LENGYEL SZILVIA
LENGYEL SZILVIA
LENGYEL SZILVIA (független): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Földalap és az erdőtörvény módosításának iránya az LMP szerint annyiban támogatható, hogy garanciákat tartalmaz az állami erdők és a védett földek vagyonkezelésével kapcsolatosan. Annak örülünk, hogy nincs lehetőségünk állami erdőket és védett földeket csak úgy kiprivatizálni.
Az állami földeket érintő módosítás arra vonatkozik, hogy pályáztatás nélkül így az eddiginél gyorsabban és egyszerűbben értékesíthetné a jövőben az NFA a kezelésében álló, legfeljebb 3 hektáros ingatlanokat. Ha az NFA a kormányprogram, a nemzeti vidékstratégia és a birtokpolitikai irányelvek szellemében és a helyben élő gazdatársadalom közmegelégedésére működne, nem pedig úgy, ahogyan ezt tapasztaljuk, akkor ezt a törvénymódosítást tiszta szívvel támogatni tudnánk.
Jelen esetben viszont azért van néhány aggályunk a beterjesztett javaslattal kapcsolatosan. Az első az, hogy miért olyan fontos megkerülni a pályáztatást. A kisméretű földrészletek nagyon fontosak lehetnek a helyben lakó gazdálkodó szomszédoknak, akiknek esetleg a tanyájuk vagy a telephelyük közelében vannak ezek a területek. Mi a biztosíték arra, hogy ők kaphatják meg majd ezeket a földrészleteket?
Nem tartanak önök a visszaélésektől? Ha nagybirtokosként vagy befektetőként megkapok 150 táblában 150-szer 1 hektárt legálisan, akkor megnyílik az út előttem, hogy később a töredéket strómanok nevére írva körülbelül 50-szeresének felvásárlásában előnyöm, sőt még elővásárlási jogom is legyen a piacon további, akár 4-5 ezer hektár esetében. Ezt hogyan tudják kiküszöbölni? Ugyanis a jogszabályokkal, mint tudjuk, lehet élni és visszaélni is. A most módosítandó bekezdés - az NFA-törvényben a 21. § (3a) és (3b) - arról szól, hogy nyilvános pályáztatás, árverés mellőzésével köthető adásvételi szerződés olyan földrészletre, amely nem haladja meg a 3 hektárt. A kérdés azonban az, hogy miért kell most egyáltalán eladni ezeket az állami földeket.
Az LMP szerint káros bővíteni a szabadon eladható állami földek nagyságát most, a földmoratórium lejárta előtt egy évvel, hiszen ezeken a földeken a kormány szabadon befolyásolhatja a földhasználatot. Miért szűkítené az állam saját birtokpolitikai súlyát, amikor semmi sem kényszeríti erre? - ráadásul a helyi közösségek feje fölött, a nyilvános versenyeztetés megkerülésével. Éppen ellenkezőleg: bővíteni kellene a közösségi kontrollt a földforgalomban. Kérdésem lett volna miniszter úrhoz, de Patay Vilmos képviselőtársam már említette azt a bizonyos, Vidékfejlesztési Minisztérium által végzett felmérést a 3 hektárnál nem nagyobb földrészletek esetében, ezért szeretném kérni, hogy akkor legyen kedves, ismertesse, hogy hány, 3 hektárnál nem nagyobb állami földrészletet fog érinteni a módosítás.
Az LMP azt szeretné elérni, hogy a közösségi részvétel és a nyilvánosság minél nagyobb teret kapjon a földforgalomban. Ezért utolsó, de megkerülhetetlen ellenőrzési szintként az adott település földtulajdonosainak és fölhasználóinak képviselőiből álló helyi földbizottságok lássák el az állami földek használatba adásának felülvizsgálatát.
A földforgalmi törvénnyel is összefüggő véleményünk az, hogy az állami földek forgalmát sem szabad kivonni a földügyi hatóság és a helyi földbizottságok kontrollja, illetve egyetértése alól. A vidék népességmegtartó ereje és a magyar föld védelme is megköveteli azt, hogy az új földforgalmi törvénnyel 2014. május 1-jétől érvényes hatósági engedélyezés és helyi földbizottsági egyetértés az állami földekre is kiterjedjen.
Nagyon szépen köszönöm.
