DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Természetesen részben visszautalnék az előbb általam bizottsági előadóként elmondottakra, rögtön az elején tenném ezt, hiszen az alaptörvény negyedik módosítása, amely április elsején lépett hatályba, és egyáltalán maga az alaptörvény is a végrehajtás érdekében az esetleges jogalkotási kötelezettséget, illetve azok előkészítését, törvényjavaslatok formájában a parlament elé terjesztését a kormány hatáskörébe utalja, és feladatául határozza meg. Erről szól ez a mostani javaslat, a benyújtott törvényjavaslat. Abban pontosítanám itt a Gaudi képviselő úr által előbb elmondottakat, hogy magam sem állítottam, hogy teljes mértékben, hanem azt állítottam, hogy ennek a kötelezettségének ezzel a mostani törvényjavaslattal, ha nem is egészében, de ezen tárgykörök tekintetében a kormány eleget tesz; egyébként maga az indoklás is ezt tartalmazza.
Fontos elmondani, hogy természetesen vannak olyan területek, amelyeken egyéb jogalkotási kötelezettsége van a parlamentnek, és ennek előkészítése természetesen a kormány feladata, hiszen ez a mostani törvényjavaslat ezeket nem tartalmazza, akár az egyházak, akár a felsőoktatás vonatkozásában, akár a közterületi tartózkodás vonatkozásában van egyéb törvényalkotási kötelezettségünk is. Ennek nyomán egyébként ezen javaslatok egy része már a parlament előtt is van, más vitákban, más javaslatok formájában ennek a megvitatására a parlamentnek lehetősége van, lehetősége lesz.
Fontos azt is elmondani, hogy a benyújtott javaslathoz fontos módosító indítványok is érkeztek már - erről is szólt államtitkár úr -, azt hiszem, itt az általános vita tekintetében érdemes ezeket egységes javaslatként kezelni, és ezekre is kitérni, amennyiben ezen kérdésköröket valaki fölveti.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk, hogy két nagy csoportja van ennek a törvényjavaslatnak, az egyik technikai jellegű módosításokat tartalmaz, és erre tesz javaslatot. Itt elsősorban az alaptörvényi hivatkozások cserélésére kerül sor, illetve az átmeneti rendelkezésekre való utalást helyezi hatályon kívül ez a törvényjavaslat. Összességében 14 javaslatot érint egyébként a most benyújtott és előttünk fekvő javaslat, ebből hétnél alapvetően technikai jellegű módosítások történnek.
Államtitkár úr elmondta azokat a törvényjavaslatokat is, illetve törvényeket is, amelyeket ez a javaslat korrekciós vonatkozásban viszonylag kismértékben, apróbb technikai jellegű módosítások vonatkozásában érint. Ilyenek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, valamint az Országgyűlésről szóló törvény vonatkozó módosítása is, amit ez a törvényjavaslat tartalmaz.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat a technikai jellegű módosításokon kívül érdemi rendelkezéseket is tartalmaz, és azt hiszem, ezekről érdemes a mai vitában, illetve a benyújtott módosító indítványok vonatkozásában majd a részletes vita tekintetében is szólni. Ezek egyfelől a bíróságokat, másfelől pedig az Alkotmánybíróság eljárását érintik, és ha összefoglalóan kell elmondani, akkor garanciális jellegű módosításokat tartalmaznak, illetve ezeket javasolják az Országgyűlésnek elfogadásra.
Elsőként néhány szót az ügyáthelyezés kérdéséről. A jövőben erre a legfőbb ügyész nem lesz jogosult, az Országos Bírósági Hivatal elnöke pedig az Országos Bírói Tanács egyetértésével gyakorolja majd eme jogát. Államtitkár úr tegnap a bizottsági ülésen is részletesen szólt a holland példáról, itt is érdemes erről megemlékezni, hiszen ott az időszakos kapacitáshiány esetén az igazságügyért felelős miniszter, az úgynevezett igazságszolgáltatási tanács meghallgatása mellett, egyes ügykategóriákat más bíróságokhoz utalhat, büntetőügyekben pedig a főügyészi tanács meghallgatását követően teheti ezt; hangsúlyozottan az igazságügyi miniszter, aki szemben egy itteni bírói szerv vezetőjével politikai szereplő. Gondolom, Hollandiában is az igazságügyi miniszter politikai szereplő, őneki van meg ez a jogosítványa. Bízom benne, hogy ezt a Velencei Bizottság is - nehogy esetleg a kettős mérce vádjába essen - majd mérlegelni fogja a következő hetekben az eljárásai, illetve az ügyben tanúsított vizsgálatai során.
