DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Országgyűlés 2013. március 11-én fogadta el az alaptörvény negyedik módosítását, amely 2013. április 1-jén lépett hatályba. Magyarország kormánya az alaptörvény zárórendelkezéseinek 4. pontja alapján az alaptörvény végrehajtása érdekében - és nem annak érdekében, amit Bárándy kollégától hallottunk az imént - benyújtotta az egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításaival kapcsolatos T/10593. számú törvényjavaslatot.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük tételesen a törvényjavaslat egyes rendelkezéseit! Az alaptörvény negyedik módosítására tekintettel szükségessé vált az eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt szabályok átfogó módosítása. Az újraszabályozással egyúttal szükségessé vált a jogintézményre a polgári perrendtartásról szóló törvényben és a büntetőeljárásról szóló törvényben szereplő utalás pontosítása is, különös tekintettel arra, hogy a jövőben az Országos Bírósági Hivatal elnöke egyedi ügyekben nem, kizárólag sarkalatos törvényben előre meghatározott ügycsoportok tekintetében lesz jogosult kijelölni az eljáró bíróságot.
A törvényjavaslat az alaptörvény negyedik módosítása okán megváltozott számozású alaptörvényi rendelkezésekre tekintettel módosítja az alaptörvényi hivatkozásokat az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben, a nemzeti audiovizuális archívumról szóló 2004. évi CXCVII. törvényben, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényben, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényben.
Az alaptörvény negyedik módosítása értelmében az alaptörvény 15. cikk (4) bekezdése az esélyegyenlőség megvalósulásának elősegítése mellett kifejezetten nevesítve utal a társadalmi felzárkózás elősegítésére. A javaslat a módosításban foglaltakkal összhangban jeleníti meg az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény egyes rendelkezéseihez kapcsolódóan a társadalmi felzárkózás elősegítését is.
A javaslat fentiek mellett az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény fogalomrendszerével összefüggésben, azzal összhangban a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet helyett a civil szervezet fogalmat vezeti be az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény - vagyis a Ket. - 12. § (3) bekezdés d) pontjában a képviselő-testület hivatala ügyintézőjére való utalás 2013. január 1-jén vesztette hatályát. Ezt a rendelkezést indokolt visszahelyezni a törvénybe az alaptörvény 34. cikk (3) bekezdése alapján, továbbá a Ket. 107. § (2) bekezdésében foglalt szabályt is a korábbi szövegpontnak megfelelően módosítani kell.
A törvényjavaslat Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései módosítása által történt hatályon kívül helyezése tekintetében, arra tekintettel módosítja a gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVII. törvényben, valamint az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló 2011. évi CCX. törvényben foglalt hivatkozásokat. A törvényjavaslat módosítja a médiatörvényről szóló 2010. évi CLXXXV. törvény politikai reklámra vonatkozó meghatározását, tekintettel arra, hogy az alaptörvény negyedik módosítása alapján a jövőben a televíziós és rádiós műsorszolgáltatásban politikai reklám egyenlő feltételek mellett, ellenérték nélkül lesz közölhető.
Tekintettel arra, hogy az alaptörvény negyedik módosítása új hatáskörként nevesíti az alaptörvény és módosítása eljárási követelményeknek megfelelő elfogadása és kihirdetése alkotmánybírósági vizsgálatát, valamint ennek kezdeményezésére utólagos eljárásban az alapvető jogok biztosát is felhatalmazza, ezért a törvényjavaslat e hatáskör nevesítésével kiegészíti az alapvető jogok biztosáról szóló törvényt is.
A törvényjavaslat az alaptörvény negyedik módosítása 11. és 12. cikkeiből következően több ponton érinti és kiegészíti az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényt.
(11.00)
Az alaptörvény negyedik módosítása új hatáskörként megteremtette az alaptörvény és annak módosítása előzetes, valamint utólagos alkotmánybírósági kontrolljának a lehetőségét is. A törvényjavaslat ennek megfelelően kiegészíti az Alkotmánybíróságról szóló törvényt az új eljárásra vonatkozó szabályokkal, meghatározva a jogkövetkezményeket, illetve érintve az indítvány határozottságára vonatkozó szabályt is.
