DR. PAPCSÁK FERENC
DR. PAPCSÁK FERENC
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértek Lamperth Mónika képviselő asszonnyal abban, hogy valóban száraznak tűnhet ez a jogterület, száraznak tűnhet ez a törvény, illetőleg ennek a törvénynek a módosítása. Azt viszont nagyon fontos elmondani a tisztelt Házban, hogy a magyar statisztikai rendszer már 180 éves múltra tekint vissza. Én magam is büszke vagyok, hogy a Magyar Statisztikai Társaság tagja vagyok (Dr. Lamperth Mónika és dr. Rétvári Bence tapsol.), úgyhogy nagyon fontos területnek tekintjük, és egy nagyon stabil törvény az, amely meghatározza a Statisztikai Hivatalnak a munkáját. Olyan elődök fémjelezték a magyar statisztika történetét, mint Fényes Elek vagy Keleti Károly, vagy Teleki Pál, vagy Rónai András, a későbbiekben Andorka Rudolf, illetőleg Bibó István is ezen a területen dolgozott, vagy Kovacsics Józsefről is érdemes megemlékeznünk.
Úgy látom, hogy a pontos mérés, a Statisztikai Hivatal tevékenysége a pontos társadalomstratégia megalkotásában mindenképpen szükséges. Azonban a módosításról fontos elmondanunk, hogy ennek a törvényjavaslatnak a célja, hogy a statisztikáról szóló ’93. évi XLVI. törvény módosítása annak érdekében vált szükségessé, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező személyekre vonatkozó egyes népmozgalmi adatgyűjtéseket kiterjessze az országhatáron kívül történt eseményekre is, az uniós adatszolgáltatási kötelezettségeinknek megfelelően. Ez nem csupán az uniós adatszolgáltatási kötelezettség miatt vált szükségessé, hanem a saját jogunk, tehát a magyarországi területre is fontos.
Az 1993. évi statisztikai törvény szerint ugyanis eddig a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtések kizárólag Magyarország területén bekövetkezett események - születés, halál, házasságkötés vagy a házasság felbontása - esetében történtek csak meg, a jelen törvényjavaslat a szabályozást módosítani kívánja. A statisztikai törvény módosítását tehát szükségessé teszik az uniós adatszolgáltatási kötelezettségek, a hazai jogszabályváltozások, valamint az Európai Parlamentben a szavazás előtt álló, a demográfiai statisztikákra vonatkozó európai uniós rendelettervezetre vonatkozó előírások. Ezek szerint a már jelenleg is hatályban lévő uniós rendelkezések szerint a tagországoknak részletes adatokat kell szolgáltatniuk a halálesetekről, köztük a külföldön elhalálozott személyek elhalálozásáról, a lakóhely szerinti ország statisztikájában. Szükséges továbbá a magyarországi lakcímmel rendelkezők külföldön történő születésének és halálozásának a számba vétele, illetve az állampolgárság és a születési ország szerinti adatszolgáltatás a rendszeres népmozgalmi statisztikában, és szükséges a demográfiai statisztikák harmonizációja is.
Volt egy olyan időszaka hazánknak, amikor nagyon pontos információkkal rendelkeztünk egyébként a külhoni országokban, nem csupán a külföldön vagy a határokon túl élő magyarok lakóhelyéről, illetőleg a népmozgalmi adatairól. 1920-22-ben még Teleki Pál volt miniszterelnök volt az, aki az Államtudományi Intézetet létrehozta; akkor Magyarságkutató Intézetnek hívták, illetőleg a magyarságkutatással foglalkozó Államtudományi Intézetnek, az elhalálozását követően pedig a Teleki Pál nevet viselte ez az intézmény. Fontos volt, hogy tudjuk, egészen Münchentől Montenegróig, illetőleg Constanţától Krakkóig pontosan ismertük az ottani magyarok helyzetét, de nem csak az ottani magyarok helyzetét, minden faluról mindent ismertünk. Ez azért is fontos, mert hiszen a gazdaságtervezésben, a társadalompolitikai stratégia megalkotásában nagyon fontos szerepet játszott az, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzünk a határokon túl élő honfitársainkról.
A mostani módosítás viszont szükségessé teszi, hogy a népességi adatokat az EU döntéshozatalával összhangba hozzuk, éppen ezért itt három területet tudnék megjelölni: a minősített többségi szavazással összefüggő kérdéseket; az államháztartási egyensúly fenntartásával összefüggésben nagyon fontos, hogy az Eurostat a népesség-előrejelzések alapján szokta elvégezni ezt a kérdést; illetőleg a fenntartható fejlődés stratégiájának a megalkotását.
Röviden szeretném tisztelettel figyelmükbe ajánlani a törvényjavaslat 1. §-át, amely pontosítja, illetőleg módosítja a statisztika feladatát és célját. Fontos, hogy kiemeljem ebből, hogy valósághűnek kell lennie a statisztikának, tárgyilagos képet kell adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek részére, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. A cél elérése érdekében a törvény az adatok statisztikai módszerekkel történő felvételével, feldolgozásával, tárolásával, átadásával, átvételével, elemzésével, szolgáltatásával, közlésével, valamint a közzététellel kapcsolatos közhatalmi és egyéb tevékenységet szabályozza.
Úgy ítélem meg - és vitába szállnék képviselőtársammal, Lamperth Mónikával -, hogy fontos a közhatalmi szerep erősítése. Ez az intézmény, a KSH, a Központi Statisztikai Hivatal az államszervezetnek egy fontos eleme volt, amikor a Belügyminisztérium hatókörében működött egy ügyosztályként - ez az 1800-as évekre volt jellemző. Azt gondolom, jelen szakaszában a gazdaságunk tervezésének, illetőleg a társadalomstratégia megalkotásának át kell gondoljuk a szerepét.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és remélem, hogy képviselőtársaim támogatják majd a módosító javaslat elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
