkezelő, nem tudja a Vidékfejlesztési Minisztérium, nem tudja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Részvénytársaság, nem tudja a magyar kormány, hogy ma mekkora az az állami földterület, amiből 1, 2 vagy 3 hektárt lehet kezelésbe adni, akkor hogyan lehet itt tulajdonképpen gazdálkodni, kedves államtitkár úr? Ön azt mondta, 3400 hektárra érkezett vételi ajánlat. Hát most mennyi ez, amiből még lehet vagyonkezelési szerződéseket kötni? Tudják önök, hogy mennyi az az állami földterület? Vagy ott tartunk, mint a rendszerváltás elején, amikor az állam úgy kezdett el osztogatni állami vagyonelemeket, hogy nem tudta, hogy mennyi az állam vagyona? Így kezdett el kárpótlást csinálni, így kezdett el privatizálni, tömeges privatizációt csinálni. Ismerjük ennek az átkos következményeit. És ma sem tudja megmondani a kormány egyetlen illetékes szerve sem, hogy mennyi az a földterület, ami a földalapkezelő hatáskörébe tartozik. Ezt nem én mondom, ezt az Állami Számvevőszék állapítja meg, több más, egyéb kritikai megállapítás mellett.
Azt is szeretném elmondani, hogy rendkívül nagy eszmei zűrzavar van a földnyilvántartás ügyében. Nincs ennek a szegény országnak ma sem államszámviteli törvénye. Ezt többször elmondtam. Ezelőtt 12 évvel még a Fidesz is akart csinálni államszámviteli törvényt. Ma sincs. Miért fontos ez? Azért fontos, kedves képviselőtársaim, mert évente zárszámadást készít a kormány a bevételekről meg a kiadásokról. Az éves költségvetés bevételei, kiadásai úgy-ahogy elénk kerülnek, parlament elé kerülnek, nyilvánosságra kerülnek. Most nem akarok belemenni ennek a minősítésébe, hogy ez milyen szakmai színvonalú, de van zárszámadás, bevételek-kiadások. De az érem másik oldala nincs, 20 éve nincs, 25 éve nincs vagy még több éve nincs, hogy az állam vagyonáról nem tudjuk, hogy mennyi, mennyi a nyitóállomány, mennyi a változás, mennyi a záróállomány ingatlanra és ingóságokra bontva és különböző szakterületenként bemutatva.
Olyan problémák vannak, idézek a Számvevőszék jelentéséből, hogy az erdőgazdaságok egy része nulla értéken tartja nyilván az állami erdőket, termőföldeket, ingatlanokat, a másik része pedig beárazva folyóáron. Tessék végiggondolni! Mi értelme van annak, hogy az erdőgazdaságok tulajdonában levő ingatlanokat forintban tartsák nyilván? Ez szakmailag egy értelmetlen gyakorlat! Hát mennyit ér az állami erdő, ez a Parlament mennyit ér? Forintban kifejezhetetlen, eszmei értéke van.
Nem véletlen az, hogy az önök példaképe, a nagy Németország zárszámadása úgy épül föl, hogy az ingatlanokat természetes mértékegységben, naturáliákban tartják nyilván, hektárban és nem euróban. Nincs értelme egy erdőgazdaság ingatlanait forintban nyilvántartani, mégis az erdőgazdaságok egyik része jelenti, másik része nem jelenti ezeket az értékadatokat, és ezekkel nem tud mit kezdeni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Részvénytársaság mint a szakmai gazdája az országleltárnak. Tehát nem tudja az állam, mennyi a vagyona, nem tudja a kormány azt, hogy mennyi az állami föld területe, és akkor itt ezek után 3400 hektár vagyonkezeléséről van szó.
Nekem az a tiszteletteljes javaslatom, hogy meg kellene várni a Nemzeti Földalap éves beszámolóját, amíg ez idekerül a parlament elé, mert itt is késésben van a tisztelt intézmény. (Dr. Józsa István: Az biztos.) Amikor a megismerte a parlament ezt a jelentést, megvitatta, és elfogadta vagy a többség elfogadja - nem tudom, mert nem láttam, tehát nem tudom, hogy elfogadható vagy nem fogadható el -, azt követően kellene erről a törvényről tárgyalni, komolyan és felnőtt fejjel.
Én tehát azt javaslom, hogy ezt a törvényjavaslatot ebben a formában ne fogadja el az Országgyűlés, hanem legalábbis addig - hogy mondjam csak - tartsa vissza, amíg a földalapkezelő éves jelentését nem ismeri meg a Ház. Hát hogy lehet rábízni egy ilyen intézményre ezeket a döntéseket, amely nem képes nyilvántartani azt, hogy mennyi az állami ingatlanok nagysága?
Elnök úr, ezeket szerettem volna elmondani, és még egyszer nagyon sajnálom, hogy a Számvevőszék ebben a vitában nem vesz részt. Elmondhatta volna azokat a javaslatait, amiket írásban megtett, szerintem ezek elgondolkodtatóak, de hát úgy lenne a vitának értelme, ha nálamnál is autentikusabb szájból hangoznának el ezek a kritikai észrevételek, megállapítások és javaslatok.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
