DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az Országgyűlés egy hónappal ezelőtt fogadta el az alaptörvény negyedik módosítását, amely április 1-jén lépett hatályba. Mivel az alaptörvény záró- és vegyes rendelkezéseinek 4. pontja alapján az alaptörvény végrehajtása érdekében szükséges törvényjavaslatokat a kormány terjeszti az Országgyűlés elé, a kormány áttekintette a változtatásokból eredő jogalkotási feladatokat. A törvényi szinten szükséges módosítások közül elsőként a jelen - mennyiségét tekintve a legjelentősebb -, elsősorban az igazságügyi területet érintő, illetve jogtechnikai módosításokat tartalmazó törvényjavaslat került benyújtásra az Országgyűléshez.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőként röviden az egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatban foglalt technikai jellegű változtatásokról ejtenék szót. A javaslat 18 törvényt érint, ezek túlnyomó többsége azonban nem hoz érdemi változást. Így például a javaslat hét törvényben cseréli ki a negyedik módosításnak megfelelően az alaptörvényi hivatkozásokat, illetve váltja le a hatályon kívül helyezett átmeneti rendelkezésekre való utalásokat.
Emellett a javaslat szintén apró korrekciót hajt végre az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényen, figyelemmel arra, hogy a negyedik módosítás az esélyegyenlőség megvalósulásának elősegítése mellett kifejezetten nevesítve utal a társadalmi felzárkózás elősegítésére.
Hasonló jogtechnikai változtatást jelent a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvények kiegészítése a jegyzőkre és a polgármesteri hivatalok ügyintézőire való utalással.
A törvények érdemét nem érintő változtatások közül végezetül az Országgyűlésről szóló törvény módosítását kell megemlíteni, amely az Országgyűlési Őrség és a házelnök fegyelmi és rendészeti jogköre alaptörvényi nevesítésére tekintettel volt szükséges.
Tisztelt Ház! Hadd szóljak most bővebben a javaslat érdemi rendelkezéseiről. Ezek egyfelől a bíróságokat, másfelől az Alkotmánybíróság eljárását érintik. Közös eleme ezeknek, hogy mindkét tárgykörben garanciális jellegű változtatásokat hajtsanak végre, illetve ilyen rendelkezésekkel egészíti ki a meglévő szabályokat.
Elsőként az úgynevezett ügyáthelyezést, pontosabb megfogalmazásban az eljáró bíróság kijelölését említve ki kell emelni, hogy a jövőben erre a legfőbb ügyész nem lesz jogosult, az Országos Bírósági Hivatal elnöke pedig az Országos Bírói Tanács egyetértésével gyakorolja majd a jogát. A jogintézményt ért kritikák kapcsán megvizsgáltuk a vonatkozó nemzetközi gyakorlatot. Ebből most egy elemet hadd említsek meg itt önöknek, nevezetesen Hollandia példáját. Hollandiában 2004 óta gyakorlat az ügyek bíróságok közötti áthelyezése. A bíróságok szervezetéről szóló holland törvény 46/A. cikke azonban lehetővé teszi, hogy időszakos kapacitáshiány esetén az igazságügyért felelős miniszter az úgynevezett igazságszolgáltatási tanács meghallgatása mellett egyes ügykategóriákat más bíróságokhoz utaljon. Az ügyek áthelyezése határozott időtartamra szólhat, nem haladhatja meg a három évet, és legfeljebb egy alkalommal, további egy évre meghosszabbítható. Büntetőügyekben az áthelyezést csak a főügyészi tanács meghallgatását követően rendelheti el az igazságügy-miniszter. Könnyen belátható tehát, hogy a magyar gyakorlat nem tekinthető egyedülállónak nemzetközi összehasonlításban.
De akkor lássuk röviden, hogyan is változtatná meg a javaslat a hatályos szabályozást, azt a szabályozást, amelyet korábban, részben a Velencei Bizottság észrevételeire tekintettel alakított ki az Országgyűlés. Az önök előtt fekvő javaslat e szabályozáshoz képest további jogállami garanciákat épít be a bírósági szervezeti törvény módosításával a kijelölési eljárásba, amelynek alapvető elveit is megváltoztatja. Ez alapján az OBH elnöke a törvényszék vagy az ítélőtábla elnöke, illetve a legfőbb ügyész indítványára határozatot hoz arról, hogy valamely bíróság helyett egy meghatározott időszakon belül a bíróságra érkező meghatározott ügycsoportba tartozó ügyekben más bíróság vagy bíróságok fognak eljárni. Erre abban az esetben van lehetőség, ha a bíróságnak fél év ügyforgalmi statisztikai adatai alapján az országos átlagos meghaladó ügyteherrel kell megbirkóznia.
