DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Papcsák képviselő úr a hozzászólását azzal kezdte, hogy a szép magyar statisztikai hagyományokra utalt. Azt gondolom, erre joggal lehetünk büszkék, tehát a hozzászólásának ezzel a részével feltétlenül egyet kell értenem. Nemcsak az nyűgözött le, hogy a Statisztikai Társaságnak a tagja, bár ezt nem tudtam, ennyivel bölcsebb vagyok most, de kétségtelen, hogy a széles értelemben vett magyar közigazgatási hagyományok között sok olyan van, amire joggal lehetünk büszkék, ebbe tartozik a magyar statisztikai rendszer és intézményrendszer korábbi kiépítése, amelyet bölcs elődeink nagyon körültekintően tettek meg. Ezért is nagyon fontosnak tartom, hogy erre vigyázzunk, és a továbbfejlesztésénél csak olyan lépéseket tegyünk, és olyan döntéseket hozzunk meg, amelyek méltóak ehhez a hagyományhoz, és illeszkednek ahhoz a célkitűzéshez, hogy a megfelelő adatok jobb minőségben és nagyon sokféle célra felhasználható módon álljanak rendelkezésünkre statisztikai szempontból is.
Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat, ahogy az államtitkár úr is és fideszes képviselőtársam is utalt rá, valamint az indoklás is részletesen kifejti, az uniós adatszolgáltatási kötelezettségnek való megfelelést szolgálja, valamint az elmúlt időben itthon megalkotott jogszabályok, hazai törvények és hazai jogalkotás változása miatt vált szükségessé. Az ezekhez való alkalmazkodás indította arra a kormányt, az igazságügyi tárcát, hogy ideterjessze ezt a törvényjavaslatot. Ez önmagában helyes, hiszen dolga is a jogalkotásnak, hogy a szükséges aktualizálást és a jogharmonizációt elvégezze.
A statisztikáról szóló törvény népmozgalmi adatgyűjtésre vonatkozó rendelkezéseinek módosítása arra irányul, erről már volt szó, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező személyekre vonatkozó egyes népmozgalmi adatgyűjtéseket kiterjessze az országhatáron kívül történt eseményekre is. Ez is helyes, azt gondolom, hogy ez támogatandó. A népegészségügyre, a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács, valamint a Bizottság rendeletei alapján részletes adatokat kell szolgáltatni a halálesetekről, köztük a külföldön elhalálozott személyek halálozásáról a lakóhely szerinti ország statisztikájában.
Ezek a már érvényben lévő szabályok, amelyekről beszéltem, de ezen kívül most készült egy uniós rendelettervezet a demográfiáról, és ott is szerepel a magyarországi lakcímmel rendelkezők külföldön történő szülésének és halálozásának számbavétele, illetve az állampolgárság és a születési ország szerinti adatszolgáltatás a rendszeres népmozgalmi statisztikában. Tehát már látszott is, erről szó is volt a bizottsági vitában, hogy ezt is figyelembe vették, bár elhangzott kritikaként az is, hogy érdemes lenne megvárni, amíg megszületik ez a rendelkezés, és akkor nem kellene kétszer hozzányúlni a törvényhez. Hozzáteszem, ebben is van valami, van logikája ennek az érvelésnek, mert ez nem lenne annyira sürgős, és talán ésszerűbb lenne egyben hozzányúlni, és nem kellene finom hímezéssel ismét utána hozzányúlni a törvényhez.
Hogy miért fontos európai uniós szempontból, hogy kiterjesztően és a magyar érdekeknek megfelelően alakítsuk ezt a törvényt? Azért, erre az államtitkár úr is utalt, mert a népesség fogalmába tartozó személyek száma képezi az alapját a minősített többség meghatározásának, és egyáltalán nem mindegy Magyarországnak sem, hogy milyen adatok alapján számolják ki ezt. Az adatkörbe tartoznak az ország területén történt népmozgalmi eseményekről felvett adatok mellett a magyarországi lakcímmel rendelkező személyek külföldön bekövetkezett népmozgalmi eseményei is. A külföldön történt születés vagy halálozás esetében akkor kerül sor adatgyűjtésre, ha a magyar állampolgár ezt az anyakönyvi eseményt hazailag anyakönyvezteti, és a hazai anyakönyvezést végző hatóság pedig a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. A törvényjavaslat ezen túlmenően egyértelműsíti a statisztikai tevékenység közhatalmi jellegét. Ezzel van nekem bajom, majd még fogok erről részletesen beszélni. Gyakorlatilag ezeket tűzte ki, amiről beszéltem, a módosítás legfontosabb céljának.