Az alaptörvény-módosítás 30 napos határidőt szab az Alkotmánybíróság számára, amely szintén átvezetésre került az Alkotmánybíróságról szóló törvényen, éppúgy, mint az egyházak elismerése kapcsán a módosítással bevezetett alkotmányjogi panasz benyújtásának a lehetősége.
A törvényjavaslat az Alkotmánybíróság 42/2012. december 20-ai Ab-határozatára is figyelemmel eltörli az alkotmányjogi panaszeljárásban a kötelező jogi képviseletet. Az alaptörvény negyedik módosítása szükségessé teszi a bírósági szervezetről és igazságszolgáltatásról szóló törvénynek az eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó rendelkezései módosítását. A módosítás célja annak biztosítása, hogy az eljáró bíróság kijelölésére előre meghatározott, törvény adta keretek között gyors, hatékony eljárási rend alapján kerüljön sor, ami az ügyek ésszerű időn belül való elbírálását és a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelését is biztosítja.
A törvényjavaslat alapján az Országos Bírósági Hivatal elnöke a törvényszék vagy az ítélőtábla elnöke, illetve a legfőbb ügyész indítványára határozatot hoz arról, hogy valamely bíróság helyett egy meghatározott időszakon belül a bíróságra érkező, meghatározott ügycsoportba tartozó ügyekben más bíróság vagy bíróságok fognak eljárni. Erre abban az esetben van lehetőség, ha a bíróságnak fél év ügyfélforgalmi statisztikai adatai alapján az országos átlagot meghaladó ügyteherrel kell megbirkóznia. Az OBH elnöke olyan bíróságokat jelölhet ki eljáró bíróságnak, amelyek leterheltsége fél év ügyfélforgalmi statisztikai adatai alapján nem éri el az országos átlagot.
(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A törvényjavaslat mind az OBH elnökének határozata, mind az annak alapján foganatosított intézkedés ellen jogorvoslatot biztosít.
Az OBH elnökének határozatát fellebbezés alapján a Kúria vizsgálja felül, amely csak eljárási kérdések vizsgálatára terjed ki. Ennek alapján a Kúria a határozatot vagy helybenhagyja, vagy hatályon kívül helyezi, de azt meg nem változtathatja.
A törvényjavaslat továbbá kizárja azt, hogy az OBH elnökét újra lehessen választani. Tekintettel arra, hogy a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, vagyis az új Btk. 2013. július 1-jével lép hatályba, ezért az eljáró bíróság kijelölésének az egyes ügycsoportokat meghatározó szabályait összhangba kellett hozni az új szabályozással. Ezért 2013. július 1-jével a büntetőügycsoportokat összefoglaló rendelkezéseket a változó törvényi tényállásokra utaló új hivatkozások váltják fel.
A törvényjavaslat módosítja a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt is. Tekintettel arra, hogy az alaptörvény negyedik módosítása a legfőbb ügyész számára is biztosítja az Alkotmánybíróság eljárása kezdeményezésének lehetőségét valamely jogszabály alaptörvény-ellenessége, valamint az alaptörvény és módosítása elfogadása, továbbá kihirdetése eljárási követelményeinek megtartása kérdésében, a törvényjavaslat ezen új hatásköröket beilleszti a legfőbb ügyész feladatkörét meghatározó rendelkezések közé. Az alaptörvény 34. cikk (3) bekezdésének módosítása az államigazgatási feladattal felruházható személyek körét az önkormányzati szférában kiterjeszti a polgármester és a megyei képviselő-testület elnöke mellett a képviselő-testület hivatalának vezetőjére és annak ügyintézőjére is.
Végül a törvényjavaslat az Országgyűlési Őrség alaptörvényi nevesítésére tekintettel technikai módosítást hajt végre az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényen, mivel az őrségre és a házelnök fegyelmi és rendészeti jogkörére vonatkozó hatáskörök már nem közvetlenül e törvényből, hanem magából az alaptörvényből következnek.
A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja az egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló T/10593. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
