DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az nyilvánvaló volt, hogy ha a kormány meglépi azt a, nézetem szerint szükséges és aktuális lépést, hogy egyszerűsíti bizonyos területek esetében az értékesítés módját, ez számos észrevételt fog maga után vonni. A lépés tehát, meg kell mondanom, nem kockázatmentes. Egyetértek azonban azzal, amit államtitkár úr mondott, azaz hogy nem is felelősség nélküli. A felelősség ugyanis a Nemzeti Földalap esetében létező és jogszabállyal szabályozott. Nemcsak azt jelenti, hogy lehetséges, hanem előírás szerinti. Ezért e tekintetben nem látok olyan kockázatot, ami valamiféle olyan helyzetet teremtene, ami különböző anomáliákra adhatna okot.
Van azonban néhány olyan észrevételem, amit talán még majd figyelembe lehet venni. Az első az 1 hektárról 3, vagy esetleg 4, sőt ki merem mondani, esetleg 5 hektárig történő felemeléséről szól. Bizonyos feltételek esetén ugyanis ez nem kizárható. Mikor? Például, ha egy terület, és ezt így kellene értékelni, mondjuk, három gazdasági éven keresztül parlagon hever, akkor annak a területnek meg kell találni azt a hasznosítási módját, hogy Magyarországon ne álljon fönn az a helyzet, ami jelenleg sajnálatos módon fönnáll, hogy lényegesen nagyobb területek, mint ami indokolt lenne, parlagon hevernek, amiket a mezőgazdaságban egyszerűen nem is veszünk már számításba.
Azért beszélünk 6 millió 100 ezer, 6 millió 200 ezer hektárnyi területről 7 millió helyett, mert a többi jelentős része nemcsak azért nem megművelhető, mert milyen a talaj, hanem azért, mert parlagon van. Ezeknek a területeknek a helyzetét rendezni kell. Ezért, ha ez a lépés ebbe az irányba hat, akkor én ezt a lépést a magam részéről helyesnek és támogathatónak tartom.
Visszatérve a felelősségre, a nyilvánosságnak roppant nagy szerepe van. Itt a nyilvánosságnak minden alkalommal meg kell jelennie. Éspedig úgy kell a nyilvánosságnak megjelennie, hogy a helyi közösség a lehető legszélesebb körben értesüljön róla. Melyik az a lehetőség, amit én folyamatosan forszírozok itt is és majd a földtörvénynél is, tehát a földforgalmi törvénynél? Az önkormányzat. Az önkormányzat az, ami a helyi viszonyokkal a legjobban és a leginkább tisztában kell legyen. Tisztában kell legyen azzal, hogy egyáltalán mi van az ő határában. Látnia kell, és egyértelműen fel kell tudnia mérni, hogy az adott helyzetben milyen igények vannak a termőföld hasznosítására és tényleges megművelésére, nem egyszerűen tulajdon- vagy birtokszerzésre; és mekkora az igény - és most ezt ki kell mondanom, ennek meg kell jelennie a termőföldről szóló törvényben -, ami szociális jelleggel rendelkezésére kell álljon az önkormányzatnak. Ezért én ennek a törvénynek szerves részeként tartanám helyesnek megjeleníteni, hogy ahol az önkormányzat ilyen terület megszerzésére alkalmas és törekszik, ott az önkormányzat számára a szerzést biztosítani kellene.
Tessék elhinni, hogy az elkövetkezendő, nem öt, nem tíz év, lehet, hogy sokkal hosszabb időszak arról fog szólni, hogy tudunk-e olyan helyzetet teremteni a magyar falvakban, ahol munkalehetőség, értelmes munkalehetőség van, és ahol a munkát egyáltalán meg lehet tanulni. Ehhez azonban az önkormányzatoknak szükségük van arra, hogy földdel tudjanak rendelkezni. Nincs más, amit föl tudna ajánlani. A söprű meg a gereblye önmagában, azt kell mondanom, pótléknak elmegy, de csak egy kis ideig. Egy idő után a munka ilyen módon értelmetlenné válhat. De ha megvan a cél és lehetőség azért, mert a szükséges termőföld rendelkezésre áll, akkor meggyőződésem szerint tovább lehetne lépni. Ezért merem azt mondani, hogy a parlagterületek esetében még a 3 hektár is olyan, ami esetleg növelhető is lehetne.