Nézzük először ezt a közhatalmi jelleget! Úgy beszéltek a képviselőtársaim és a bizottsági vitában a KSH szakembere is erről a közhatalmi jellegről vagy közhatalmi tevékenységről, mint egy kész tényről, mint ami már megvan, és ezt csak erősíteni kívánja ez az új jogszabály. Hadd olvassam fel a módosító indítvány első szakaszát; azt mondja: “A cél elérése érdekében e törvény az adatok statisztikai módszerekkel történő felvételével - tehát az adatok felvételével -, feldolgozásával, tárolásával, átadásával, átvételével, elemzésével, szolgáltatásával, közlésével, valamint a közzétett kapcsolatos közhatalmi és egyéb tevékenységeket szabályozza.” Az összes többivel nekem semmilyen problémám nincs. A statisztikai tevékenységet gyakorlatilag leírja, és a tartalmát meghatározza azzal, hogy az adatok felvétele, feldolgozása - nem olvasom fel még egyszer. De ez nem ad semmilyen eligazítást arra nézve, hogy a Statisztikai Hivatalnak milyen tevékenységét tekinti most közhatalmi tevékenységnek. Magyar jogszabály, törvény precízen a közhatalmi tevékenységet nem definiálja, de azért a szakirodalom és egyes jogszabályok alapján lehet erre nagyon világosan következtetni, hogy mit tekintünk annak. Például, ha az adózás rendjéről beszélünk, megmondja világosan a jogalkotó, hogy a közhatalmi tevékenységet ellátó szervekre egészen más szabályok vonatkoznak, ezért ott felsorolja, hogy mit tekint ennek: jogalkotói, igazságszolgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, külügyi, igazságügyi igazgatási, közigazgatási, jogalkalmazói, hatósági ellenőrző, pénzügyi ellenőrző, törvényességi felügyeleti tevékenységek, államháztartási, európai uniós és egyéb támogatásokról döntést hozók tevékenysége. Azt gondolom, hogy sem hatósági, sem egyéb tevékenységet, végig lehet menni az egészen, kizárásos alapon nem tekinthetjük közhatalmi tevékenységnek, amelyet a KSH ellát.
Engedjék meg, kedves képviselőtársaim, hogy ellenzéki képviselő lévén gyanakodjak. Mert ha önök megpróbálnak kinyitni résnyire egy ajtót, az azért van, mert utána azon közlekedni akarnak. Hát miért akarja most a Fidesz beleírni a közhatalmi tevékenységet a KSH-ról szóló törvénybe? Rendeletalkotási jogot akar adni netán? Vagy olyan hatósági jogosítványokat, amelyek ma nincsenek, de jót tesznek bizonyos megrendszabályozásnak? Azt gondolom, hogy ez ellen tiltakozni kell. Módosító indítványt fogok benyújtani, amiben ezt a közhatalmi jelleget szeretném kivenni, ugyanis enélkül is kiválóan tud működni a KSH. Semmi tartalma nincs így, de ha ehhez hozzá akarnak csatolni olyan jogosítványokat, amelyek közhatalmi jogosítványok, azt gondolom, erre semmi szükség, és olyan többletjogosítványokat adna esetleg a KSH-nak, amivel a fene tudja, hogy mit akarnak kezdeni.
Azt is szeretném világossá tenni, hogy az indoklásból sem állapítható meg, hogy a közhatalmi jelleg erősítésére vagy annak megalapozására miért van szükség. Egyébként a nemzetközi gyakorlatban sem találtunk olyan példát, amely a statisztikai tevékenységet kvázi közhatalminak állítaná be. Az teljesen más kérdés, hogy a tevékenység maga jogszabályi rendelkezés alapján kötelező. Az nem alapozza meg a közhatalmi jelleget. Tehát az én megítélésem szerint ezt a törvényjavaslatból el kell hagyni.
Tisztelt Országgyűlés! A népmozgalmi statisztikai adatokról néhány gondolatot. Ez a statisztikai adatgyűjtés személyes adatokra is kiterjed. Ezen adatok közül a nevet, a lakcímet az ellenőrzést követően 8 napon belül törölni kell, hiszen a statisztikai tevékenységhez nincs szükség ezekre az adatokra, kezelésük az adatvédelmi szabályozással ellentétes lenne. Ugyanakkor nem világos, hogy a népmozgalmi adatgyűjtés miért terjed ki a lakcímre.
