DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Valóban, a bizottságban élénk vitát váltott ki a javaslat. Az ellenzéki pártok között sem volt egyetértés, sőt mi több, elvileg megosztott lehetőséget kaptunk, de az MSZP képviselője, Bárándy Gergely nem kívánt élni a lehetőséggel, úgyhogy megpróbálom összefoglalni az összes olyan érvet, ami felmerült a javaslattal kapcsolatban.
Azt bocsátottam előre - a Jobbik-frakció részéről elhangzó megszólalások is erre irányultak -, hogy számunkra az alaphelyzet már önmagában azért nem szimpatikus, mert az Európai Unió követelményrendszere és nyomásgyakorló mechanizmusa gyakorolt hatást a magyar kormányzatra annak érdekében, hogy módosítsa az alaptörvényt, amelynek sok elemével egyébként nem értünk egyet, de úgy gondoljuk, hogy egy szuverén nemzet saját jogalkotásának alakítása az Országgyűlés kizárólagos hatásköre. Pontosan erről beszéltünk annak idején, amikor az európai uniós csatlakozásra sor került, hogy a szuverenitás körét szűkíteni fogja, és lám-lám oda kerültünk, hogy folyamatosan a legjelentősebb jogszabályainkat pingponglabdaként üti vissza az Európai Unió, és nekünk ehhez folyamatosan úgymond igazodni kell. Mi ezt az igazodást nem szeretjük, ezt mondtuk el.
A kritika másik része volt a részünkről megfogalmazott kritika, hogy nem teljes körű ez a javaslat - erről és minden kérdésről majd részletesebben fogunk beszélni, nyilván a vezérszónoki beszédben és a későbbi rendes felszólalásainkban képviselőtársaim révén -, de az mindjárt elmondható, hogy például amit mi támogattunk az alaptörvény negyedik módosításában, a kommunizmus bűneinek felelősségre vonásával kapcsolatos elemek végrehajtására irányuló rendelkezések hiányoznak ebből a csomagból.
(10.10)
Tehát hiányzik például a kommunista luxusnyugdíjak megvonására vonatkozó jogszabály, ugye a bizottsági vita után a tegnapi ülésen - délután, a plenáris ülésen - sajnos az erre irányuló jobbikos javaslat ismét leszavazásra került; az új típusú megfogalmazása is leszavazásra került. És hiányzik az is, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottság végre felálljon, és azokat a jelentéseket, kutatásokat elvégezhesse, amelyek alapján majd a kiemelkedő bűnöket elkövető személyek, a diktatúra meghatározó személyiségei felelősségre vonhatók legyenek. Tehát ezek hiányként jelentkeznek, úgyhogy annyiban kell pontosítanunk Cser-Palkovics András képviselőtársam szavait, hogy ugye nem teljeskörűen tett eleget a kormány az alaptörvény negyedik módosításában foglalt feladatoknak.
Voltak üdvözölhető elemek, amelyekre ellenzéki képviselőként hivatkoznunk kellett, például az alkotmányjogi panasz intézménye körében a kötelező jogi képviselet eltörlését annak idején mi is jónak láttuk, hogy ez ne legyen így, és ez most bekövetkezett. Ez mindenképpen nyilván szélesíti a jogorvoslati joghoz való jutás lehetőségét, és a költségek csökkentését is jelenti.
Élénk vita bontakozott ki valóban az ügyáthelyezéssel kapcsolatban. Itt most csak röviden felvillantva: az MSZP álláspontja röviden, velősen az volt, hogy tulajdonképpen itt politikai bűncselekmények vonatkozásában meghagyta a kormány azt a lehetőséget, hogy bármely bíróságra áthelyezhesse azokat az ügyeket, amelyeket úgymond kényesnek tart; nyilván ezt majd MSZP-s képviselőtársak részletesen kifejtik.
Összességében azért az ő részükről és a mi részünkről is azért megfogalmazódott, hogy az ügyáthelyezéssel érintett ügytípuscsoportok, amelyek most itt a javaslatban szerepelnek, nem olyan jellegűek és nem olyan súlyúak, és közel sem jelentenek olyan mennyiségű ügyet, amelyek az eredeti célt, tehát az alaptörvényben rögzített eredeti célt, mégpedig azt, hogy valóban az ésszerű ügyintézési határidők megtartása érdekében a tehermentesítés elvégezhető legyen, ezt szolgálnák. Tehát túl szűknek találtuk; mi, jobbikos képviselőként kifejezetten elmondtuk, hogy ezek az ügytípusok - különösen a büntetőügyekben, hogy csak az előzetesben lévő, mondjuk, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények vagy egyes hivatali bűncselekmények - túl szűk kört jelentenek, tehát nem jelentenek igazi tehermentesítést; polgári ügyekben is a 400 millió forintot meghaladó pertárgyértékű ügyek, az úgynevezett megaügyek kerültek ebbe a csomagba.
Arról nem is beszélve, azt is megemlítettük, hogy egyfajta vákuum keletkezhet a bíróságok működésében, hiszen az átirányítás teljes körű arra az időszakra, amelyről szól az átirányítás, tehát abban az időszakban egyetlenegy ügy sem érkezhet az illetékes bírósághoz, ez viszont zavart okozhat a bíróságok működésében. Tehát nem találtuk teljesen rendjén valónak ezt a csomagot, így az MSZP képviselői ellenszavazattal jelezték egyet nem értésüket, mi pedig tartózkodással. A többi részletes érvet pedig a vitában fogom kifejteni.
Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