Tisztelt Ház! Az önkormányzatokon túlmenően, azt gondolom, egyértelművé kell tenni, még az ilyen kis területek esetén is, hogy hatalmas különbségek vannak abban, hogy amiről államtitkár úr is beszélt, mire alkalmas az a terület. Amely terület már két-három mezőgazdasági éven keresztül parlagon hevert, oda bizony olyan vállalkozó kell, mármint a föld megművelésére vállalkozó személy, aki vállalja azt is, hogy ott olyanfajta változtatásokat eszközöl, ami esetleg alkalmassá teszi egy más jellegű művelésre. Mert annak a területnek, amely hosszabb időn keresztül parlagon hever, vagy tulajdoni problémái vannak, tulajdonosi problémái vannak, vitatott tulajdonosi helyzetek vannak, netán 3 hektáron olyan helyzet van, amiről úgy tudjuk, hogy az állami terület, azonban különböző jogviták vannak, ezeket meg kell oldani; de a tiszta területek esetében, azt gondolom, meg lehet találni azokat a módozatokat, hogy ezeket be lehessen vonni a nemzeti termelésbe.
Tisztelt Ház! Én ezt a kezdeményezést tehát a magam részéről, azzal a kiegészítéssel, hogy itt meg kell találni az önkormányzatok helyét és lehetőségét is, támogathatónak tartom. Nagyon fontos, amiről itt államtitkár úr beszélt, a lejárt szerződések esetében történő eljárás. Erről még nem sokat hallottunk. Azt gondolom, hogy a hosszú távú biztonság megteremtése sehol nem olyan fontos, mint a mezőgazdaságban. De kockázatos, azt el kell ismerni, minden olyan változtatás, ami a szerződés lejárta előtt keres további olyan gazdálkodókat, akik majd folytatják a gazdálkodást. Kockázatos, hiszen maga a mezőgazdaság is kiszámíthatatlan. Mégis, a magam részéről azt gondolom, a kormány helyesen gondolkodik, amikor úgy gondolja, hogy megadjuk a lehetőséget arra, hogy aki benne van, az is megpróbálja elérni azt a lehetőséget, hogy folytatása legyen, de meg kell tudni adni azt a lehetőséget is, hogy versenyhelyzet is kialakuljon; azaz más is képes legyen arra jelentkezni. Ennek az elérése meggyőződésem szerint lehetséges és szükséges.
Itt ismételten és befejezésként azt kell nagy erővel hangsúlyoznom, hogy amikor ilyen lehetőséget adunk egy szervezetnek, a Nemzeti Földalapnak, még akkor is, ha ott áll az egész mögött a Birtokpolitikai Tanács, akkor ez roppant felelősséget is jelent. És itt, azt gondolom, szükség van arra, hogy nagyon határozott és erőteljes nyilvánosság legyen jelen, lehetőleg minden esetben, sőt kivétel nélkül minden esetben, hogy az önkormányzatok szerepét itt megtaláljuk, és nem utolsósorban maga a minisztérium nagy figyelemmel és nagy odaadással akár minden darab föld értékesítésénél, hasznosításánál jelen legyen. Ezért azt gondolom, e tekintetben is helyes és elfogadható a javaslat.
Ami az erdőket illeti, egy kis, de fontos jogi szegmens, amit igyekszik szabályozni a javaslat. Az erdőkre vonatkozóan azonban, ebben egyet kell talán értenünk, szükség lesz arra, hogy egy átfogóbb és a tulajdoni viszonyokra is kiterjedő rendezésre kerüljön majd sor. Ezt az első lépést támogathatónak gondolom, annak reményében, hogy nyilván gondolkodik már a kormány azon, hogy mikor történik meg az erdők tekintetében ennek a jelenlegi, sok szempontból a tulajdoni viszonyok miatt ex lex állapotnak egy stabil, hosszú távon fenntartható, megtartható rendezése.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