(12.00)
A népmozgalmi eseményeknél általánosan az anyakönyvi folyószám rögzítése alapján ellenőrzik a teljeskörűséget. Ez az azonosító a névvel együtt bármely esetlegesen szükségessé váló ellenőrzéshez elegendő. A lakcímadatot egy 2011-es törvénymódosítás alapján gyűjtik ebben a körben, de szeretném világossá tenni, hogy álláspontunk szerint ennek az adatnak a kezelése nem igazolható alkotmányos adatkezelési cél. Nem világos, hogy erre miért van szükség, hiszen enélkül is az az ellenőrzés, amiről az előbb beszéltem, elvégezhető. Nem világos, hogy az adatok törléséhez miért van szükség maximum 8 napos időtartamra, hiszen a személyes adatok az ellenőrzés után haladéktalanul törölhetőek lennének.
Nem világos a tervezetnek a 10. § (5) bekezdésébe beiktatott rendelkezése, amely szerint a KSH a halottvizsgálattal kapcsolatos eljárásra vonatkozó külön jogszabályok szerint jogosult a halottvizsgálattal kapcsolatos adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon átvenni és kezelni. A halottvizsgálati bizonyítvány a taj-számot, személyazonosító adatot is tartalmazza, többek között ennek átvételére is jogosult a KSH. A halottvizsgálati bizonyítvány esetében a halálok megjelölése fontos statisztikai adat nagyon sok szempontból. De semmi nem indokolja ennek az egyedi azonosításra alkalmas módon történő kezelését. Erre statisztikai szempontból van szükség, nem olyan szempontból, hogy az egyes személy konkrétan beazonosítható legyen.
A 8. § (4) bekezdés b) pontja jelenleg személyazonosításra alkalmatlan módon teszi lehetővé az egészségügyi állapotra és a kóros szenvedélyre vonatkozó adatok gyűjtését. Így az új és a hatályos rendelkezés között keletkezik egy ellentmondás. Úgy tűnik, hogy a most tervezett szabály a halottvizsgálattal kapcsolatosan a közeljövőben beterjeszteni tervezett törvényben rendezné ezeket a kérdéseket, tehát lehet, hogy itt már előrefutott ez a törvénytervezet, mivel az egyedi azonosításra alkalmas adatokról törvényben és nem egyszerűen jogszabályban kell rendelkezni. Erre tekintettel is valószínűleg idő előtti az az érv, amit az előbb elmondtam ehhez hasonlóan, a statisztikai törvény módosítása.
Már a bizottsági álláspont ismertetésekor utaltam röviden arra, hogy nem ismerjük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményét, azt sem tudjuk, hogy megkapta-e véleményezésre vagy sem. Mert ahogyan említettem, a hozzáférhető internetes oldalakon, ahol ezt meg lehetne találni, kezdve a hatóság internetes oldalától a tárca oldaláig, nem találtam erre utalóan semmit sem. Nem tudom, képviselőtársaim rábukkantak-e ilyenre, ügyesebben kerestek-e, mint én, de én lelkiismeretesen kerestem, és nem találtam, hogy mi a véleménye. Pedig ha valamilyen kérdésben, mondjuk, releváns és fontos lenne az adatvédelmi hatóság álláspontja, hát ez az a kérdés. Úgyhogy én ezt megírtam elnök úrnak, és kíváncsian várom, hogy miről fog majd tájékoztatni. De ha a kormánynak van ilyen információja, akkor az is hasznos lenne, ha itt a parlamenti vitában az államtitkár úr elmondaná, hogy az adatvédelmi hatóság miként vélekedett erről a módosításról.
A most benyújtott törvényjavaslat közigazgatási egyeztetésére és társadalmi egyeztetésére vonatkozóan ugyancsak nem találtunk a honlapon semmit. Pedig hát azt gondolom, az sem lenne mindegy, hogy azok a szervezetek, amelyek ezen kérdések iránt érdeklődést mutatnak, milyen véleményt fogalmaztak meg. Így aztán arról sincsen semmiféle információ, de hát ez már egy nagyon-nagyon, hogy mondjam, illuzórikus elvárás egy ellenzéki képviselőtől, hogy ez milyen feladatbővüléssel, milyen társadalmi és gazdasági hatásokkal jár. Ezt ki kéne mutatni minden törvénymódosításnál.
De nem ez a legnagyobb bajom, és nem ez a legsúlyosabb kritikám, hanem az, amit a közhatalmi tevékenységgel és az adatok egyedi kezelésével kapcsolatban elmondtam. Ezek kijavítására módosító indítványokat fogok benyújtani, és ajánlom államtitkár úr és a kormánypárti képviselők figyelmébe.
Köszönöm szépen a figyelmet.
