PÁLFFY ISTVÁN
PÁLFFY ISTVÁN
PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem tegnap szót, hogy egy évfordulóhoz kössem a kormány társadalompolitikáját, vagy fordítva is mondhatnám, azért, hogy a rezsicsökkentések és az igazságos tehermegosztás politikatörténeti gyökerét egyszer kiássuk. Tehát azért kértem szót, mert éppen tegnap volt 90 éve, hogy elhunyt Giesswein Sándor, ő pápai prelátus volt, országgyűlési képviselő, keresztényszocialista politikus. És azért kértem szót, mert a törvényhozás során, a mindennapi munkában itt ritkán van időnk, alkalmunk a politikai cselekvés alapját jelentő világnézetet mélyebben megmutatni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kereszténydemokrácia alapeszméit Giesswein Sándor emelte be a magyar politikába. Ő már száz évvel ezelőtt európai egységben gondolkodott, de ismerte a nemzeti érdekeket is, és elismerte a nemzet önvédelemre való jogát is. Itt az Országgyűlésben, és ezt a holokauszt-évforduló napján el kell mondani, a numerus clausus megszavazása ellen szállt síkra. A családpárti feminizmus, a nők jogainak élharcosa volt, az elsők között követelte a nők választási jogát, kiállt a munkások, a dolgozók jogaiért, a társadalombiztosításért, az egyházi birtokok bérbeadásáért a rászorulók számára.
Szóval, tisztelt képviselőtársaim, Giesswein Sándor ezt úgy összegezte, hogy a keresztényszociális politika nem más, mint a keresztény igazságosságnak a társadalmi és gazdasági életben való gyakorlati alkalmazása. Ezek az ő szavai. Elvakult embernek kell lennie annak, aki nem akarja látni az átfedést a korabeli giessweini keresztényszociális program és a kormánypárti frakciók által támogatott mai kormánypolitika között. Az ország jövőjét ugyanis, vegyük sorra, mi is az Európai Unióban képzeljük el, de csak akkor, ha nemzeti érdekeinket, értékeinket nem sérti az Unió által alkalmazott kettős mérce. Aktuális hasonlóság, hogy ez a kormány fellép azok ellen, akik a véleménynyilvánítás szabadságát más közösségek sérelmére kívánják megvalósítani, lásd az élet menetével szemben.
Mint ahogy megegyező politikai hangsúly az is, hogy a gyermekes anyákat a gyes és a gyed visszaállításával védi ez a kormány, a családpártiság, a munkába való visszatérés segítése a gyermekes anyák számára, ilyen a nők kedvezményes nyugdíja 40 év szolgálati viszony után, s a többi, s a többi. De további párhuzam az is, hogy az agrártárca éppen most fog 200 ezer hektár földet megpályáztatni, ugyanúgy egyébként a nagybirtokból, az állami nagybirtokból, és most is a korábban privilegizált nagybérlők rovására.
Tisztelt Képviselőtársaim! Giesswein abból indult ki, hogy a társadalmi béke megteremtésének alapja az igazságosság megvalósulása. Éppen ezen az alapon áll a Fidesz-KDNP-kormány tehermegosztási politikája, a bankok megadóztatása, a garantált profitok visszanyesése, hiszen maga a tőke is a munka eredménye, ezért nem lehet előrébbvaló semmivel, semmiféle előjoggal nem bír a termelés másik tényezője, a munka felett.
(9.10)
Ezért a munkajövedelem terheinek mérséklése és a fogyasztásra rakódó adók általánossá tétele éppen az igazságosságot szolgálja. De folytathatjuk a sort: a munkalehetőségek kiterjesztése ma még főleg közmunkával, vagy 500 ezer munkahely megvédése; és ilyen a rezsicsökkentés is, ezt is az ilyen igazságos meggyőződés vezérli, és lehet még igazságosabbá tenni, ha valóban addig megyünk az emberek terheinek könnyítésében, amíg a tőkével szemben az még méltányos. De ilyen a keresztény politika, a családi adórendszer igazságos kiterjesztése, és ilyen a családok csődvédelme is. Éppen ez a törekvése a mi pártunknak, és ezért nem elérhetetlen ideálokért, hanem elérhető dolgokért küzd, azt a szép és nemes célt tűzi ki maga elé, hogy minél többeknek minél több boldogságot; és ezt, amit idéztem, még Giesswein Sándor mondta itt a parlamentben, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, és mi, kereszténydemokraták, a mai örökösei Giesswein Sándornak, ezt is büszkén vállaljuk.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