Nagyon fontos, hogy az önök előtt fekvő javaslat további jogállami garanciákkal egészíti ki az ügyáthelyezés kérdését, hiszen a kijelölési eljárásban fontos szabályokat változtat meg. Az OBH elnöke, a törvényszék vagy az ítélőtábla elnöke, illetve a legfőbb ügyész indítványára határozatot hoz arról, hogy valamely bíróság helyett egy meghatározott időszakon belül a bíróságra érkező meghatározott ügycsoportba tartozó ügyekben más bíróság vagy bíróságok fognak eljárni. Ennek is szigorú szabályai lesznek: ha a bíróságnak fél év ügyforgalmi statisztikai adatai alapján az országos átlagot meghaladó ügyteherrel kell megbirkóznia, akkor teheti ezt meg. Az OBH elnöke olyan bíróságokat jelöl ki eljáró bíróságnak, amelyek leterheltsége, szintén fél év ügyforgalmi statisztikai adatai alapján, nem éri el az országos átlagot. A törvény meghatározza azon ügycsoportokat is, amelyek esetében a jogszabály alapján illetékes bíróság helyett más bíróság jelölhető ki. Fontos elmondani, hogy az OBH elnökének az előbb említett intézkedései az Országos Bírói Tanács ellenőrzése alatt állnak, amennyiben az OBH elnöke az eljáró bíróságot kijelölő határozatot az OBT egyetértésével hozhatja meg. Ráadásul a javaslat jogorvoslatot is biztosít, valamint teljes nyilvánosságot az ügyben.
Fontos elmondani azt, hogy a benyújtott módosító indítvány - amiről előbb néhány szót már szóltam, és államtitkár úr is jelezte - esetében egy új kérdést és korlátozó szabályt is bevezet, amennyiben az elfogadásra kerül, miszerint ezek nem lennének alkalmazhatók azokban az ügyekben, amelyekben az Európai Unió kötelező jogi aktusának alkalmazása merül föl.
(10.20)
További fontos, a bíróságokkal összefüggő, említést érdemlő változás, hogy a javaslat kizárja az Országos Bírósági Hivatal elnökének újraválaszthatóságát is, és jelezni kell azt is, hogy a javaslat törvényi szinten is átvezeti a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész vonatkozásában az új utólagos alkotmánybírósági normakontroll-kezdeményezésre vonatkozó hatáskört.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat másik érdemi része az Alkotmánybíróságot érintő változásokat rögzíti. Rögzíti a negyedik módosítás által meghatározott új hatáskörökből fakadó változtatásokat, így az alaptörvény és annak módosítása előzetes és utólagos alkotmánybírósági felülvizsgálatának lehetőségét. Emellett részletesen meghatározásra kerül a felek meghallgatására, illetve a nyilvánosság biztosítására vonatkozó eljárásrend is. Amennyiben a jogszabály megalkotója, illetve a törvény kezdeményezője az üggyel kapcsolatos álláspontjáról az Alkotmánybíróságot tájékoztatni kívánja, erre rövid határidővel lehetőséget kap, és kérheti az Alkotmánybíróságtól nyilvános meghallgatás lehetőségének biztosítását is. Lehetőséget teremt a jogalkotónak, hogy megvilágítsa a testület számára az adott jogszabály megalkotásával elérni kívánt célt. Harmadrészt fontos elmondani, hogy az Alkotmánybíróság előtti kötelező jogi képviselet eltörlésre kerül, egyébként korábbi, pont az Alkotmánybíróság által is jelzett kifogásokat vagy felvetéseket figyelembe véve. Bárki, aki eljár, jogi képviselő nélkül is fordulhat majd panaszával a testülethez, ez is garanciális elemként jelenik meg a benyújtott törvényjavaslatban. A jelen javaslat mindenképpen támogatásra alkalmas, azt gondolom, azokkal a benyújtott módosító indítványokkal is, amelyekről már én magam is szóltam, illetve államtitkár úr is a vonatkozó rendelkezések tekintetében.
Szeretném elmondani, hogy a vita politikai részéből az is egyértelműen kiderült, hogy ez a kérdés ugyanúgy meg fogja járni a nemzetközi fórumokat, ha más nem, lesznek olyanok, akik ezeket el fogják vinni Magyarországról a nemzetközi fórumok elé. Remélem, hogy nem politikai jövendölést, előrelátást vagy adott esetben előre megírt ítéleteket jelentenek azok a mondatok, amelyek arról szólnak, hogy az elmúlt időszakban meghozott elmarasztalások lesznek az utolsók. Nem ezek lesznek az utolsók, hanem valószínűleg követni fogja még számos más marasztalás is ezt a témát. Erről is szóltak ellenzéki képviselőtársaim a tegnapi bizottsági ülés során. Gaudi képviselő úrnak volt egy számomra nagyon tetsző megjegyzése, amely szerint a Velencei Bizottságot rejtélyes kezek igazgatják az alaptörvény vonatkozásában. Remélem, nem ezt jósolták meg tegnap szocialista képviselőtársaim a bizottsági ülés tekintetében nemcsak a múltra, hanem a jövő vonatkozásában is.
Ez a mostani javaslat egyértelműen garanciális javaslat, garanciális biztosítékokat épít be a rendszerbe (Dr. Lamperth Mónika: Ezt mondták az előzőre is!), úgyhogy annak elfogadását a Fidesz-frakció javasolja a parlamentnek, és maga a támogató szavazataival azt biztosítani is fogja.
Köszönöm, elnök úr, a megtisztelő figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