Az OBH elnöke olyan bíróságokat jelöl ki eljáró bíróságnak, amelyek leterheltsége fél év ügyforgalmi statisztikai adatai alapján nem éri el az országos átlagot. A törvény meghatározza azon ügycsoportokat, amelyek esetében a jogszabály alapján illetékes bíróság helyett más bíróság jelölhető ki. A javaslat olyan konstrukciót hoz létre, amely az eljáró bíróság kijelölésének egyediesített rendszere helyett törvényben előírt, a jövőben érkező ügyekre vonatkozó, objektív szempontokon alapuló, az eseti mérlegelést nélkülöző eljárásrendet vezet be az ügyek ésszerű időn belül való elbírálása és a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében. Az OBH elnökének előbbiek szerinti intézkedése az Országos Bírói Tanács ellenőrzése alatt áll, amennyiben az OBH elnöke az eljáró bíróságot kijelölő határozatát az OBT egyetértésével hozhatja csak meg. Ezen túlmenően a javaslat mind az OBH elnökének határozata, mind az az alapján foganatosított intézkedés ellen jogorvoslatot biztosít. A javaslat biztosítja a kijelölésről szóló döntések teljes nyilvánosságát is. Bár a javaslatban még nem szerepel ez a kitétel, hadd említsem meg azt a tegnap benyújtott módosító javaslatot is, amely alapján a bíróság kijelölésének intézménye nem lenne alkalmazható azokban az ügyekben, amelyekben az Európai Unió kötelező jogi aktusának alkalmazása merül fel.
(10.00)
További, a bíróságokkal összefüggő említést érdemlő változtatás, hogy a javaslat kizárja az Országos Bírósági Hivatal elnökének újraválaszthatóságát. Emellett jelezni kell, hogy a javaslat törvényi szinten is átvezeti a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész negyedik módosításból következő új, utólagos alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezésére vonatkozó hatáskörét, amely kiterjed az alaptörvénnyel vagy az alaptörvény módosításával kapcsolatos formai alkotmánybírósági kontroll kezdeményezésére is.
Tisztelt Ház! A bíróságok után hadd ismertessem röviden a javaslat Alkotmánybíróságot érintő változtatásait is, melyek a testület eljárásának több pontját is érintik. Egyrészt a javaslat törvényi szinten is rögzíti a negyedik módosítás által meghatározott új hatáskörökből fakadó változtatásokat, így az alaptörvény és módosítása előzetes és utólagos alkotmánybírósági felülvizsgálatának lehetőségét.
Emellett az alaptörvény 24. cikk új (7) bekezdésére tekintettel a testület eljárásának átláthatóbbá tétele érdekében részletesen meghatározásra kerül a felek meghallgatására, illetve a nyilvánosság biztosítására vonatkozó eljárásrend. Eszerint az Alkotmánybíróság indítvány beérkezéséről való értesítését követően, amennyiben a jogszabály megalkotója, illetve a törvény kezdeményezője, figyelemmel arra is, hogy az ügy a személyek széles körét érinti-e, az üggyel kapcsolatos álláspontjáról az Alkotmánybíróságot tájékoztatni kívánja, erre rövid határidővel lehetőséget kap.
A jogalkotó, illetve törvénykezdeményező véleményének megküldése mellett kérheti az Alkotmánybíróságtól a nyilvános meghallgatás lehetőségének biztosítását is. Az eljárás e szakasza lehetőséget teremt a jogalkotónak, hogy nyilvános eljárásban megvilágítsa a testület számára az adott jogszabály megalkotásával elérni kívánt célját, illetve az egyes szabályozási megoldások motivációit. Hangsúlyozni kell, hogy ez a kiegészítés nem érinti az Alkotmánybíróság jogát arra, hogy az eljárásában ezen felül is bárkit, például az indítványozót vagy a jog alkalmazóját meghallgassa.
Harmadrészt - de az említettekhez hasonlóan - garanciális jellegű változtatást céloz a javaslat az Alkotmánybíróság előtti kötelező jogi képviselet eltörlésével. Ennek értelmében a jövőben az alkotmányjogi panaszeljárásban nem merül majd fel külön kiadásként az ügyvéd díja. Bárki, akár jogi képviselő nélkül is fordulhat majd panaszával a testülethez. Ezzel a javaslat a jogérvényesítés lehetőségét szélesíti, figyelemmel az Alkotmánybíróság 42/2012. Ab-határozatára is. Ebben a testület leszögezte: az alkotmányjogi panasz, az alapvető jogok védelmére szolgáló eszköz lévén, az alapvető jogokkal esik egy tekintet alá, ezért nem tekinthető alkotmányosnak az alkotmányjogi panasz kizárása a szociálisan hátrányos helyzetben lévők számára biztosított jogi segítségnyújtásból. A javaslat ezért a határozatban foglaltakat megértve, a kötelező jogi képviselet eltörlésével teszi szélesebb kör számára elérhetővé a jogérvényesítés e fórumát.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat, bár a negyedik módosításból következő törvénymódosítási munka dandárját elvégzi, nem tekinthető teljesnek. Nem érinti így a közterületi tartózkodás szabályozását, illetve az egyházakkal, valamint a felsőoktatással kapcsolatos kérdéseket, amelyek a szabályozás egyéb összefüggéseire is tekintettel külön törvényjavaslatban kerültek benyújtásra az Országgyűlésnek.
Jelen javaslat ugyanakkor a jogrendszerben szükséges technikai változtatások elvégzése mellett számos előremutató javaslatot tartalmaz az igazságszolgáltatással, illetve az Alkotmánybírósággal összefüggésben, amelyek, bízom benne, hogy a negyedik módosítással kapcsolatos kritikák élét is elveszik majd. Ehhez kérem az önök szíves támogatását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
